Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 43. szám

43. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 837 A pénzügyminiszter és a belkereskedelmi miniszter 1/1966. (X. 30.) P M—Bk M számú együttes rendelete az áruvásárlási kölcsönről Az áruvásárlási kölcsönakció kiszélesítése és az egyszeri kezelési költség mértékének csökkentése érdekében — a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben — az áruvásárlási kölcsönakciót az alábbiak szerint szabályozzuk: - 1. §• (1) Az Országos Takarékpénztár nagyobb értékű árucikkek beszerzésére áruvásárlási kölcsönt nyújthat. (2) Tagjaik részére a takarékszövetkezetek is nyújthatnak áruvásárlási.kölcsönt. 2. §. Áruvásárlási kölcsönt — megfelelő hitelbiztosítékok mellett — elsősorban bérből, fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) tagjai részére lehet nyújtani. 3. §• (1) E rendelet hatálybalépését követően engedélyezett áruvásárlási kölcsön után az adósnak — a korábbihoz képest 1%-kal csökkentett mértékben •— a lejárathoz igazodóan 4—8% egyszeri kezelési költséget kell fizetnie, amely a kamatokat is magában foglalja. (2) Fizetési késedelem esetén az esedékessé vált tartozás után évi 8% ügyleti, valamint 6% késedelmi kamatot kell fizetni. 4. §• (1) A pénzintézet a vételárra lefizetett előtörlesztés és a kölcsön együttes összegéről hitellevelet állít ki. (2) A hitellevélnek a kölcsönnel vásárolható áruk jegyzékén nem szereplő árucikkek vásárlására való felhasználása, valamint hitellevéllel történő fizetés ellenében ilyen árucikk kiszolgáltatása, a Btk. 229. § (1) bek. b) pontja szerint bűntett. 5. §. (1) A hitellevél ellenében árusítható cikkek jegyzékét a Belkereskedelmi Minisztérium állapítja meg. (2) Az áruvásárlási kölcsönök igénybevételének feltételeit, a pénzügyi lebonyolítás részletes szabályait, a hitellevél kellékeit — a takarékszövetkezetek vonatkozásában a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben — a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága állapítja meg. (3) Ez a rendelet 1967. január 1. napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az áruvásárlási kölcsönökről szóló 1/1959. (III. 8.) P M—Bk M számú együttes rendelettel módosító't 1 1958. (IX. 3.) PM-BkM számú együttes rendelet hatályát veszti. Sulyok Béla s. k., Sebes Sándor s. k., a pénzügyminiszter a belkereskedelmi első helyettese miniszter első helyettese Az egészségügyi miniszter 33 1966. (Eü. K. 21.) Eü. M. számú utasítása az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 2/1962. (III. 10. Mü. M.* és 7/1964. (XII. 24.) SZOT számú szanályzat** végrehajtása tárgyában (A vastagbetűs szedés a 2/1982. (III. 10.) Mü. M. számú rendelet és,a 7/1964. (XII. 24.) SZOT számú szabályzat szövege.) Az üzemi balesetek bejelentését és nyilvántartását a munkaügyi miniszter 2/1962. (III. 10.) Mü. M. számú rendelete (a továbbiakban: R.) szabályozta. A R. egységes végrehajtása érdekében az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem: Eü. M. 1. Az utasítás hatálya kiterjed az Egészségügyi Minisztériumra, az egészségügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó valamennyi intézményre, intézetre, tanintézetre, orvostudományi egyetemre, vállalatra, továbbá a tanácsok felügyelete alá taríozó valamennyi egészségügyi és szociális intézményre, intézetre és vállalatra. 1. §. (1) Statisztikai adatszolgáltatás szempontjából üzemi balesetként kell nyilvántartani minden olyan balesetet, tekintet nélkül a munkaidőre, amely a vállalat (Munka Törvénykönyve 150. §.) dolgozóját, a) a vállalat telephelyen érte vagy b) a vállalat telephelyén kívül a vállalat rendelkezése folytán — vagy cnélkül is a vállalat érdekében — végzett munka során érte, ideértve az ezzel kapcsolatban bekövetkezett közlekedési baleseteket is. (2) A balesetet akkor is üzemi balesetként kell nyilvántartani, ha a dolgozót a munkaköri, illetve a munkafegyelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt (például: engedély nélkül végzett munka, fekete fuvar alkalmával) érte. (3) A dolgozót munkába menet, illetve munkából jövet ért baleset a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából nem minősül üzemi balesetnek.*** * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1962. évi 19. számában. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1965. évi 1. számában. *** A rendelet az üzemi baleset társadalombiztosítási vonatkozásait nem tárgyalja. Megjegyezzük, hogy a dolgozót munkába menet, illetve munkából jövet ért baleset társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából üzemi balesetnek minősül.