Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 25. szám

25. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 469 A pénzügyminiszter 8 1965. (V. 20.) P M számú" rendelete a honvédelmi célra szükséges anyagi jellegű szolgáltatásokkal kapcsolatos térítésről, kártérítésről és kártalanításról A honvédelmi célra szükséges anyagi jellegű szolgáltatásokról szóló 18/1964. (VIII. 9.) Korm. számú rendelet 11. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem: (1) Az 'ideiglenesen átengedett ingatlan használatáért térítés jár, amelynek összegét annak a haszonnak az alapulvételével kell megállapítani, amelyet az ingatlan az ideiglenes átengedés időpontjában rendszerint és általában nyújt. A térítést havonta utólag kell kifizetni. (2) Mezőgazdasági ingatlan esetében a térítés összegének megállapítása során figyelembe kell venni azt a hasznot is, amelyet az ingatlan az igénybevétel miatt el nem végezhető és később nem pótolható munkák elvégzése esetén nyújtott ; volna. (3) Az ideiglenesen átengedett ingó dolog használatáért térítés nem jár. 2. §. (1) Az ideiglenesen átengedett ingatlan, illetve ingó dolog (a továbbiakban együtt: dolog) olyan értékcsökkenéséért, amely a rendeltetésszerű használat folytán bekövetkezett értékcsökkenést meghaladja, továbbá a dolog elpusztulásáért az értékcsökkenés különbözetének, illetve az elpusztult dolog értékének megfelelő mértékű kártérítés (kártalanítás) jár. (2) A kárnak megfelelő mértékű kártalanítás (kártérítés) jár azért a károkozásért is, amely abból származott, hogy a fegyveres erők az ingatlanon gyakorlat alkalmával átvonultak. (3) A kártérítés, illetőleg kártalanítás az eredeti állapot helyreállításával, illetőleg az elpusztult helyettesíthető dolog pótlásával is nyújtható. (4) Nem kell megtéríteni a dolog állapotában a rendeltetésszerű használat során előállott ér, tékcsökkenés, valamint a dologban (föld és épület esetében: annak tartozékaiban, illetőleg be; rendezésében) erőhatalom vagy a véletlen folyI tán keletkezett kárt. : 3. §. (1) A térítés, a kártérítés és a kártalanítás öszszegét a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács ! végrehajtó" bizottságának igazgatási osztálya, községekben pedig — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a tanács végrehajtó bizottságának titkára állapítja meg. (2) Ha községben a kártérítési vagy a kártala-, nítási igény az 5000 forintot meghaladja, a járási tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya jár el. (3) A térítés, a kártérítés, illetőleg a kártalanítás összegét a tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve javaslatának meghallgatása után kell megállapítani. A községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, ha a községben a tárgy szerint illetékes szakigazgatási szerv nincs, a megfelelő járási szakigazgatási szerv véleményét köteles kérni. (4) Az igazgatási osztály (végrehajtó bizottság titkára) eljárására az 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy 10 000 forintot meghaladó kártérítési vagy kártalanítási igény esetén a kár jellege szerint illetékes minisztérium által kijelölt szerv (személy) javaslatának meghallgatása után kell dönteni. (5) A kártérítés és a kártalanítás összegének megállapítására vonatkozó jogerős határozatot a bíróság előtt — a polgári perrendtartás szabályai szerint — keresettel lehet megtámadni. 4. §. : Ha a dolgot állami követelés terheli, a térítési* kártérítési, illetve kártalanítási összeget — az: erre vonatkozó szabályok szerint — elsősorban a követelés rendezésére kell fordítani. 5. §. A térítést, a kártérítést, illetőleg a kártalanítást az a szerv fizeti ki, amelynek javára az átengedés történt. A térítést, a kártérítést, illetve a kártalanítást a birtokos vagy a tulajdonos részére kell kifizetni. 6. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; Sulyok Béla s. k., a pénzügyminiszter első helyettese Az építésügyi miniszter 33/1965. (Ép. Ért. 20.) ÉM számú utasítása az állami tulajdonban álló bér- és szolgálati lakások adatainak összeírásáról Az 1015/1959. (V. 7.) Korm. számú határozai 1. pontja alapján — a pénzügyminiszterrel egyet* értésben — a következőket rendelem. 1. §• (1) Az állami és a vegyes (részben állami, rész* ben személyi) tulajdonban álló a) bér-, illetőleg szolgálati lakások, továbbá