Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 35. szám

668 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám. títást kérő kártalanítási ajánlatát a polgári jognak a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni. (A Tvr. 15. §-ához) 61. §. A kártalanítás módjára (terjedelmére) vonatkozóan államigazgatási úton fellebbezést lehet előterjeszteni, ha a kisajátítási határozat az ingatlan kiegészítése (Tvr. 10. §), a kisajátítási célra nem szükséges terület visszaadása [17. §. (2) bek.] vagy telekalakítással kapcsolatban a beépített ingatlan visszaadása [19. §. (3.) bek.] tárgyában rendelkezett. 62. §. (1) A harminc napos perindítási határidőt a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ez a határidő a fellebbező ügyfélre vonatkozóan a másodfokú határozat kézbesítését követő nappal, a fellebbezési jogával nem élő ügyfélre vonatkozóan az elsőfokú határozat kézbesítését követő tizenhatodik nappal, a fellebbezési jogáról lemondó ügyfélre vonatkozóan pedig az elsőfokú határozat kézbesítését követő nappal kezdődik. (2) A kártalanításra jogosultnak a keresetlevelet az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz) kell benyújtania. A pert a kisajátítást kérő ellen kell megindítani. Ha a kisajátítást társadalmi szervezet országos központja, illetőleg szövetkezet országos szövetsége kérte, a pert az ellen a társadalmi szerv (szövetkezet) ellen kell indítani, amely a kisajátítással tulajdonjogot szerzett; ha az utóbbi szakszervezet, a pert a Szakszervezetek Országos Tanácsa ellen kell indítani. (3) A perindítási határidő megtartását a bíróság hivatalból veszi figyelembe. Nem lehet azonban a keresetet elkésettség miatt elutasítani, ha a kártalanításra jogosult a perindítási határidőt önhibáján kívül mulasztotta el. (4) Az irányárak — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a bíróságot nem kötik. 63. §. Az egyezség létrejötte, illetőleg az egyezség meghiúsulása időpontjának a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése időpontját kell tekinteni, éspedig a fellebbező ügyfélre vonatkozóan a másodfokú határozat kézbesítését követő napot, a fellebbezési jogával nem élő ügyfélre vonatkozóan az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenhatodik napot, a fellebbezési jogáról lemondó ügyfélre vonatkozóan pedig az elsőfokú határozat kézbesítését követő napot. 64. §. A kisajátítási határozatban a kisajátítást kérőt a harmincnapos teljesítési határidőre, a kártalanításra jogosultakat pedig a harmincnapos perindítási határidőre figyelmeztetni kell. 65. §. (1) Ha az igazgatási osztály vagy a kisajátítást kérő megállapítja, hogy a kisajátított ingatlant a kártalanítási összeget meghaladó követelések terhelik, a kártalanítási per lefolytatására illetékes bíróságtól sorrendi tárgyalás tartását kérheti (2) Sorrendi tárgyalást a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napot követően, illetőleg a kártalanítási per jogerős befejezése után kell tartani. (3) A bíróság az ügyben a neim peres eljárások szabályai szerint, ülnökök közreműködése nélkül jár el. Az eljárásra egyébként a bírósági végrehajtási eljárásra vonatkozó jogszabályoknak a vég-§ rehajtás során befolyt összeg felosztását szabályozó rendelkezéseit kell alkalmazni; a felosztási tervet a bíróság készíti el. (4) A kártalanítási összeget a sorrendi tárgyalás során hozott jogerős határozatnak megfelelően kell kifizetni. 66. §. (1) Ha a kisajátítást kérő az egyezségben megállapított, illetőleg egyezség hiányában a felajánlott kártalanítási összeget a harminc napos határidő alatt nem fizeti meg, a kártalanításra jogo* sult kérelmére a közjegyző az egyezség létrejöt-* tét, illetőleg a felajánlott kártalanítási összeget feltüntető jogerős államigazgatási határozatot végrehajtási záradékkal látja el. (2) Az (1) bekezdésben említett eljárásra, vala* mint a kártalanítási összeget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (A Tvr. 16. §-ához) 67. §. A Tvr 16. §-ában foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, amikor a földhasználati jog jogosultja nem mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet.