Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 46. szám

46. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 879 amely baleseti járadékát, illetőleg rokkantsági nyugdíját korábbi átlagjövedelmének 80%-ára, de legfeljebb 2200 Ft-ra egészíti ki. (5) A kiegészítő jövedelmet a közgyűlés állapítja meg. (6) A kiegészítő jövedelmet a zárszámadás után, a felosztásra kerülő jövedelem terhére kell elszámolni és arra év közben a tagokra vonatkozó szabályok szerint kell előleget folyósítani. A kiegészítő jövedelem fedezetéül a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek — kivételesen indokolt esetben — a Földművelésügyi Minisztérium útján állami támogatást igényelhetnek. (7) A kiegészítő jövedelmet évenként felül kell vizsgálni és a tag munkaképességében bekövetkezett változáshoz képest — közgyűlési határozattal — módosítani kell. 4. §. (1) Nem állapítható meg kiegészítő jövedelem, ha az üzemi balesetet szenvedett tag a neki felajánlott munkakört — bár annak ellátására orvosi vélemény szerint alkalmas és ellátásához a ' szükséges szakképzettséggel rendelkezik — nem ' fogadja el, illetőleg a részére biztosított betaní: tást vagy képzést alapos ok nélkül nem veszi : igénybe. (2) A kiegészítő jövedelmet meg kell vonni ; arra az időre, amely alatt az üzemi balesetet szen' védett tag a részére orvosi vélemény alapján biz; tosított munkakörben felróható okból munkát 1 nem végez vagy a részére biztosított képzéstől ; igazolatlanul távol marad, továbbá, amelyre ke' resőképtelenséggel1 járó megbetegedés vagy szü: lés miatt az alapszabály szerint segélyezésben ' vagy újabb üzemi baleset címén kártalanítási se• gélyben részesül. : 5. §. (1) Az 1—4. §-okban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell arra a gümőkórban megbetegedett termelőszövetkezeti tagra is, — akinek gümőkóros megbetegedését a tbc gondozó intézet megállapította és — aki a betegség megállapításakor olyan munkakörben dolgozik, amelyben jogszabály tiltja gümőkóros foglalkoztatását és emiatt szükséges áthelyezése más munkakörbe. (2) Az 1. és 3. §-baa megállapított kedvezmények a gümőkórban megbetegedett termelőszövetkezeti tagot rokkantságának mértékétől vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultságától függetlenül illetik meg mindaddig, amíg betegsége a tbc gondozó intézet igazolása szerint fennáll. 6. §. Az üzemi balesetet szenvedett tagok védelmével kapcsolatos egyéb kérdésekben a R. rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. 7. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A 3. § rendelkezéseit 1965. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Losonczi Pál s. k., földművelésügyi miniszter A közlekedés- és postaügyi miniszter 4/1965. (X. 14.) KPM számú rendelete a postai küldemények közvetett kézbesítéséről A postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az igazságügyminiszterrel és az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1- §• (1) A Magyar Posta (a továbbiakban: posta) közvetett úton kézbesíti a magánszemélynek címzett azt a küldeményt, amelyen a kézbesítés helyéül <y a) állami szervet, vállalatot, üzemet, hivatalt, szövetkezetet, társadalmi szervezetet, b) szállodát, üdülőt, üdülő- vagy egyéb tábort, munkásszállást, diákszállót, iskolát, kollégiumot, c) fekvőbeteg gyógyintézetet, szanatóriumot, szociális vagy egyéb otthont, gyermekgondozó intézetet, d) letartóztatásig büntetésvégrehajtási-, vagy javítóintézetet, e) fegyveres erőt, fegyveres testületet vagy rendészeti szervet, f) egyéb munkahelyet vagy más hasonló intézményt (a továbbiakban: szerv) jelöltek meg. (2) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, állami gazdaság, gép- és gépjavító állomás, valamint egyéb mezőgazdasági üzem (telep) dolgozójának, tagjának lakására címzett küldeményt a posta az említett szerv útján közvetett úton kézbesítheti, ha a megadott lakáscímen a kézbesítés nem vezetett eredményre,