Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 23. szám

23. szám. Késedelmi kamat a beruházási előirányzat terhére nem számolható el. Beruházási jellegű negtakarítást eredményező újítás (találmány)- megvalósítása folytán a díjazás kérdésében keletkezett viták eldöntése során többször felmerült az a kérdés, hogy ha a megvalósító vállalat a megítélt újítási (találmányi) díj után késedelmi kamatot is tartozik fizetni, úgy ez a beruházási előirányzat terhére elszámolható-e. E kérdésben a joggyakorlat nem egységes. A Legfelsőbb Bíróság konkrét ügyben az alábbi álláspontot foglalta el: Az 1/1961. (XII. _0.) OT—PM—ÉM számú együttes rendelet rendelkezései értelmében a kamatot — a beruházási előirányzat helyett — a megvalósító vállalat egyszámlája terhére lehet csak elszámolni és megítélni. (A Legfelsőbb Bíróság Ff. IV. 21.300/1964/37. számú ítélete alapján.) Bérlő és személyi -tulajdonban levő lakás tulajdonosa között létrejött csereszerződés nem tekinthető semmisnek mon az alapon, hog-y a bérlő az atóhbi lakás tulajdonjogát is megszerezte. Előfordul, hogy az állampolgárok olyan szerződést kötnek, amely szerint a bérlő a lakását egy személyi tulajdonban levő lakással cseréli el, s- egyidejűleg ez utóbbinak a tulajdonjogát is megszerzi. Vitás volt. hogy az ilyen jellegű szerződéseket tiltja-e a 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet 32. §-ának (3) bekezdése és — ehhez képest — a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján érvénytelennek (semmisnek) minősülnek-e. A Legfelsőbb Bíróság kimondotta, hogy az említett esetekben valóságos lakáscsere megy végbe, hiszen a bérlő a személyi tulajdonban levő lakás tulajdonosa által addig lakott lakásba, ez utóbbi lakás tulajdonosa pedig a bérlő volt lakásába költözik. Nincs szó azonban a bérleti jogok kölcsönös átruházásáról, mert a. tulajdonos nem bérleti jog, hanem a tulajdonjog tartalmához tartozó használati jog (Ptk. 99. §) alapján használta a lakást. Az ilyen sajátos jellegű szerződés, amelynek értelmében a felek úgy cserélnek egymással lakást, hogy a volt bérlő a másik szerződő fél által korábban lakott lakás tulajdonjogát is megszerzi, nem sért lakásgazdálkodási és egyéb társadalmi érdekeket és nem tekinthető a 35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet 32. §-ának (3) = bekezdésében meghatározott — a bérleti jognak ellenérték fejében történt átruházását tiltó — rendelkezésbe ütközőnek sem. Következésképpen azt semmisnek sem lehet tekinteni. Nyilvánvaló azonban, hogy a Ptk. alapelvei és a szerződésekre vonatkozó általános szabályok az említett szerződések tekintetében, is érvényesülnek. Ebből az következik, hogy adott esetben az ilyen szerződések alaki okból érvénytelennek [Ptk. 217. § (1) bekezdés], uzsorás szerződésnek (Ptk. 202. §) is minősülhetnek, vagy megtámadhatók akár a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között mutatkozó feltűnően nagy értékkülönbség címén, akár pedig más okból (tévedés, megtévesztés stb.). (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 21.192/1964/2. számú határozata alapján.) Együttélő házastársak bérleti jogviszonyának felmondása. Nem egységes az ítélkezési gyakorlat abban a kérdésben, hogy az együttélő házastársak bérleti jogviszonyának felmondása érvényességéhez szükséges-e, hogy a bérbeadó az előzetes felszólítást és a felmondást mindkét házastárssal közölje. Egyes bíróságok szerint a bérbeadó mindkét házastársnak köteles felmondani, mások szerint a felmondás érvényességéhez csak az szükséges, hogy mindkét félnek a tudomására jusson az előzetes felszólítás és felmondás. A Legfelsőbb Bíróság a kérdés eldöntésénél a Vhr. 92. §-ának (1) bekezdéséből indult ki, amely úgy rendelkezik, hogy ha valamelyik bérlőtárs mondja fel a bérleti jogviszonyt, a felmondás a többi bérlőtárs jogviszonyát nem érinti, ha azonban a bérbeadó mondja fel a bérleti jogviszonyt, a felmondás hatálya — a (2) bekezdésben említett kivételtől eltekintve — valamennyi bérlőtárs jogviszonyára kiterjed. Ebből következik, hogy a felmondást nem kell mindegyik bérlőtárssal közölni, mert annak hatálya anélkül is valamennyi bérlőtársra -kiterjed. Ez annak a következménye, hogy a R. 39. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bérlőtársaknak a bérleti jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei egyetemlegesek. Annak a bérlőtársnak azonban, akivel a felmondást nem közölték, a felmondás érvényességének megállapítására irányuló perben részt kell vennie, hogy az ítélet vele szemben is végrehajtható legyen. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 21.042/1964. számú határozata alapján.) Büntetőjog Eljárás gyermekkorú által elkövetett szabálysértés esetén. Olyan esetekben, amikor a bűntett miatt tett feljelentésből, vagy a bűntett miatt indított büntető eljárás során az derül ki, hogy az elkövető gyermekkorú, továbbá, hogy az elkövetett cselekmény nem bűntett, hanem szabály sé: tés, a nyomozó hatóságok a teendő intézkedések tekintetében eltérő gyakorlatot folytatnak. Az egyik gyakorlat szerint a rendőrség a nyomozást megtagadó, illetve megszüntető határozatban arra uta-