Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 45. szám

45. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 879 (3) Az igazolás és a személyi igazolvány alapján az új lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a választók névjegyzékét megfelelően kiegészíti. (4) Az a választójogosult személy, aki a választás napján állandó lakóhelyétől távol van, a (2) bekezdésben megjelölt igazolás és a személyi igazolvány alapján kérheti az ideiglenes lakása szerint illetékes községi, városi, városi (fővárosi) kerületi választókerület névjegyzékébe való felvételét. (5) Az (1) és (4) bekezdésben említett választójogosultakat pótnévjegyzékbe kell felvenni. III. FEJEZET Választókerületek 12. §. (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területét és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. (2) Az országgyűlési választókerületek számának és területének megállapításánál az alábbiak az irányadók: a) mintegy 30.000 lakos választ egy képviselőt; b) az országgyűlési választókerület területét a főváros, a megyék és a megyei jogű városok területén belül kell kialakítani; c) az egyes fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsi választókerületek területének ugyanahhoz az országgyűlési választókerülethez kell tartoznia. 13. §. (1) A különböző fokú tanácsok, minden egyes tagjának megválasztására — az állandó lakosok számának figyelembevételével — a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási, a városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi tanácsok működési területén külön-külön választókerületeket kell alakítani. (2) A tanácsi választókerületek megalakítására az alábbiak az irányadók: a) a fővárosi tanács tagjainak megválasztására mintegy 10.000 lakosonként egy fővárosi választókerületet kell alakítani; b) a megyei tanácsok tagjainak megválasztására: •— 300.000 vagy ennél kevesebb lakosú megyékben 70 megyei választókerületet; — 300.000—500.000 lakosú megyékben mintegy 5000 lakosra egy, de legalább 70 és legfeljebb 90 megyei választókerületet; — 500.000 lakoson felüli megyékben mintegy 6000 lakosra egy, de legalább 90 és legfeljebb 110 megyei választókerületet kell alakítani; c) a megyei jogú városokban legalább 80 és legfeljebb 200 megyei jogú városi választókerületet kell alakítani; d) a járási tanácsok tagjainak megválasztására: — 25.000 vagy ennél kevesebb lakosú járásokban 30 járási választókerületet; — 25.000 lakoson felüli járásokban mintegy 1000 lakosra egy, de legalább 30 és legfeljebb 60. járási választókerületet kell alakítani; e) a járási jogú városi tanácsok tagjainak megválasztására : — 20.000 vagy ennél kevesebb lakosú városokban 60 városi választókerületet; — 20.000—30.000 lakosú városokban mintegy 350 lakosra egy, de legalább 60 és legfeljebb 80 városi választókerületet; — 30.000—50.000 lakosú városokban mintegy 500 lakosra egy, de legalább 80 és legfeljebb 100 városi választókerületet; — 50.000—100.000 lakosú városokban mintegy 700 lakosra egy, de legalább 100 városi választókerületet; — 100.000 lakoson felüli városokban 200 városi választókerületet kell alakítani; f) a kerületi tanácsok tagjainak megválasztására: — a fővárosi kerületekben a lakosság számához képest legalább 80 és legfeljebb 200 fővárosi kerületi választókerületet; — a városi kerületekben pedig a kerület lakosságának számához képest legalább 50 és legfeljebb 120 városi kerületi választókerületet kell alakítani; * g) a községi tanácsok tagjainak megválasztására: — 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községekben mintegy 50 lakosra egy, de legalább 11 és legfeljebb 20 községi választókerületet; — 1000—5000 lakosú községekben mintegy 75 lakosra egy, de legalább 20 és legfeljebb 50 községi választókerületet; — 5000—10.000 lakosú községekben mintegy 150 lakosra egy, de legalább 50 és legfeljebb 60 községi választókerületet; — 10.000 lakoson felüli községekben pedig mintegy 200 lakosra egy, de legalább 60 és legfeljebb 100 községi választókerületet kell alakítani. (3) A közös tanácsú községek lakosságát a választókerületek kialakítása szempontjából együtt kell számításba venni. 14. §. (1) A tanácsi választókerületek számát — a 13. §-ban foglalt rendelkezések keretei között — a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tagjainak megválasztására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a többi tanács tagjainak megválasztására pedig a közvetlen felettes tanács állapítja meg.