Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 2. szám

2. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6.3 A művelődésügyi miniszter 101/1887. (M. K. 1.) MM számú utasítása az intézményvezetők selejtezési hatáskörének bővítéséről A társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról szóló 15 1963. (Tg. É. 13.) OT—PM számú együttes utasítás* rendelkezéseinek a költségvetési intézményeknél való végrehajtásáról rendelkező — és a 143/1965. (M. K. 13.) MM számú utasítással kiegészített — 156, 1964. (M. K. 21.) MM számú utasításban (a továbbiakban: Vhu.) foglaltakat az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben az alábbiak szerint módosítom: 1. A költségvetési intézmények vezetői évenként az állóeszközök és készletek értékének V2n'o-áig a Vhu. 5. §-ának (8) bekezdésében megállapított 200.000 forint értékhatáron felül is engedélyezhetnek selejtezést; a kiselejtezhető állóeszköz egyedi értéke — az eddig engedélyezett 5.000 forint helyett — 10.000 forintig terjedhet. 2. Ez az utasítás a közzététel napján lép hatályba. A 137/1960. (M. K. 11.) MM számú utasítás 1. §-ának (2) és (3) bekezdése az 1. pontnak megfelelően módosul. Dr. Polinszky Károly s. k., művelődésügyi miniszterhelyettes * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1963. évi 49. számában. Vegyes rendelkezések Az igazságügyminiszter 318/1966. (I K 14.) I M III/2. számú közleménye a régi közületek (község) stb. tulajdonában állott ingatlanok telekkönyvezéséről A 244/1950. (X. 1.) M T sz. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy „azokra az állami ingatlanokra, amelyek a jelen rendelet hatálybalépésekor telekkönyvileg az 1. § (2) bekezdésében említett valamelyik közület nevén állanak, a Magyar Állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését mellőzni kell", azt jelenti, hogy a rendelet megjelenéséfel egyidejűleg sem a telekkönyvi hatóságnak, sem más szervnek nem kellett hivatalból intézkednie a község stb. nevén álló ingatlanokra a Magyar Állam tulaidonjogának bejegyzése iránt. E rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy később, amikor a telekkönyv rendezése ezt szükségessé teszi, kérelemre vagy megkeresésre a Magyar Állam tulajdonjogát ezekre az ingatlanokra bejegyezzék. Pl. amikor a telekkönyv szerint „ . .. község közönsége" nevén álló ingatlanon levő épület felújításához beruházási hitelre van szüksége a kezelőszervnek, e minőségét a telekkönyvben fel kell tüntetni, mert telekkönyvi kivonattal kell igazolnia, hogy az ingatlan a Magyar Állam tulajdona és ő a kezelője. Mivel pedig kezelőt csak a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanra lehet bejegyezni, elengedhetetlen megelőzően vagy egyidejűleg a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzése. Téves tehát az az álláspont, hogy a hivatkozott rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt régi közületek helyett a rendelet megjelenése után sem lehet a Magyar Állani tulajdonjogát bejegyezni. Természetesen nem lehet olyan értelmű általa-, nos — betét- és helyrajzi szám megjelölése nélküli — kérelmet intézni a telekkönyvi hatósághoz, hogy a telekkönyvi hatóság jegyezze be a Magyaí Állam tulajdonjogát mindazokra az ingatlanokra; amelyek tulajdonosának az 1. § (2) bekezdése szerint a Magyar Államot kell tekinteni. A művelődésügyi miniszter 124.110/1966. számú közleménye a háztáji gazdaságok jövedelmének figyelembevétele a napközi otthoni térítési díjak kiszámításánál A gyermekintézményekkel kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1008/1961. (III. 28.) Korm. sz. határozat végrehajtására kiadott 158/1961. (M. K. 21.) MM számú utasítás alkalmazásánál — egyes intézmények — nem veszik figyelembe a 119/1966. (M. K. 6.) MM számú utasítás* módosítását. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1966. évi 13. számárban.