Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 51. szám

51. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1007 Tsznysz 29. §. (1) A Tsznyr 25. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásánál csak a termelőszövetkezeti tag által személyesen teljesített munkaegységeket lehet figyelembe venni. (2) A munkaegység megállapításánál minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag keresőképtelen betegsége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy to- > vábbképző tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) való részvétele miatt közös munkát nem végzett, vagy termelőszövetkezeti tagságának fennállása mellett a vezetőség hozzájárulásával munkaviszonyban állt, fél munkaegységet kell számításba venni. Azokra a napokra azonban, amelyeken a termelőszövetkezeti tag nyugdíjbiztosítása szünetelt, fél munkaegységet számításba venni nem lehet. (3) Keresőképtelen betegség címén legfeljebb két olyan naptári évet lehet termelőszövetkezeti nyugdíjként figyelembe venni, amely alatt a termelőszövetkezeti tag a közös munkában egyáltalán nem vett részt. (4) A termelőszövetkezeti tag keresőképtelenséggel járó betegségének időtartamát kórház, gyógyintézet, vagy az állami egészségügyi szolgálat orvosa által adott igazolással bizonyíthatja. A termelőszövetkezet és a társadalombiztosítási szerv között az önkéntes betegellátásra kötött megállapodást megelőző időre magánorvosi igazolás is elégséges. Ha azonban a magánorvos — a keresőképtelenséggel járó betegség idején — nem ugyanabban a helységben lakott, ahol a termelőszövetkezeti tag, a magánorvosi igazolást általában csak akkor lehet elfogadni, ha azt orvosi napló, vagy egyéb korabeli nyilvántartás alapján állították ki. Tsznysz 30. §. A Tsznyr 25. §-a (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásánál a következő termelőszövetkezeti tagokat nem lehet nyugdíjjárulék fizetésére kötelezetteknek tekinteni: a) az 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet szerinti öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast, b) az 1959. január 1. napjától azt sem, aki traktorosként gépállomásnál társadalombiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban állt, c) az 1960. október 1. napjától azt sem, aki a 6/1960. (II. 14.) Korm. számú rendelet alapján öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy e járadékos öregségi járadékra jogosító korhatárt betöltött vagy munkaképtelen (II. csoportba tartozó rokkant) házastársa volt és i d) az 1962. január 1. napjától azt sem, akinek a részére munkaviszony vagy kisipari szövetkezeti tagság alapján sajátjogú nyugellátást állapítottak meg, ide nem értve a hatvanhét százalékot el nem érő munkaképességcsökkenés alapján járó baleseti járadékot. Tsznysz 31. §. A. Tsznyr 25. §-a (2) bekezdése szerint szerint termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számító első belépés naptári évében a belépés időpontját megelőzően, ha pedig a termelőszövetkezeti tagság még ugyanebben az évben megszűn. az ezt követően szerzett szolgálati időt, vagy kisipart biztosításban töltött időt külön figyelembe kell venni. Tsznysz 32. §. A Tsznyr 25. §-a (3) bekezdésének és Tsznysz 29. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a nyugdíjbiztosítást akkor kell szüneteltnek tekinteni, ha a termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet vezetőségének előzetes írásbeli engedélye alapján három egymást követő naptári hónapot meghaladó időn át a) mint munkaviszonyban álló dolgozó, vagy mint kisipari (háziipari) termelőszövetkezeti tag az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatálya alá tartozott és b) a termelőszövetkezet vezetősége a nyugdíjbiztosítás szüneteltetését bejelentette. Az 1966. évet követő nyugdíjévek figyelembevétele Tsznyr 26. §. (1) Az 1967. január 1. napja utáni időre vonatkozólag azt a naptári évet kell termelőszövetkezeti nyugdíjévként figyelembe venni, amelynek teljes tartama alatt a) a nyugdíjbiztosítás fennállott és b) a termelőszövetkezet férfi tagja a közös munkában legalább százötven, nőtagja legalább száz munkanapot dolgozott és c) a termelőszövetkezeti tag— a keresőképtelenséggel járó betegség, a szülési szabadság, a katonai szolgálat és a munkaviszony idejét kivéve — nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. (2) Ha a nyugdíjbiztosítás a naptári év teljes tartama alatt nem állott fenn vagy a termelőszövetkezeti tag százötven (nő száz) napnál kevesebb munkanapon át dolgozott, a nyugdíjbiztosításban töltött idő és a teljesített munkanapok arányában nyugdíjhónapokat kell figyelembe venni. Minden tizenkét nyugdíjhónap egy nyuqdíjévnek számít. Tsznysz 33. §. (1) A Tsznyr 26. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásánál csak a termelőszövetkezeti tag által személyesen teljesített munkanapokat lehet figyelembe venni. Meghatározott te-> rület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges — munkanapokban kifejezett — munkaerőráfordításnak a termelőszövetkezet vezetősége által megállapított hányada számít a termelőszövetkezeti tag által személyesen teljesített munkanapnak. (2) Munkanapon tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek a mérése nem munkanappal történt, munkanapokra át kell számítani. (3) Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a termelőszövetkezeti tag a) kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban, vagy a termelőszövetkezettől betegségi segélyben részesült,