Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 42. szám

830 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám. — az építés közben leeshető tárgy legnagyobb ütőmunkájára méretezett védőállvánnyal kell a jármű-, illetve gyalogosközlekedés biztonságáról .gondoskodni. 4. Személyek vagy tárgyak esésének megakadályozására — panellel szerelt épületeknél az első emelettől kezdve a munkavégzés szintjén, — csúszózsaluzatnál a munkaszinten, — mellvéd nélküli szabad fal- és födémnyílásoknál, — állványszintek külső felületén l',25 m magas kétsoros korlátot és lábdeszkát vagy keretes huzalhálót kell felszerelni. 5. 36 km/óra sebességet meghaladó szél esetén függőterhet emelni, továbbá szél ellen nem védett szinteken, ha a szélnyomás kihat a munkavégzés biztonságára, munkát végezni nem szabad. A szélsebesség mérésére minden különálló épületen, illetve összefüggő építési területen legalább egy anemómétert kell felszerelni. 6. Az épület kivitelezése során az építés közbeni ideiglenes villámvédelemről — az MSZ 274 —62 szabvány előírásainak megfelelően — gondoskodni kell. 7. A kivitelezés tartama alatti személyközlekedésre az állandó jellegű lépcsővel azonos közlekedési biztonságot nyújtó lépcsőt kell létesíteni. Lépcső létesítése akkor is kötelező, ha a rendszeres személyszállítás felvonóval történik. 6 m-nél nem nagyobb szintkülönbség esetén palló- vagy létrafeljáró is alkalmazható. 8. A személyforgalom lebonyolítására a „Felvonók építésének és szerkezeti követelményeinek szabályzata" előírásainak megfelelő, személyszállításra is alkalmas felvonót kell üzemeltetni. A felvonó felszerelését és az emelőmagasság növelését úgy kell ütemezni, hogy 12 m-nél nagyobb szintkülönbségű gyalogos közlekedésre-ne legyen szükség. A felvonót csak megfelelő képzettségű személy kezelheti. 9. Elsősegélynyújtás céljából a munkaszinteken — egyszerre több szinten történő munkavégzés esetén legalább minden második födémszinten — könnyen hozzáférhető helyen, a körzetben dolgozó legnagyobb létszámnak megfelelő mentődobozt kell elhelyezni. 10. A munkaszinteken, de legfeljebb 12 m szintkülönbségenként a munkahelyek egészségügyi létesítményeire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő WC-t kell létesíteni. Ahol falazattal vagy vázszerkezettel egyidőben födém nem készül (pl. csúszózsalu, siló), a munkaszinteken kell WC-t létesíteni; ez esetben fülkében elhelyezett, váltótartályos, tőzegszórásos árnyékszék is alkalmazható. A váltótartályt szükség szerint, de legalább hetenként kétszer ki kell üríteni és ugyanakkor a tőzegszóró feltöltéséről is gondoskodni kell. 11. Ha a munkatér hőmérséklete -f- 8 C°-nál alacsonyabb, a munkahelyek egészségügyi létesítményeire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő melegedő helyiséget kell biztosítani. A melegedőt a munkaszinten, több födémszinten egy időben történő munkavégzés esetén legfeljebb 12 m szintkülönbségenként kell létesíteni. 12. A földszint és a felső munkaszint között tábori telefon összeköttetést kell létesíteni, Vegyes rendelkezések Az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az Építésügyi Minisztérium 109/1966. OT—PM—ÉM. számú együttes közleménye egyes ipari létesítmények komplex költségnormáinak tájékoztató jelleggel történő közzétételéről Az ipari létesítmények költségnormáiról szóló 7/1965. (Tg. É. 5.) OT—PM—ÉM számú együttes utasítás* csak az építési költségek legmagasabb mértékét szabályozza. Ezért az ipari beruházás költsége szükségszerűen változik aszerint, hogy a költségnorma alá vont ipari célú épület az alkalmazott technológia mellett milyen termelési célt szolgál. A komplex ipari költségnormák kialakítására olyan ipari létesítményeknél nyílik lehetőség, amelyeknél a technológia kialakultnak és a különböző termelési céloktól függetlenül állandónak tekinthető. A függelékben közölt komplex ipari költségnormák már az összes építési és technológiai igényeket tartalmazzák. Az ipari komplex költségnormákat további intézkedésig tájékoztató jelleggel adjuk ki, hogy azok megfigyelésére és kötelező alkalmazásának bevezetésére megfelelő tapasztalat álljon rendelkezésre. A normák tájékoztató jellegéből következik, hogy azok túllépésére, előzetes engedélyt kérni és túllépés esetén az előírt szankciókat alkalmazni nem kell, azonban a normák alkalmazásának megfigyelése céljából adatszolgáltatás teljesítése és az illetékes szervek ellenőrző tevékenysége szükséges. ' 1. Az egyes ipari létesítmények tájékoztató jellegű komplex költségnormáit az 1. sz. függelék tartalmazza (kazánházak, kompresszorházak, szivattyúházak, vízlágyítók). 2. A költségnormák — az állami (tanácsi) szervek és vállalatok — a társadalmi szervek és azok vállalatai új ipari beruházásaira és meglevő ipari létesítményeik különálló új építményekkel történő bővítésére vonatkoznak, a pénzügyi fedezet forrásaitól függetlenül. 3. A költségnormák használatára a 2. sz. függelékben („Alapelvek az ipari létesítmények komplex költségnormáinak alkalmazásához") foglaltak az irányadók. 4. A költségnormák megfigyelésének időszakában a tervező feladata a beruházási költségnormák ellenőrzéséről szóló 19/1965. (Tg. É. 19.) OT—PM—ÉM. sz. együttes utasítás 2. § (2) és (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatást teljesíteni. A Bank a költségnormák betartását a 3. § (1) bekezdés értelmében ellenőrzi és a költségnorma túllépésére a beruházót irányító hatóság és az OT figyelmét felhívja. ^ A beruházót irányító hatóság a 4. §-ban előírt ellenőrzési tevékenység keretében vizsgálja a tájékoztató jellegű költségnormák betartását vagy a túllépés indokoltságát. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1965. évi 11. számában.