Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 2. szám

84 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám. 6. A hiteltervet az fmsz-eknek egy, a MÉK-eknek négy, a vállalatoknak három példányban kell a számlavezető bankszervhez benyújtaniuk. 7. 1966. évben hitelkönnyítések alkalmazására kizárólag a készletgazdálkodás megítélése alapján kerül sor. A MÉK-eknél a pénzügyi ellenőrző számok köre nem változik. 8. A hiteltervet a számlavezető bamkszerv valamennyi gazdálkodó szervvel megtárgyalja. 9. Az 1965. december 31-én lejárt hiteleket a Bank 1966. március 5-ig meghosszabbítja. 10. A SZÖVOSZ irányítása alá tartozó gazdálkodó szer; vek féléves (negyedéves) hiteltervezésére vonatkozó rendelkezések — a 11. pontban felsorolt gazdálkodó szervek kivételével — hatályukat vesztik. 11. A Fmsz-i Szállítási Vállalatnak a közlekedési, a SZÖVOSZ irányítása alá tartozó külkereskedelmi vállalatoknak a külkereskedelmi ágazatra vonatkozó utasítások szerint kell a hiteltervet elkészíteniük. Magyar Nemzeti Bank A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Ügyvezető Elnökségének 21/1965. (MTS. É. 12.) Ügyv. Eln. számú határozata az egyes sportlétesítmények helyiségeinek lakás céljaira történő felhasználásának engedélyhez kötéséről A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Ügyvezető Elnöksége annak érdekében, hogy a sportcélokat szolgáló létesítmények kizárólag céljaiknak megfelelően kerüljenek felhasználásra és az egyes sportlétesítmények helyiségeibe történő beköltözés szabályozva legyen, az alábbiak szerint határoz: 1. Bármely sportlétesítmény helyiségének lakás céljaira történő felhasználásához, vagy valamely személynek az oda történő állandó, illetőleg ideiglenes beköltözéséhez a sportlétesítményt üzemeltető (használó) sportegyesület elnöksége az MTS megyei (budapesti) tanácsának, az MTS Országos Tanácsa közvetlen felügyelete alá tartozó szerv vezetője pedig az MTS Országos Tanácsa pénzügyi és gazdasági osztályának írásbeli engedélyét tartozik kikérni. Az engedélyt a sportlétesítmény valamely helyiségében lakó és oda bejelentett munkavállaló személyében beálló változás, vagy lakáscsere esetén is meg kell kérni. 2. Valamely sportlétesítmény helyiségébe történő beköltözés (bejelentés) engedélye kizárólag a már lakás céljait szolgáló, vagy új létesítmény esetén lakásnak kialakított helyiségre, elsősorban a létesítmény gondnokának, általában olyan dolgozónak adható, akinek helybenlakása a létesítmény őrzése, vagy műszaki készenléte miatt feltétlenül szükséges. 3. Amennyiben valamely sportlétesítmény területén lakásnak használt, de nem lakás cééljait szolgáló helyiség felszabadul, azt újból lakás céljaira felhasználni nem lehet. 4. A Turistaházakat Kezelő Vállalathoz tartozó turistaházakba történő beköltözéshez (be-, jelentéshez) a jogosító engedélyt a Vállalat igazgatója adhatja ki kizárólag az adott turistaházban foglalkoztatott dolgozók részére. 5. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Ügyvezető Elnöksége felhatalmazza az MTS Or-« szágos Tanácsának pénzügyi és gazdasági, valamint a terv és beruházási osztályát, hogy 1966, április 30-ig készítse el a sportlétesítmények helyiségeinek lakás céljaira történő felhasználására, valamint az új sportlétesítményekben lakás céljait szolgáló helyiségek létrehozására vonatkozó szabályozást. 6. Ez a határozat a közzététele napján (1965, XII. 20.) lép hatályba. Egri Gyula s. k., az MTS elnöke Az állatforgalmi vállalatok által alkalmazható eladási árak (Az Élelmezésügyi Minisztérium közleménye) 1966. január hó 1-ével — a Földművelésügyi Minisztériummal és az Országos Árhivatallal egyetértésben — az állatforgalmi vállalatok által a nem állami szervek (termelőszövetkezetek, ter-< melőszövetkezeti tagok stb.) felé alkalmazható továbbadási árak az alábbiak szerint kerültek szabályozásra: 1. A továbbadási forgalomban alkalmazható süldő és malac eladási árakban az eladó (Állatforgalmi Vállalat) és a vevő szabadon megállapodhat^ 2. Egyéb élőállatok (borjú, beállítani való marha, tenyészüsző) értékesítésénél az állatforgalmi vállalatok jogosultak a vevők felé a ténylegesen kifizetett vételárat áthárítani. A vételárba be kell számítani a kifizetett nagyüzemi és a takarmányJuttatás megváltása miatti felárat (növendékmarha). A fentiek szerinti áron félül az állatíorgalmi vállalatok forgalmazási költségük fedezetére árrést jogosultak felszámítani. Az árrés mértéke: — beállítani való marha és borjú után 0,60 Ft/kg, — nevelési szerződés keretében, valamint szabadpiaci forgalomban felvásárolt tenyészüszők után 200,— Ft/db. A fenti árrések a felvásárlás helyén történő átadás mellett alkalmazhatók. Ha vevő kívánságára az Állatforgalmi Vállalat a beállítani való marha és borjú, valamint a tenyészállatok szállítását is vállalja, illetve a vevővel egyéb szolgáltatás teljesítésében megállapodik, a többlettevékenységért felszámítható árrést kölcsönös megegyezés alapján, a tevékenység költségigényéhez igazodó mértékben lehet felszámítani. (640.019/1966. A. H. szám.)