Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43 1958. évi 40. számú törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tny) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §• (1) Az 1966. február 1. napjától tíz százalékkal, de legalább havi 50 forinttal fel kell emelni a 2. §-ban felsorolt jogszabályok alapján megállapított azokat a sajátjogú nyugellátásokat, a) amelyeknek az 1966. január 31-én érvényes jogszabályok szerint járó összege a havi 750 fo­rintot nem éri el, és b) amelyeket a Tny. alapján megállapított öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó ren­delkezések szerint korlátozás nélkül kell folyósí­tani. (2) A nyugellátásoknak az (1) bekezdés rendel­kezései szerint felemelt összege havi 750 forint­nál több nem lehet. 2- §• (1) Az 1. § rendelkezései alapján a következő sajátjogú nyugellátásokat kell felemelni: a) az 1928. évi XL. törvény alapján megállapí­tott öregségi és rokkantsági járadékokat, illetőleg ellátásokat; b) az 1912. évi VIII. törvény, az 1927. évi XXI. törvény, illetőleg a 6180/1945. (VIII. 14.) ME . számú rendelet rendelkezései szerint hatvanhat százalékot meghaladó munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadékokat; c) a bányanyugbérre vonatkozó rendelkezések (1925. évi XXXIV. törvény) alapján megállapított bányanyugbéreket; d) az 1912. évi LXV. törvény alapján megálla­pított nyugdíjakat és nyugbéreket; ej a volt vállalati nyugdíjbiztosítottakra vonat­kozó szabályok szerint megállapított vállalati nyugdíjakat; f) a 14/1956. (XII. 1.) Korm. számú határozat rendelkezései alá eső nyugdíjakat; g) a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Rny.) 110. §-ában meghatáro­zott sajátjogú egyesített nyugellátásokat; h) a 12.260/1945. (1946. I. 17.) ME számú ren­delet, valamint a 6800/1948. (VI. 27.) Korm. számú rendelet alapján megállapított nyugellátásokat; i) az 1951. évi 30. számú törvényerejű rendelet alapján megállapított öregségi és' rokkantsági nyugdíjakat; j) az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat; k) az 1958. évi 40. számú törvényerejű rende­let alapján megállapított vagy megállapításra ke­rülő öregségi és rokkantsági nyugdíjakat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyugellátások közül azokat, a.) amelyeknek a folyósítása munkaviszony, ke­resőfoglalkozás vagy egyéb okból szünetel, vagy b) amelyeket munkaviszony fennállása miatt korlátozott mértékben kell a Tny. szabályai sze­rint folyósítani, illetőleg c) amelyek folyósítására az Rny. 114. §-a alap­ján a Tny. hatályba lépése előtt érvényben volt rendelkezések az irányadók, attól a naptól kell az 1. § rendelkezései szerint felemelni, amelytől a nyugellátást a Tny. alap­ján megállapított öregségi és rokkantsági nyug­díjakra vonatkozó rendelkezések szerint korlátozás nélkül kell folyósítani. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a nyugellátás felemelt összegét annak az összeg­nek alapulvételével kell megállapítani, amely a nyugdíjast az 1966. január 31. napján érvényes jogszabályok szerint a felemelés időpontjában megilletné. 3- §• (1) Az 1938. évi XII. törvény alapján megálla­pított járadékokat az 1966. február 1. napjától havi 330 forintról havi 380 forintra kell fel­emelni. A felemelt járadékot abban az esetben is folyósítani kell, ha a járadékos munkaviszonyban áll vagy keresőfoglalkozást folytat. (2) Az 1938. évi XII. törvény szerint megállapí­tott és hatvanhat százalékot meg nem haladó munkaképességcsökkenés álapján járó baleseti já­radékkal kiegészített járadékot az (1) bekezdés szerint kell felemelni és a felemelt összeget kell a baleseti járadékkal kiegészíteni. 4. §. (1) Abban az esetben, ha a nyugdíjasnak az 1—3. §-ban megjelölt nyugellátását a megállapí­tás után elszenvedett üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján járó baleseti járadék harminc, illetőleg ötven százalékával kiegészítették, a nyug­ellátásnak a baleseti járadékrész nélkül számított összegét kell felemelni és az így felemelt össze­get, kell a baleseti járadékrész összegével kiegé­szíteni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezését alkalmazni kell abban az esetben is, ha a nyugellátásnak a baleseti járadék ötven százalékával történő kiegé­szítésére 1966. január 31. napja után kerül sor. 5. §. (1) Abban az esetben, ha az 1952. január 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított rokkantsági járadék, bányanyugbér, baleseti járadék, valamint az 1951. évi 30. számú és az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendeletek alapján megállapított rokkantsági nyugdíj összege az Rny. 121. §-a szerint, illetőleg az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági nyugdíj összege állapotváltozás miatt módosul, a módosított összeg figyelembevételével a nyugellátásoknak a jelen rendelet 1. §-a szerint felemelt összegét újból meg kell állapítani.

Next

/
Thumbnails
Contents