Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21 (2) Szakmai képesítésnek kell tekinteni az iskolánkívüli képzéssel szerezhető — pénzügyi szakképesítést, — könyvviteli képesítést, — árszakértői képesítést. Egyes munkakörökhöz többféle szakmai képesítés megszerzését is elő lehet írni. (3) Az egyes munkakörökre vonatkozó szakmai képesítési előírásokat a képesítés fokának megjelölésével a jelen utasítás melléklete tartalmazza. A képesítés egyes tormáin belül a munkakörhöz kapcsolóüó szak (szakok) megjelölését a szakigazgatási szervek szervezeti tagozódása szerint csoportosítva az utasítás függeléke tünteti lel. (4) A pénzagyi szakképesítést szakvizsgák letételével felső- és középfokon lehet megszerezni. Felsőfokú pénzügyi szakvizsga a középfokú pénzügyi szakképesítés megszerzése nélkül is letehető. A felső- és középfokú pénzügyi szakvizsga szakokra (adó, államháztartási, illeték) tagozódik. A pénzügyi szakképesítést a dolgozó munkakörének megfelelő szakon kell megszerezni. A vezetői és a csoportvezetői munkakörökhöz a pénzügyi szakképesítés több szakon való megszerzését is elő lehet írni. (5) Könyvviteli képesítést a mérlegképes könyvelői és az okleveles könyvvizsgálói vizsgák letételével lehet szerezni. (6) Könyvviteli képesítés megszerzésére kötelezheti a pénzügyi szakigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján a tanács végrehajtó bizottsága a melléklet A/II. pontjában fel nem sorolt munkakörben dolgozókat is, ha a munkakörük ellátásához a szakirányú könyvviteli ismeretek megszerzése is szükségesnek mutatkozik. (7) Árszakértői képesítést az okleveles árszakértői vizsga letételével lehet szerezni. Szakmai képesítés az árszakértői vizsga letételével azokban a munkakörökben szerezhető, amelyeket a jelen utasítás melléklete (melléklet A III. pontja) felsorol. Ha az ezekben a munkakörökben dolgozó az árszakértői képesítést szerzi meg, mentesül a (4) bekezdésben előírt pénzügyi, illetőleg az (5) bekezdésben előírt könyvviteli képesítés megszerzésének kötelezettsége alól. A szakmai képesítés megszerzésének határideje 6. §. (1) A szakmai képesítést általában az előírt iskolai végzettség megszerzésétől, illetve 1967. január 1-től számított öt éven belül kell megszerezni. (2) Üj alkalmazás, vagy új munkakörbe történő áthelyezés esetén a szakmai képesítést a kinevezéstől számított öt éven belül kell megszerezni. A szakvizsgák letétele azonban csak legalább egy éves szakmai gyakorlat után kezdhető el. Szakmai gyakorlatnak a szakvizsga szaktárgyával azonos munkaterületen végzett munka tekinthető. El kell tekinteni a szakmai gyakorlati időtől, ha a dolgozó a közgazdasági technikum pénzügyi tagozatán vagy a pénzügyi gyakorlású szakközépiskolában szerzett végzettséget. Ha az új munkakörbe került dolgozónak szakmai képesítést más szakon, de ugyanazon a fokon kell szerezni, mint amivel már rendelkezik, a kiegészítő vizsgát annyi év alatt kell letennie, ahány tárgyból a vizsgakötelezettség jelentkezik. Az egy éves szakmai gyakorlati időt ilyen esetekben is figyelembe kell venni. (3) Ha valamely jogszabály a szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét, meghatározott életkor eléréséhez vagy egy évnél hosszabb szakmai gyakorlati időhöz köti, akkor a szakmai képesítés megszerzési határidejét annak figyelembevételéve] kell meghatározni. (4) A szakmai képesítést a tanácsi végrehajtó bizottságok által korábban megállapított határidőre kell megszerezni, ha a szakmai kéoesítési előírásban a jelen utasítással változás nem következett be. II. A PÉNZÜGYI SZAKVIZSGÁK RENDSZERE A pénzügyi szakvizsgák szakonkénti tagozódása, tantárgyak 7. §. (1) A felső- és középfokú pénzügyi szakvizsga az alábbi 6zakokra tagozódik: adó, államháztartási, illeték. (2) Az adószakvizsgát — figyelemmel az adóigazgatás szervezetére — — lakosság és mezőgazdasági termelőszövetkezetek adói, illetve — vállalatok, valamint a kisipari és földművesszöveti kezetek adói szakon kell megszervezni. 8. §. (1) A felsőfokú pénzügyi szakvizsga tantárgyai: minden szakon: — politikai gazdaságtan; adószakon a munkaterületnek megfelelően — lakosság és mezőgazdasági termelőszövetkezetek adói vagy — vállalatok, valamint a kisipari és földművesszövetkezetek adói, — kiegészítő tárgy; államháztartási szakon: — költségvetési ismeretek, — államszámvitel, — ellenőrzés, — ágazati ismeret; illetékszakon: — illetékismeret, — kiegészítő tárgy. (2) A felsőfokú pénzügyi szakvizsga kiegészítő tantárgyaként felvehető az adó- és illetékszakon: — a felsőfokú pénzügyi szakvizsga bármely — a dolgozó szakterületétől különböző — szaktárgya; — a mérlegképes könyvelői vizsga tárgyai közül a jogi ismeretek, a vállalati tervezés, a vállalati pénzgazdálkodás és pénzügyi tervezés, a számvitel, az ellenőrzés; — az okleveles árszakértői vizsga tárgyai közül az általános árpolitika, az ágazati árképzési és szakmai technológiai ismeretek; — az okleveles könyvvizsgálói vizsga tárgyai közül az ügyvitelszervezés. (3) A kiegészítő tárgyat a közvetlen szakmai vezető véleményének előzetes meghallgatása után a vizsgára kötelezett dolgozó választhatja ki. (4) A felsőfokú államháztartási szakvizsga ágazati ismeret tantárgya általános ágazati, egészségügyi és oktatási ágazati ismeretekre tagozódik. A tanácsi pénzügyi szakigazgatási szervek, illetőleg a következőkben nem említett egyéb tanácsi szakigazgatási szervek dolgozóinak csak az általános ágazati, a tanácsi egészségügyi szakigazgatási szervek dolgozóinak csak az egészségügyi, a tanácsi oktatási és népművelési szakigazgatási szervek dolgozóinak pedig csak az oktatási ágazati ismeretekből kell vizsgázniuk. 9. §. A középfokú pénzügyi szakvizsga tantárgyai: minden szakon: — politikai gazdaságtan, — pénzügyi ismeretek; adószakon: a munkaterületnek megfelelően — a lakosság és mezőgazdasági termelőszövetkezetek adói, illetve — vállalatok, valamint a kisipari és földművesszövetkezelek adói; államháztartási szakon: — költségvetési ismeretek és államszánn'itel: illetékszakon: — illetékismeret. 10. §. A szakvizsgák tananyagát a Pénzügyminisztérium által kiadott vagy előírt tankönyvek, tanjegyzetek tartalmazzák