Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 2. szám

2. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45 lölt időtartamnál annyi naptári nappal hosszabb időtartam figyelembevételével állapítja meg, hogy a munkabérátlag szempontjából számításba vett naptári napok száma kilencszáztizenhárom nap­tári nap legyen." 12. §. Az Rny. 32/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Rny. 32/A. §. (1) Ha a dolgozó az Rny. 31. §-ában meghatározott időtartam alatt neki felró­ható okból munkaviszonyban nem állott, nyugdi­ját munkaviszonya megszűnésének évében, vala­mint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt elért munkabére havi átlagának alapulvételével kell megállapítani." 13. §. Az Rny. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „Rny. 33. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét — az Rny. 31 §-ában megjelölt időtartam helyett — az öregségi nyugdíjra jogosító vagy az ennél öt évvel alacso­nyabb életkor betöltésének évében az életkor el­éréséig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt kapott munkabér átlagának ala­pulvételével kell az igénylő kérelmére megállapí­tani, ha ez reá nézve kedvezőbb." 14. §. Az Rny. 39. §-a helyébe a következő rendelke­zés lép: „Rny. 39. §. A jutalékos bérrendszerben dolgo­zók nyugellátása összegének megállapításánál leg­feljebb 3000 forint munkabérátlagot lehet figye­lembe venni, ha az irányadó időszakra eső mun­kabér teljes egészében jutalékból származik, vagy a jutalék összege a munkabér fele összegét meg­haladja." ' 15. §. Az Rny. 73 §-ának (1) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezések lépnek: „Rny. 73. §. (1) A Tny. hatálya alá tartozó dol­gozó arra a naptári hónapra, amelyben kifizetett munkabére az 1800 forintot nem haladja meg, munkabéré­nek 3 százalékát, az 1800 forintot meghaladja, de 2300 forintnál nem több, munkabérének 4 százalékát, a 2300 forintot meghaladja, de 3000 forintnál nem több, munkabérének 5 százalékát köteles nyugdíjjárulék címén fizetni. Ha a mun­kabár a 3000 forintot meghaladja, a nyugdíjjáru­lék mértéke minden további megkezdett 1000 fo­rintnál — az egész munkabérre vonatkozólag — 1—1 százalékkal, de legfeljebb 10 százalékra emelkedik. A nyugdíjjárulékot a munkáltató a dolgozó munkabéréből levonni köteles." 16. §. Ez a rendelet 1966. február 1. napján lép ha­tályba; a 15. § rendelkezéseit az 1966. február 1. napjától járó munkabérekre kell alkalmazni. A rendelet végrehajtásáról a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa gondoskodik. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3/1966. (I. 14.) számú rendelete a családi pótlékról szóló 38/1959. (VIII. 15.) Korm. számú rendelet* módosításáról 1. §• A 38/1959. (VIII. 15.) Korm. számú rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „14. §. (1) Az egy naptári hónapra járó családi pótlék összege a következő: két gyermek után összesen 300 forint három gyermek után összesen 510 forint minden további gyermek után gyermekenként további 170 forint (2) Az 1. § (2) bekezdésében megjelölt fogyat­kozásban szenvedő egy gyermek után havi 140 forint családi pótlék jár. Annak a doigozónak, aki két gyermek után jogosult családi pótlékra és ezek közül egyik gyermeke, vagy pedig mindkát gyermeke az 1. § (2) bekezdésében megjelölt fo­gyatkozásban szenved, a két gyermek után havi 340 forint családi pótlék jár. Három vagy több gyermek után a dolgozót minden esetben az (1) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék illeti meg. (3) Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyedülálló dolgozó nőnek egy gyermeke után havi 140 forint, két gyermeke után havi 340 fo­rint, ennél több gyermeke után pedig az (1) be­kezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár. (4) Ha a családi pótlékot az anya jogán a 12. § (2) bekezdése, vagy (3) bekezdésének a)—c) pontja alapján állapítják meg, az anyának az (1), illetőleg a (2) bekezdésben megjelölt összegű családi pótlék jár." * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1959. évi 60. szá­mában.

Next

/
Thumbnails
Contents