Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 97 9. §. U) Azokat a felesleges készleteket, amelyek hasznosítása átalakítás (átdolgozás) útján a feltáró vállalatnál lehetséges — eredeti állapotukban más vállalatnál nem hasznosíthatók — ily módon kell hasznosítani. (2) Az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek indokolt esetben a Pénzügyminisztériumtól előzetesen kérhetik az átalakítás (átdolgozás), valamint a felmerülő többletköltségek megtérítésének engedélyezését. Az átalakítás és térítés engedélyezésének előfeltétele, hogy a) a vállalat felügyeleti hatósága egyetértsen az átalakítással és javasolja a többletköltségek megtérítését, továbbá b) az átalakított készlet hasznosítása a vállalat meglevő rendeléseinek teljesítése során biztosított legyen. (3) Az átalakítás (átdolgozás) — a (2) bekezdés szerint engedélyezett — költségeinek megtérítését az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek a készlet átalakítása (átdolgozása) után igényelhetik a számlavezető pénzintézet útján. Az igénylés részletes szabályait a pénzintézetek állapítják meg. (4) A kapott térítés összegét az egyéb nyereségek között kell elszámolni. 10. §. (1) A vállalatok igazgatói a 2. § a)—c) pontjaiban megjelölt módokon nem hasznosítható felesleges készleteket — központi elosztású termékek esetén a (2)—(6) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével — értékhatártól függetlenül saját hatáskörükben kiselejtezhetik. (2) A központi elosztású termékek selejtezése esetén előzetesen a készlet jellege szerint illetékes készletező vagy értékesítő szerv, ennek hiányában az adott készletet gyártó — importanyagok esetén az importáló külkereskedelmi vállalat (a továbbiakban együtt: készletező vállalat) — nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy az igényt tart-e az adott készletre vagy egyetért-e a selejtezéssel. A vállalatok selejtezési szándékukat legkésőbb 1966. június 30-ig kötelesek a készletező vállalattal közölni. (3) A készletező vállalat a hozzá beérkezett közléseket köteles a részére adott megrendelésekkel egybevetni és ennek alapján a vállalatot 60 napon belül az átvételről vagy annak megtagadásáról értesíteni. A nyilatkozattétel elmulasztása az átvétel megtagadását jelenti és ennek megfelelően a készlet kiselejtezhető. (4) Amennyiben a selejtezni kívánt készlet hasznosítását a készletező vállalat biztosítottnak látja, azt a jelen utasítás rendelkezései keretében köteles átvenni. (5) A készletező vállalattal közölt felesleges készleteket a vállalatok a bejelentéstől függetlenül értékesíthetik. Kötelesek azonban az értékesítésről a készletező vállalatot haladéktalanul értesíteni. (6) Az Országos Tervhivatal az általa meghatározott készleteket kizárhatja a jelen utasítás szerinti selejtezési eljárásból. E készletekről a Tervgazdasági Értesítőben folyamatosan tájékoztatja a vállalatokat. 11. §• (1) A 10. § rendelkezései alapján 1966. december 31-ig a jelen utasítás hatálya alá tartozó kiselejtezett készleteknek az 5. § (1) bekezdése szerint számított ára (könyv szerinti érték) és hulladék-értéke (haszonanyag-érték) közötti különbözet megtérítését — a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel — a selejtező vállalat a számlavezető pénzintézet útján igényelheti. (2) A selejtezési veszteség megtérítését a vállalatnak a selejtezési eljárás lefolytatása után, havonta utólag kell igényelnie. Az igénylés részletes szabályait a pénzintézetek állapítják meg. (3) A selejtező vállalatnak a kapott térítést az egyéb nyereségek között kell elszámolnia. (4) Az állami költségvetési szervek és az OKISZ irányítása alá tartozó szövetkezetek és szövetkezeti szervezetek a selejtezési veszteség megtérítését nem kérhetik. 12. §. A minisztériumok szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy a vállalatok végrehajtják-e a jelen utasításban foglalt rendelkezéseket és gondoskodnak-e a társadalmi érdekek védelméről. 13. §. (1) A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank finanszírozási feladataik ellátása során végezzenek ellenőrzést a jelen utasítás végrehajtása és az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében. Különösen vizsgálni kell, hogy az adott árengedmény-térítés és a selejtezési veszteségtérítés feltételei fenníorognak-e. (2) A 114/1965. (PK 8.) PM—OT számú együttes utasítás alapján a vállalatok által 1965. évben fel nem tárt felesleges készleteket 1986. január 1. után a bankok csak rendkívüli (évi 9—18n;0-os) kamatozású hitellel finanszírozzák. 14. §. A feleslegesnek minősített, beruházási célra felhasználható készletek megvásárlása céljából a Magyar Beruházási Bank — külön szabályozás szerint — visszafizetési kötelezettséggel hitelt bocsáthat az állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv rendelkezésére. E hitelből az állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv a részére lebontott beruházási előirányzaton és anyagi-műszaki mutatón felül szerezhet be állóeszközt. 15. §. (1) A vállalatok — a költségvetési szervek kivételével — a jelen utasítás szerint felesleges készleteiket és az azokban bekövetkezett változásokat (értékesítés, selejtezés stb.) számvitelükben elkülönítve kötelesek kimutatni és ezekről a számlavezető pénzintézeti szervet negyedévenként tájékoztatni. (2) Az adatszolgáltatás részletes szabályait a pénzintézetek szabályozzák. 16. §. A belkereskedelmi vállalatok felesleges készleteinek értékesítésével és az árengedmények elszámolásával kapcsolatos kérdéseket a belkereskedelmi miniszter, az OKISZ irányítása alá tartozó szövetkezetek és szövetkezeti szervezetek által adott árengedmények és selejtezési veszteségek elszámolásának rendjét az OKISZ elnöke — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — külön szabályozzák. 17. §. (1) Az utasítás hatálya 1966. január 1-től 1S66. december 31-ig tart. A készletek jelen utasítás szerinti hasznosításából, illetve selejtezéséből eredő megtérítési igényeket 1967. január 31-ig lehet érvényesíteni. (2) A felesleges készletek 1965. évi hasznosításáról és értékesítéséről szóló 114/1965. (PK 8.) PM—OT számú együttes utasítás, valamint az azt módosító 133/1965. (PK 32.) PM—OT számú együttes utasítás 1965. december 31-ével hatályukat vesztették. Dr. Timár Mátyás s. k., Vályi Péter s. k., pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese