Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 33. szám

632 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám. H. §. (1) Elismert ásvány-, illetőleg gyógyvizet vagy forrásterméket szolgáltató forrást vagy kutat a tanácsok; a belügyminiszter, a honvédelmi mi niszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter és az egészségügyi miniszter felügyelete alatt álló egészségügyi szolgálatok szervei és intézményei; a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete és az Országos Idegenforgalmi Hivatal felügyelete (szakfelügyelete) alatt álló szervek, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsa tarthatnak fenn. (2) Elismert ásvány-, illetőleg gyógyvizet, gyógyiszapot és forrásterméket közfogyasztásra az egészségügyi* miniszter által erre a célra kijejölt vállalat termelhet, palackozhat (csomagolhat) és hozhat belföldön forgalomba. Gyógyvíz-ivócsarnokban helyszíni fogyasztás céljára gyógyvizet arra feljogosított gyógyfürdő- vagy egyéb gyógyintézmény is kiszolgáltathat. (3) Külföldi ásvány- és gyógyvizek behozatalát és belföldi forgalombahozatalát a belkereskedelmi miniszterrel, az élelmezésügyi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a külkereskedelmi miniszter engedélyezi.^ (4) A fenntartásnál és forgalombahozatalnál az egészségügyi szervek által meghatározott egészségügyi feltételeket biztosítani és megtartásukat ellenőrizni kell. 15. §. (1) Elismert ásvány- és gyógyvizek esetében a vízjogi engedély iránti kérelem előterjesztésekor igazolni kell az egészségügyi miniszter előzetes hozzájárulását is. (2) Az elismert ásvány-, illetőleg gyógyvíznek a vízjogi engedélyben foglaltaktól eltérő felhasználásához — a vízjogi engedély módosítása előtt — az egészségügyi miniszter előzetes hozzájárulását is ki kell kérni. A hozzájárulás megadása előtt meg kell hallgatni a Magyar Tudományos Akadémiát. (3) Az ország vízkészletéből egészségügyi célokra rendelkezésre bocsátott ásvány-, gyógy- és gyógyászati célokra szolgáló hévízkészletekkel a 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével az egészségügyi miniszter rendelkezik. Ha a víz gyógyászati célokra a népgazdasági feltételek hiánya vagy egyéb ok miatt a tervezett időben nem kerülhet felhasználásra, az egészségügyi miniszter a fel nem használt, vízmennyiséget az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendelkezésére bocsátja. 16. §. Mesterséges ásványvizet előállítani vagy forgaJombahozni csak az egészségügyi miniszter engedélyével szabad. IV. Fejezet Szervezeti rendelkezések 17. §. (1) Az egészségügyi miniszter a közvetlen irányítása alatt álló gyógyfürdő intézmények felett felügyeletet, más gyógyfürdő intézmények felett — a Belügyminisztérium vagy a felügyelete alá tartozó szervek kezelésében levő gyógyíürdő intézményeket kivéve — szakfelügyeletet gyakorol. (2) Ha a felügyeletet gyakorló más szervek felügyeletük körében a gyógyfürdő intézmény gyógyjellegét érintő rendelkezést kívánnak kiadni, ehhez az egészségügyi miniszter előzetes egyetértése szükséges. (3) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője vízgazdálkodási és vízügyi műszaki szempontból a gyógyfürdő intézmények felett szakfelügyeletet gyakorol. (4) Az egészségügyi miniszter az elismert ásvány-, illetőleg gyógyvizek, gyógyiszapok és forrástermékek kitermelése, palackozása, illetőleg csomagolása és forgalombahozatala felett szakfelügyeletet gyakorol. 18. §. (1) Elismert ásvány- és gyógyvíz, gyógyiszap és forrástermék kitermelését, palackozását, illetőleg csomagolását és közfogyasztásra forgalombahozatalát, a gyógyfürdő intézmények létesítését és fenntartását az egészségügyi miniszter által kijelölt egészségügyi intézetek szakmai szempontból ellenőrzik. (2) Az elismert ásvány- és gyógyvizet szolgáltató forrás (kút) felett vízügyi és műszaki szempontból a vízügyi szervek gyakorolnak felügyeletet. (3) Az ellenőrzés, illetőleg a felügyelet terjedelmét és módját az egészségügyi miniszter, illetőleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) együtt szabályozza. 19. §. (1) A gyógyfürdő- és üdülésügyi igazgatás felett a főfelügyeletet az egészségügyi miniszter gyakorolja. (2) A gyógyfürdő- és üdülésügy kérdéseiben az az érdekelt szervek közötti együttműködés és ' összhang biztosítására az Egészségügyi Minisztériumban Központi Gyógyhelyi, Üdülőhelyi és Gyógyfürdőügyi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell szervezni. (3) A Bizottság a gyógyfürdő- és üdülésügy kérdéseiben az egészségügyi miniszter tanácsadó szerve. (4) A Bizottság tagjainak száma 25. A Bizottság tagjait, közülük a Bizottság elnökét és titkárát három év tartamára az egészségügyi mi-