Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 35. szám

35. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 731 rendelet, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari önálló közös vál'alkozásánál foglalkoztatott, mzinkaviszonyban álló dolgozók bár- és normarendszerét szabályozza. Ilyen álláspontot foglalt el a Legfelsőbb Bíróság is. (P. törv. III/B. 20.213/1966/3. számú határozat.) Az üzemi balesetből származó kártérítési igény jogérvényesítési Határideje. Az ítélkezési gyakorlatban nehézséget okozott annak eldöntése, .hogy az ML V. 236. §-ának (1) bekezdésében említett jogérvényesítési határidő, miként érvényesül az üzemi balesetből eredő kártérítési igények elbírálásánál. A 2/1964. (IV. 3.) Mii. M. számú rendelet 14. §-ának (2) bekezdése visszaható hatályt biztosít az Mt. 123/A. §-ának, valamint magának a rendeletnek is. A rendelet 12. §-ának (2) bekezdése értelmében az üzemi balesetből eredő kártérítési igény előterjesztésének két hónapon túl is helyi van. E szerint tehát az ilyen követelések érvényesítésére a jogszabály az Mt. módosítása előtt nem állapított meg határidőt Az Mt. V. 236. §-a (1) bekezdésének módosított rendelkezése szerint az üzemi balesetből származó kártérítés iránti igényeket azok esedékessé válásától számítóit három éven belül lehet érvényesíteni. A 9 1964. (XII. 24.) Mü. M. sz. rendelet 102. §-ár.ak (2) bekezdése értelmében pedig abban az esetben, ha a korábbi rendelkezések szerint panasz (kereset) előterjesztésére határidő egyáltalán nem volt meghatározva, az Mt., vagy az Mt. V. új rendelkezése azonban határidőt szab, ezt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy 1965. január 15. napjáig a panasz előterjesztésének akkor is helye voit, ha a határidő ennél korábban járt le. Minthogy az üzemi balesettel kapcsolatos igény érvényesítésére — a kifejtettek értelmében — határidő nem volt megállapítva, elbírálásánál az új rendelkezések szerint megszabott hároméves határidő alkalmazandó. E határidő az igény esedékességével kezdődik. A határidő jogi jellegével kapcsolatban kiemelendő, hogy az új munkaügyi szabályozás szerint sajátos jogérvényesítési határidőről van szó, amely ugyan bizonyos vonatkozásokban magában foglalja az elévüléssel kapcsolatos egyes rendelkezéseket is (pl. határidő megszakadás), ez azonban nem teszi azonossá az elévüléssel. Ha a dolgozó késedelmesen érvényesíti igényét, a késedelemhez fűződő jogkövetkezmények elhárítására nem alkalmas az a körülmény, hogy a munkáltató a megszabott határidő letelte után hívta fel a dolgozó figyelmét a kártérítési igény érvényesítésére. Az ilyen felületes, formális eljárás a jogérvényesítés szempontjából mentesítő körülményként nem vehető figyelembe. A fenti álláspontot foglalta el a Legfelsőbb Bíróság is. (P. törv. IV. 20.192/1966/3. számú határozat.) Az óvórendsrabálysértés jelentősége, ha a baleseti sérült a vállalattal nem áll munkaviszonyban. Előfordult, hogy a vállalat engedélyével a munkahelyen tartózkodón kívül álló (a vállalattal munkaviszonyban nem levő) személy azért szenvedett balesetet, mert a vállalat egyik dolgozója megsértette a balesetelhárítási és egészségvédő óvórendszabályokat. Vitás volt, hogy a baleseti sérültnek az említett vállalattal szemben támasztott kártérítési igénye elbírálásánál. az óvórendszabálysértésnek van-e jelentősége. A helyes álláspont szerint a vállalatra kötelező balesetelhárítási és egészségvédő óvórendszabályok elvileg nem csupán a vállalati dolgozók, hanem a vállalattal munkaviszonyban ugyan nem álló. de a vállalat telephelyén, munkahelyén engedély alapján, vagy egyébként jogosan tartózkodó kívül álló személyek életének, testi épségének és egészségének védelmét is szolgálni, biztosítani kívánják. Ha tehát a telephelyen, vagy munkahelyen jogosan tartózkodó személy éppen azért szenved balesetet, mert a vállalat valamelyik dolgozója munkakörében, illetőleg hatáskörében felróhatóan megszegte a kötelező óvórenc!-* szabályokU, úgy — a Ptk. 348. §-nak (1) bekezdése aiaoján — nincs akadálya a munkáltató felelősségre-vonasanak. ; Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta i (P. törv. I. 20.469/1966/2. számú határozat.) (Az állásfoglalásokat az Ügyészségi Közlöny 1966. évi 8. száma közli.) Közlemény A 8/1968. (I. 23.) Korm. számú és az 1/1966. (I. 23.) HM. számú rendeletek végrehajtásánál? egyszerűsítése és egységes értelmezése érdekében — a Polgári Védelem Országos Parancsnokságával és a Pénzügyminisztériummal egyetértésben — az alábbiakat közöljük: í. A 14/1959. (III. 18.) Korm. számú rendelet 5. §-ának, a 8/1968. (I. 23.) Korm. számú rendelettel életbeléptetett új (2) bekezdése szempontjából a Polgári Védelem illetékes államigazgatási szervén a Megyei (Fővárosi) Polgári Védelmi Parancsnokságot kell érteni. 2. Az 1/1959. (V. 28.) BM. számú rendelet 5. §-ának az 1/1966. (I. 23.) HM. számú rendelettel hatálybaléptetett új (5) bekezdése alapján a táró felújításával kapcsolatos költségvetést (tervet), illetőleg a nemleges jelentést a főfelügyeletet ellátó minisztériumhoz 5 példányban kell felterjeszteni, illetőleg megküldeni. 3. A tanácsi irányítás alatt álló vállalatok (intézmények) felterjesztésüket, illetőleg bejelentésüket a szakfelügyeletet ellátó minisztériumhoz kötelesek megküldeni. Áruraktározási és Helyiséggazdálkodási Hivatal FM ajánlott tervek jegyzékének módosítása, illetőleg helyesbítése (Az FM Műszaki Fejlesztési Főosztály és az FM Beruházási Igazgatóság együttes közleménye) Az FM ajánlott tervek jegyzékét (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 1966. évi 7. számában) az alábbiak szerint kell módosítani, illetőleg helyesbíteni: h A 75. sorszám alatt feltüntetett VIII. 3—8 számú 11 kh-as és a 76. sorszám alatt feltüntetett VIII. 3—7 számú 3 kh-as dohánypajták tervei az 1968. évtől kezdődő építkezések tekintetében törlésre kerültek. E tervek helyett a a) MOT I. 52—19/65. jelű 3 kh-as szerfaszer-; kezetű dohánypajta, illetőleg a b) MOT I. 52—20/65. jelű 11 kh-as fenyőfaszerkezetű dohánypajta típustervek felhasználását ajánljuk. 2. A 16. sorszám alatti I. 2—23 jelű terv nem 130 fh-es, hanem 112 fh-es;