Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 43. szám

43. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 839 (2) Amennyiben a főmérnök a kivizsgálást nem tartja kielégítőnek, újabb vizsgálatot rendel el. (3) A főmérnök aláírásával lezárt jegyzőkönyvet minden esetben a sérülttel és a szakszervezeti bizottság megbízottjával is láttamoztatni kell. Amennyiben a sérült a jegyzőkönyvben foglaltakkal nem ért egyet, észrevételét a jegyzőkönyvre rá kell vezetni. Ha a szakszervezeti bizottsá.g a kivizsgálást nem tartja megfelelőnek, kérheti a vizsgálat megismétlését. A szakszervezeti bizottság képviselőit a kivizsgálásba be kell vonni. (4) Amennyiben a részleg vezetője által a 4. §. (1) bekezdése szerint hasonló üzemi balesetek elkerülésére tett intézkedések nem elegendők, a főmérnök köteles a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. (5) A főmérnök köteles a jegyzőkönyv egy példányát a sérültnek, ha pedig meghalt, akkor hozzátartozójának megküldeni. 6. §. (1) A vállalat köteles a táppénz kifizetésével egyidejűleg jegyzéket vezetni azokról, akik üzemi baleset vagy nem üzemi baleset miatt bárom napon túl táppénzben részesülnek (a továbbiakban: baleseti táppénzes jegyzék). A baleseti táppénzes jegyzékben fel kell tüntetni a táppénzben részesülő dolgozó nevét, továbbá a keresőképtelenség kezdetének és végének időpontját. (2) A baleseti táppénzes jegyzéket — függetlenül a baleseti nyilvántartástól — az orvosi igazolás „balesettel összefügg: igs.\ — nem" rovata alapján, amennyiben az nincs kitöltve, a kórisme figyelembevételével kell összeállítani. A balesetre utaló kórismék felsorolását a SZTK segélyezési, ügyviteli útmutató tartalmazza. (3) A vállalat — megbízottja által — köteles legalább kéthetenként a baleseti táppénzes jegyzéket és az üzemi baleseti nyilvántartást egyeztetni. Az egyeztetést a baleseti táppénzes jegyzéken, aláírással és az ellenőrzés napjának feltüntetésével kell igazolni. A baleseti táppénzes jegyzéken feltüntetett, de a baleseti nyilvántartásban nem szereplő baleset körülményeit a sérültek személyes meghallgatása útján kell tisztázni. Az, hogy a sérült a baleset azonnali bejelentését elmulasztotta és balesetének szemtanúja nem volt, az üzemi eredet megállapításának lehetőségét nem zárja ki. (4) Ha a vállalat megbízottja — a sérült állításával egyezően — megállapítja, hogy a keresőképtelenséget a) üzemi baleset okozta, köteles a baleset utólagos nyilvántartásba vételéről és bejelentéséről haladéktalanul gondoskodni; b) nem üzemi baleset okozta, a megállapítását — a keresőképtelenség eredetének és körülményeinek rövid ismertetésével — köteles a baleseti táppénzes jegyzéken „nem üzemi baleset" megjegyzéssel és aláírással jelezni. A vállalat megbízottjának megállapításával való egyetértését a sérült aláírásával igazolja. (5) Ha a vállalat megbízottja a sérült állításától eltérően azt állapítja meg, hogy a baleset nem üzemi eredetű, a baleseti táppénzes jegyzéket a sérülttel nem szabad aláíratni. Ilyen esetekben jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben meg kell indokolni, hogy a sérült állítása miért nem volt elfogadható. A jegyzőkönyvben hivatkozni kell a sérült állításával ellentétes tanúvallomásokra, orvosi kórismékre, egyéb bizonyítékokra. A jegyzőkönyvet a baleseti táppénzes jegyzékhez kell csatolni. 7. §. A sérült felgyógyulása után a vállalat SZTK ügyintézője a beteglap alapján köteles kitölteni a 2. számú melléklet 15. pontjában foglaltakat. 8. §. A három napnál hosszabb keresőképtelenséget okozó üzemi baleseti jegyzőkönyv egy példányát a vállalatok Budapesten az illetékes szakszervezet budapesti bizottságának (ahol nincs, ott a szakszervezeti központnak), vidéken a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kötelesek a tárgyhót követő hó 5-ig megküldeni. E szervek a jegyzőkönyveket feldolgozás céljából a Központi Statisztikai Hivatalnak továbbítják. Eü. M. 5. A 3 napnál hosszabb keresőképtelenséget okozó üzem: balesetekről felvett üzemi baleseti jegyzőkönyvek (.mintáját lásd a jelen utasítás 2. számú mellékletében) egy példányát az egészségügyi intézetek Budapesten az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Budapesti Bizottságának, vidéken a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kötelesek a baleset napját követő hó 5. napjáig megküldeni. Az egészségügyi intézetek kötelesek az előbbiekben felsorolt szerveknek a jelen utasítás 3. sz. melléklete szerint negyedévenként összesítve is a 3. napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi baleseteket jelenteni. 9. §. (1) A. vállalat havonta köteles a 3. számú melléklet szerint az üzemi baleseteket jelenteni külön: a) a 3 napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetek és a kiesett munkanapok számát; b) a halálos üzemi balesetek számát, (2) Az (1) bekezdés szerinti havi jelentést a tárgyhót követő hó 5-ig kell megküldeni: a) a minisztériumnak; b) a Központi Statisztikai Hivatal megyei (városi) igazgatóságának; c) a miniszter és a szakszervezet által közösen kijelölt vállalatok a szakszervezeti központnak; d) vidéken a Szakszervezetek Me.jyei Tanácsának. (3) A miniszter a munkaügyi miniszterrel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, indokolt esetben a jelentések megküldésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő határidőt is megállapíthat. Eü. M. 6. (1) Az egészségügyi intézeteknek a R. 9. §-ának (1) bekezdésében előírt jelentést negyedévenként kell megtenniük. A jelentést a 7,1984. (XII. 24.) SZOT számú szabályzat 3. számú melléklete szerint (lásd a jolcn utasítás 3. számú mellékletét) kell elkészíteni. A jelentéshez csatolni kelj a negyedévben történt, 3 napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetekről felvett üzemi baleseti jegyzőkönyvek 1—1 példányát. (2) A jelentést és jegyzőkönyvek 1—1 példányát a tárgynegyedévet követő hó 10. napjáig a) az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló egészségügyi intézetek és vállalatok az Egészségügyi Minisztérium pénzügyi és munkaügyi osztályának, (az Egészségügyi Minisztérium pénzügyi és munkaügyi osztálya a hozzá felterjesztett üzemi baleseti jegyzőkönyveket felülvizsgálja és a felülvizsgálat eredményeként a szükséges intézkedéseket tájékoztatása alapján az egészségügyi intézet felett felügyeletet gyakorló minisztériumi főosztály megteszi) b) a tanácsi egészségügyi intézetek a megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanácsi vb. egészségügyi osztályoknak kötelesek megküldeni. A megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács vb. egészségügyi osztálya a hozzá felterjesztett üzemi baleseti jegyzökönyveket felülvizsgálja és a szükséges intézkedéseket (a baleset körülményeinek felderítése, a balesetért felelős személy(ek) felelősségre vonása) megteszi, illetve a közvetlen felügyelete alá nem tartozó intézetek vonatkozásában — a megyei egészségügyi osztály felhívására — az illetékes tanács vb. egészségügyi osztálya (csoportja) intézkedik. (3) A megyei, megyei jogú városi (fővárosi) tanács vb. egészségügyi osztálya a hozzá beérkezett számszerű adatokat a jelen utasítás 3. számú mellékletében közölt minta szerint összesíti és a tárgynegyedévet követő hó 25. napjáig az Egészségügyi Minisztérium pénzügyi és munka-