Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1966 / 50. szám
50. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE Az Építésügyi Minisztérium Lakás- és Kommunálisgazdálkodási Főosztályának állásfoglalása 38. Kiket lehet bérlőtársakul elismerni. A lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 39. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy „bérlőtársakul csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt költöznek be." Egyes tanácsi lakásügyi szakigazgatási szervek gyakorlatában bizonytalanság mutatkozott abban a kérdésben, hogy egymással házassági kötelékben nem álló személyek bérlőtársakul való elismerésére irányuló kérelmet lehet-e teljesíteni akkor, ha azt a lakás kiutalása után, a lakásba történt beköltözést követően, utólag kérik. A felvetett elvi kérdéssel kapcsolatosan az alábbiakat közlöm: A R. 39. §-a hivatkozott (3) bekezdésének az a szóhasználata, miszerint a beköltözést nem múlt-, hanem jelenidőben említi, arra mutat, hogy bérlőtársakul való kijelölést csak a lakásba való beköltözés alkalmával, a lakás kiutalására irányuló kérelemben, vagy ahhoz csatlakozva lehet kérni. Ha ilyen esetben a kérelmezők nem állnak lakás kiutalását kizáró ok (R. 5. §) hatálya alatt, az írásban előterjesztett ilyen értelmű kérelem teljesítését általában nem lehet megtagadni. Ha azonban a bérlőtársakul való elismerést a lakás kiutalását, illetőleg a lakásba történt beköltözést követően, a lakás kijelölt bérlője más olyan személyekkel együttesen kéri, akik nem a kijelölt bérlővel együtt, hanem utóbb költöztek a lakásba, úgy az ilyen személyek bérlőtársakul való elismerésére irányuló kérelmet el kell utasítani. A gyakorlatban ismételten előfordulnak azonban elyan további esetek is, amelyekben egyes személyek félreérthetetlenül azzal a szándékkal költöztek be együttesen valamely lakásba, hogy azt bérlőtársakként használják, azonban a bérlőtársakul való kijelölésükre irányuló kérelmük a kiutaló határozat meghozatala alkalmával vagy figyelmen kívül maradt, vagypedig e személyek a lakásbérleti jogszabályokban való járatlanságuk folytán nem szabatosan fogalmazták meg az ezirányú kérelmüket, minek következtében a kiutaló határozatból a bérlőtársakul való elismerésükre vonatkozó kifejezett rendelkezés elmaradt, s a lakást a lakásügyi hatóság közülük csak az egyik — a képviseletükben eljárt — személy részére utalta ki. (Pl. adott esetben külön-külön bérlakással rendelkező férfi és nő egymással élettársi kapcsolatot kívántak létesíteni, és ez okból a lakásukat egy harmadik — közösnek szánt — lakásra cserélték él. A lakásügyi hatóságnál a férfi járt el, s a csere folytán szerzett közös lakást kizárólag a saját nevére utaltatta ki. Utóbb közöttük az élettársi kapcsolatok megszakadtak, minek következtében a férfi a volt élettársát a közös lakás elhagyására akarta köteleztetni.) Olyan esetekben tehát, amikor az eset összes körülményei arra utalnak, hogy a kérelmezők már eleve bérlőtársakként kívánták a lakást használatba venni, abba együtt költöztek be, bérlőtársakként való elismerésük azonban a kiutaló határozatból valamely menthető okból kimaradt, s a kérelmezők jóhiszeműsége egyébként nem vitatható, nincs törvényes akadálya annak, hogy a lakásügyi hatóság az eredeti kiutaló határozatot — a kijelölt bérlő, valamint a bérlőtársakul való kijelölésüket kérő további személyek közös írásbeli kérelme alapján — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével, utólag olyképpen módosíthassa, miszerint a lakást a kérelmezőknek, visszaható hatállyal, mint bérlőtársaknak utalja ki. Az Építésügyi Minisztérium Lakás- és Kommunálisgazdálkodási Főosztálya a 35. számú elvi állásfoglalásában (lásd a Tanácsok Közlönye 1964. évi 54., valamint az Építésügyi Értesítő 1964. évi 33. számában) iránymutatást adott arra az esetre, ha a lakásban a bérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt személyek kérik a lakásnak részükre, mint bérlőtársak részére történő kiutalását. Az állásfoglalás hatodik bekezdésében a Főosztály a felmerült elvi kérdés elbírálását szembe állítja azzal az esettel, amikor a bérleti jogviszony fennállása alatt kérik a bérlőtársakul való elismerésüket olyan személyek, akik a lakásba annak idején a bérlővel együtt költöztek be. Az állásfoglalás e hatodik bekezdését egyesek félreértették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a kérelmezők a lakásba annak idején együtt költöztek be, úgy utólagos kérelmük alapján a lakásügyi hatóság bármikor köteles őket utólagosan bérlőtársakul kijelölni. Ez az álláspont téves; az ilyen személyeknek bérlőtársakként való utólagos elismerésére csak kivételesen, a fenti okfejtésben körülírt esetekben van lehetőség. Országos és havi vásárok jegyzéke Január 1., vasárnap Január 2., hétfő Csongrád (Csongrád) há, Terény (Nógrád) oák. Január 3., kedd Január 4., szerda Csorna (Győr) oák, Jánosháza (Vas) há, Miskolc hák.