Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1966 / 48. szám
•18. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 951 ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog „Magasabb vezeíőállású" dolgozók köre a mezőgazdasági termelőszövetkezetben. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete 247. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet munkaviszonyban álló magasabb vezetőállású dolgozója a munkaügyi vitát — a Munka Törvénykönyve 145 §-ának szabályai szerint — közvetlenül a területi munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a járásbíróság elé terjesztheti. A magasabb vezetőállást betöltő dolgozók fogalmi körét vállalati viszonylatban az Mt. V. 245. §-ának (1) bekezdése, míg a nem vállalati formában működő szerveknél e § (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a miniszter a szakszervezettel egyetértésben határozza meg. Mivel ilyen tárgyú rendelkezés a termelőszövetkezetekre nézve nem jelent meg, a jogalkalmazási gyakorlatban vitássá vált, hogy milyen munkakört betöltő személyt lehet a termelőszövetkezetben magasabb vezetőállású dolgozónak tekinteni. A Földművelésügyi Minisztérium Titkárságával egyetértésben kialakított álláspont a következő: A Földművelésügyi Minisztériumnak a vezető beosztásúak pótszabadsága kérdésében már korábban kialakított álláspontjával egyezően a termelőszövetkezet által munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók közül magasabb vezetőállású dolgozónak lehet tekinteni a főmezőgazdászt, illetőleg a termelőszövetkezet által kialakított termelési iránynak megfelelően, a közgyűléstől kapott felhatalmazás szerint főmezőgazdászi jogkörrel rendelkező más vezetőt (pl. főkertészt, főállattenyésztőt) valamint a főkönyvelőt. Az említett munkakörök egyúttal megfelelnek az Mt. V. 245. §-ának (1) bekezdésében említett igazgatóhelyettesi munkakörnek is, amelyet éppen ez a rendelkezés minősít magasabb vezetőállásnak. A szolgálati lakás használatával kapcsolatban a munkáltató és a dolgozó között felmerült vita nem minősül munkaügyi vitának. A dolgozó és a vállalat között a szolgálati lakással kapcsolatban keletkező vita nem munkaügyi vita. Ilyen vita esetében ugyanis nem a dolgozó és a vállalat között „a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült" vitáról (Mt. 141. §-ának (1) bekezdése) van szó. A 9/1964. (XII. 24.) Mü. M. számú rendelet 40. §-a (1) bekezdésének c pontja egyébként is kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a szolgálati lakással kapcsolatban felmerült vitákra külön jogszabály vonatkozik. Az ilyen — akár a bérleti jogviszonyt érintő, akár egyéb vagyoni jellegű (pl. kártérítési) — vitákat nem az Mt. szabályainak, hanem a lakásbérleti jogszabályoknak, illetve a polgári jog általános szabályainak alkalmazásával kell eldönteni, és az elbírálás nem a munkaügyi döntőbizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Ez vonatkozik pl. arra az esetre is, amikor a dolgozó a szolgálati lakás állagának megrongálásával munkáltatójának okoz kárt, Ezzel az állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. Fellebbezés lehetősége a bíróság munkaügyi vl* tában hozott határozata ellen. Ha a bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján, tehát felülvizsgálati jogkörben jár el, határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, éspedig akkor sem, ha a határozat törvénysértő volt. Ilyenkor tehát a járásbíróság végsőfokon eljáró szervként dönt. Ebből következően nincs helye fellebbezésnek a járásbíróságnak a felülvizsgálati kérelmet az ennek előterjesztésére, megállapított határidő elmulasztása miatt elutasító végzése ellen, továbbá ugyancsak a felülvizsgálati eljárás során hozott hatályon kívül helyező és a munkaügyi döntőbizottságot új eljárásra utasító, a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő, pénzbírságban, vagy perköltségben marasztaló, egyezséget jóváhagyó, a pert a felülvizsgálati kérelem visszavonása folytán megszüntető járásbírósági határozat (végzés) ellen. Ha a bíróság nem a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján, tehát nem felülvizsgálati jogkörben, hanem a nála közvetlenül benyújtott kérelem alapján járt el, határozata ellen a Pp. szabályai szerint van helye fellebbezésnek. Ezzel az állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. (Az állásfoglalásokat az Ügyészségi Közlöny 1966. évi 11. száma közli.) A mezőgazdasági gépjavítások és gépi munkák utáni kedvezmények elszámolása (Az FM Gépjavító Állomások Főigazgatóságának közleménye) A gépjavításoknak és gépi munkáknak a 41/ 1966. (Mg. É. 44.) FM—ÁH számú 'utasítással megállapított díját és az ezek után járó kedvezményeket beszedési megbízással a következő módon kell kiegyenlíteni:
