Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 46. szám

890 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 46. szám. tehéntől az év folyamán élve született minden borjú után 1000 Ft üzemviteli célra felhasználható állami támogatás illeti meg. (3) A termelőszövetkezetet szarvasmarha-állományának gümőkór-mentesítése esetén a 7/1964. (VII. 24.) F M számú rendelet alapján illeti meg állami támogatás. (4) A termelőszövetkezeti közös állatállomány állategészségügyi ellátásával kapcsolatos állami támogatást a 14,1957. (IX. 6.) F M számú rendelet szabályozza. A közös sertésállomány sertéspestis elleni oltásához szükséges vakcinát és szérumot az állam ingyenesen bocsátja rendelkezésre. 4. §• (1) A termelőszövetkezet részére a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új állóeszközök üzembehelyezésekor az 2. számú mellékletben felsorolt új építési beruházások után állami támogatást kell nyújtani. (2) Az állami támogatás kiszámításának alapjául a rendeltetési egységre számítható hasznos terület szolgál. Ennek mutatóit a típus- és F M ajánlott tervek magukban foglalják, egyéb tervek esetén pedig a 2. számú melléklet tartalmazza. Állami támogatás e mutatók figyelembevételével engedélyezhető. (3) Az állami támogatás összege nem haladhatja meg az elfogadott tervdokumentáció költségvetésében előirányzott — tervezési, műszaki ellenőrzési és beruházási lebonyolítási (igazgatási) költséggel növelt — teljes bekerülési értéknek — öntözőmű, víztároló, csőkút, dohánypajta, palántanevelőtelep, gépkarbantartó műhely, üzemanyagtároló, szarvasmarhatenyésztési épület, lúdtörzsól létesítésénél 80ü/0,-át; — az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb épületeknél, létesítményeknél és járulékos beruházásoknál 50%-át. Az állami támogatás a kivitelezési tervdokumentáció költségvetésében előirányzott bekerülési költség 30%-ánál azonban kevesebb nem lehet. (4) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt mezőgazdasági üzemi építményeknél, továbbá — a kultúrház, halászcsárda és elárusítóhely kivételével — a nem mezőgazdasági építményeknél, valamint — az (5) bekezdésben foglaltak kivételével — a meglevő építmények korszerűsítésénél és bővítésénél az állami támogatás mértéke az elfogadott tervdokumentáció költségvetésében előirányzott — tervezési, műszaki ellenőrzési és beruházás bonyolítási költséggel növelt — teljes bekerülési értéknek a 300'0-a. A felületi öntözőtelepek újjáépítését (rekonstrukcióját) nem korszerűsítésnek, hanem új építkezésnek kell tekinteni. (5) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig itatásos borjúnevelést nem folytattak és az 1967, évben központi anyagkészlettel lekötött beruházási keret igénybevétele nélkül, elsősorban saját eszközeik felhasználásával a meglevő saját épületeiket itatásos borjúneveléste alkalmassá alakítják át, illetőleg a meglevő és az eredeti célnak nem megfelelően hasznosított épületeik lebontásából kikerült építési anyagból új itatásosborjúnevelőt építenek, állami támogatásban részesülhetnek. Áz állami támogatás mértéke a megadott járási kereten belül nem haladhatja meg borjúférőhelyenként a 3000 Ft-ot, illetőleg a termelőszövetkezet által készített és a Bank által elfogadott költségvetésben előirányzott teljes bekerülési érték 80%rát és termelőszövetkezetenként a 300 000 Ft-ot. Az állami támogatás épület átalakítására és létesítésére, valamint az épület technológiai felszerelésére használható fel. Állami támogatás abban az esetben is engedélyezhető, ha a termelőszövetkezet itatásos borjúnevelést már korábban folytatott, de a borjú nevelő korszerűsítése és bővítése vált szükségessé, illetőleg az itatásos borjúnevelés céljára alkalmas épület átalakítása csak az épület területi áthelyezésével (lebontás és újra-felépítés) oldható meg. Ha a termelőszövetkezet az itatásos borjúnevelő üzemeltetését 1967. december 31-ig önhibájából nem kezdi meg, köteles az állami támogatást viszszatéríteni. (6) A teljesen saját eszközökből megvalósuló beruházások után ugyancsak az e rendelet szerinti állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezeteket. (7) A próba- és üzemi kutak után a létesítés költségének megfelelő összegű állami támogatás illeti meg a termelőszövetkezetet akkor, ha-a víz minősége rendeltetésszerű felhasználásra* nem alkalmas vagy a szükséges vízmennyiség nem biztosítható. (8) Az előző bekezdések szerint nyújtható állami támogatás összegének kiszámításánál — az építményekbe szerelésre, behelyezésre kerülő gépek és technológiai berendezések kivitelével — nem lehet figyelembe venni a gépeknek, továbbá az öntözőberendezéseknek a beszerzési értékét. (9) Ha a termelőszövetkezet típus- vagy F M ajánlott tervtől eltérő terv alapján építkezik, az építmény után akkor illeti meg állami támogatás, ha a hatósági előírásokat megtartja. Ennek igazolására be kell mutatnia az építési engedélyt, valamint — ha a kivitelezési tervdokumentációt nem állami (tanácsi) tervező vagy lebonyolító szerv kész'tette — a tervező igazolását arról, hogy a tervezésnél a termelőszövetkezetek rendelkezésre álló építési anyagokon túlmenően a létesítmény megvalósításához felhasználható és beszerezhető tipizált vagy ajánlott épületszerkezeteket alkalmazta. (10) Az állami gazdaságoktól és más állami szervektől átvett épületek, építmények után a 8.1901. (IV. 26.) PM számú rendelet 4. §-a alapján megállapított és az átvevő termelőszövetkezeteket terhelő tényleges (forgalmi) értékből