Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 33. szám

636 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám. Amennyiben a termelő az árut vasúti kocsiba rakva adja at, q-ként külön 2,— Ft vagonbarakási költség il­leti meg. A vevu rendelkezése szerinti szállításért a vevő az át­vételi áron felül megtéríti a szállítási távolságnak és a fuvareszköznek megfelelő hivatalos fuvardíjat. 3. Teljesítési határidő, minőségi és mennyiségi átadás­átvétel. a) Szalmaféléket a betakarítás után, szénaféléket az első kaszálás után, a felek kölcsönös megállapodása sze­rinti időben kell átadni, illetve átvenni, de legkésőbb olyan időpontban, hogy a pénzügyi elszámolás, illetőleg az áru ellenértékének kiegyenlítése 1965. december 15-ig megtörténjen. Vevő köteles a megállapított szállítási időpontot 8 nappal megelőzően a termelő részére értesítést adni az áru átvételének, szállításának, illetve feldolgozásának megkezdéséről. A teljesítési határidő lejárta előtt a felek az áru ter­melőnél történő további tárolására tárolási megállapo­dást köthetnek. A vevő a tárolási megállapodás szerint történő tárolásért az Országos Árhivatal által megálla­pított alábbi tárolási díjat fizeti 1966. január 1-től: 1—3 hónapig tartó tárolásnál a tárolási díj: 2 Ft/q, 1—6 hónapig tartó tárolásnál a tárolási díj: 4 Ft/q, 1—9 hónapig tartó tárolásnál a tárolási díj: 6 Ft/q, 1—12 hónapig tartó tárolásnál a tárolási díj: 8 Ft/q, 12 hónapon felüli tárolásnál a tárolási díj: lü Ft/q. b) A minőségi és mennyiségi átadás-átvétel az aláb­biak szerint történik: Termelögazdaságban történik a minőségi és mennyi­ségi átvétel, ha a vevő, vagy az általa megbízott fel­használó telepére (szekérrel, vagy tehergépjárművel) szállítja el az árut. Ez esetben a mennyiségi átvétel is a termelőnél történik, ha a mérlegelés a gazdaságban megoldható többletfuvarozás nélkül. Amennyiben vevő az árut szállítás előtt felpréseli, a minőségi átvétel minden esetben — a termelő, vagy megbízottjának jelenlétében — a préselés során történik. Vevő, vagy az általa megjelölt fogyasztó telepén tör­ténik a mennyiségi és minőségi átvétel közös mérés és minősítés alapján, amennyiben a termelő az árut — megállapodás alapján — a vevő, vagy az általa megje­lölt fogyasztó telepére szállítja be. Vasúti szállításnál — a rendeltetési állomáson — a papírgyári szállítás­nál a gyár telepén — történik a minőségi átvétel, amennyiben a préselést és vasútra való szállítást a ter­melő végezte, — feladóállomáson, ennek hiányában útközben, vagy ha ez sem lehetséges, a rendeltetési állomáson eszkö­zölt hivatalos mérés a súlyelszámolás alapja, ha ter­melőtől vasúti kocsiban történik az áru elszállítása. Ha hivatalos vasúti mérlegelés nem volt eszközölhető, a kül­demény súlyát a címzett állapítja meg olymódon, hogy a mérlegelést a rendeltetési állomáson — a kirakás meg­kezdését megelőzően meghívott — vevő helyi megbízott­jának és a helyi tanács kiküldöttjének jelenlétében — jegyzőkönyv felvétele mellett — végzi. Amennyiben a címzett a mérlegelést elmulasztja, vagy nem az előírt módon teljesíti, a feladáskor bevallott súly az irányadó. A szabványban meghatározott nedvesség — és idegen­anyag tartalom feletti áru átadása, illetve átvétele ese­tén a többletnedvesség és többletkeverékesség százalé­kával azonos százalékú súlylevonást kell alkalmazni, ki­véve az ipari minőségű szalmát, amelynél 1% többlet­nedvesség miatt l,20/o-ot kell levonni. A súlylevonás és az erre eső préselési, szállítási költség a termelőt ter­heli. Amennyiben a termelő vasúti szállításnál a MÁV ál­tal kocsinként megállapított súlyhatár alatti mennyi­séget szállít, az ebből eredő holtfuvar a termelőt ter­heli. Ha a termelő közvetlenül felhasználó (papírgyár stb.) telepére szállít, jogosult a minőségi átadásnál jelen lenni, vagy képviseltetni magát. 4. Fizetés. A vevő megállapodás szerinti módon köteles az el­adónak járó összeget kiegyenlíteni. A fizetés tekinteté­ben létrejött megállapodás arra a bonyolítási módra is vonatkozik, amikor a vevő által megjelölt fogyasztó a termelőszövetkezettől — helyben, vagy a fogyasztó tele­pén, vagy a vasúti leadóállomáson — közvetlenül veszi át az árut. Átutalással történő fizetés esetén az ilyen közvetlenül értékesített szállítmányok elszámolásához a termelőnek kell a teljesítést igazoló okmányokat a vevő rendelkezésére bocsátani. A vevő az átutalási kötelezett­ségének az előírt számlázási határidőn belül tartozik eleget tenni. 5. Akadály közlési kötelezettség. Ha a szerződés megkötése után olyan körülmény me­rül fel, amelynek következtében valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a fe­lek kötelesek egymást — a felmerülő akadály részletes megjelölésével — annak felmerülésekor azonnal, de leg­később 8 napon belül írásban értesíteni. 6. Kötbér. Jelen szerződés alapján a vevő kötbér fejében köteles megfizetni: a) A szerződésben lekötött áru pénzbeni értéke után számított napi 0,25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha az árut késedelmesen veszi át. b) A szerződésben lekötött áru pénzbeni értékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő árut nem, vagy nem teljes egészében veszi át. c) A szerződésben lekötött áru pénzbeni értéke után számított napi 0,25%-t, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel. A termelő kötbér fejében köteles megfizetni: a) A szerződésben lekötött áru pénzbeni értéke után számított napi 0,25-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződésben lekötött árut késedelmesen adja át. b) A szerződésben lekötött áru pénzbeni értékét, ha az árut nem, vagy nem teljes mértékben adja át. Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a kötbért csak a nemteljesített rész .után kell számítani. A kötbérfizetési kötelezettség a termelőt és a vevőt ab­ban az esetben terheli, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik, vagy hibásan teljesít. Tárolási megállapodás megkötésével a szerződött áru kötbérszempontból átvettnek tekintendő. Az a fél, aki kötbérigényt kíván érvényesíteni, köteles azt legkésőbb az igény megnyíltától számított 30 napon belül — az igény alapjául szolgöáló körülmények meg­jelölésével — a másik féllel írásban közölni úgy, hogy a közlés a fenti 30 napon belül a másik félhez oda is érkezzen. A közlés elmulasztása a kötbérigény elveszté­sével jár. A kötbérigényről értesített fél a közlés vételétől szá­mított 15 napon belül írásban köteles nyilatkozni a köt­bérigény elismerése felől. Ha az értesített fél a kötbér­igényt nem ismeri el, vagy a közlésre nem nyilatkozik,­a jogosult fél kötbérigényét a nyilatkozattételre engedé­lyezett határidő elteltétől számított 60 napon belül — a 7/b. pont szerinti előzetes eljárást követően — a ter­melő székhelye (lakhelye) szerint illetékes járásbíróság előtt keresettel érvényesítheti. A határidő eltelte után a kötbérigényt érvényesíteni nem lehet. • 7. Vitás ügyek eldöntése. a) A minőségi kérdésben felmerülő vitát — a MSZ. 17.634—53. számú szabvány előórásai szerint közösen vett minta alapján — a Magyar Kereskedelmi Kamara Szakértőbizottsága (Budapest, V., Dorottya u. 3.) dönti el. b) A szerződésből eredő jogvitás ügyekben a termelő székhelye (lakhelye) szerint illetékes járásbíróság hatá­roz. A szerződésből származó igény bíróság előtti érvé­nyesítését megelőzően — az 1/1962. (VIII. 12.) Élm. M.— FM. sz. együttes rendeletnek megfelelően a termelő szék­helye (lakhelye) szerint illetékes egyeztetőbizottság előtt egyeztetési eljárást kell lefolytatni.

Next

/
Thumbnails
Contents