Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 10. szám

198 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám. Az a) és b) pontban meghatározott esetekben a felterjesztéshez mindenkor csatolni kell: — a vonatkozó megrendelések másolatait, amelyek az igények szükségességét igazolják, — az érintett ágazati tevmutatók teljes bontását, az előző időszak várható teljesítését és a tartalékkeretekkel való elszámolást. c) Profil átvétel és átadás • Az 1965. évi feszített tervek ismeretében feltétlenül szükséges, hogy a szervezeti változásokat, illetve a profil átadást és átvételt az eddigieknél tervszerűbben és szervezettebb keretek között kell bonyolítani. 1965. évtől kezdődően mindennemű profil átadás és átvétel kizárólag a Helyi Ipari Főosztály előzetes írásban dokumentált egyetértését követően bonyolítható. Szervezeti változást, profil átvételt és átadást a jövőben január illetve július 1-i hatállyal kell végrehajtani. A tervezési metodika alapján az éves tervek az előző év július 1-i állapotnak megfelelően készülnek. Az 1966. évi tervek megalapozottsága és az egyértelműség biztosítása érdekében — függetlenül a szervezeti változás időpontjától — az átadás-átvételi jegyzőkönyvben minden esetben rögzíteni kell az éves volument, valamint a következő évre várható indokolt igényt, és a hozzá tartozó eszközszükségletet is (létszám, béralap, anyagi-műszaki ellátás stb.). (2) Munkaügy . i, Béralap-gazdálkodás A jóváhagyott összes béralap abszolút béralapnak tekintendő és az OT előzetes engedélye (tervmódosítás) nélkül nem léphető túl. A béralap abszolút kezelésére vonatkozó előírás az ágazati összbéralapra vonatkozik. A vállalatokra ettől eltérő béralapellenőrzési formákat is lehet alkalmazni. A béralapellenőrzési formák helyes megválasztásával elő kell mozdítani az egyes vállalatok konkrét gazdasági cékitűzéseinek megvalósítását. a) Abszolút imunkásbéralap-ellenőrzési formát kell alkalmazni mindazon vállalatoknál, ahol a tervek túlteljesítése nem kívánatos, valamint azon vállalatok esetében, ahol a gazdálkodásban jelentkező hiányosságok felszámolása érdekében az szükséges. b) Degresszív relatív béralapellenőrzési formát kell alkalmazni azon vállalatoknál — az érintett tevékenység túlteljesíthetőségének arányát figyelembe véve — ahol népgazdasági érdekből (pl. exporttermelés, lakosság felé történő szolgáltatások növelése, szerves alapú trágyaféleségek, tőzegtermelés stb.) a tervek túlteljesítése kívánatos. c) Az alkalmazotti állománycsoportba tartozó dolgozók béralap felhasználását minden esetben abszolút módon kell ellenőrizni. Átlagkeresetek betartása A számítási anyagként közölt ágazati átlagkeresetek; betartása kötelező. Az ágazati átlagkeresetek túllépése kizárólag a következőkben szabályozott esetekben tekinthető igazoltnak: a) A tervdokumentáció számítási anyagához mért létH szám-megtakarítás következtében felszabaduló béralap (ágazati szinten) 50%-a — a vállalatonként 30—70%-os differenciálási lehetőséggel — az átlagbérek terven felüli növelésére fordítható, amennyiben az érintett vállalatok termelési tervüket teljesítették, a gyártmányösszetétel lényegesebb változtatása nélkül. — Csak a ténylegesen bekövetkezett létszámmegtakarítást lehet a számításnál figyelembe venni. Amennyiben a létszámfeltöltés a tervidőszak végéig megtörténik, de az eredetitől eltérő ütemezésben és ezért az évi átlagban ez kisebb nagyságrendben jelentkezik, nem valóságos megtakarításról van szó, és ezért ezt az átlagkereset emelése szempontjából számításba venni nem lehet. — A felhasználható átlagkereset többletet általában mozgóbér formájában (prémium, előre kitűzött céljutalom) kell felhasználni. --Az ipari osztály vezetője a munkaügyi és a tervosztály vezetőjével való előzetes egyeztetés alapján döntsön — és a vállalatok igazgatóival írásban is közölje —, hogy a létszám megtakarításból eredő béralap megtakarítás hány százalékát használhatják fel az átlagbérek növelésére. Kötelezze a vállalati igazgatókat, hogy az átlagbéremelési feltételeket a termelőegységek szin tjéig határozzák meg és a termelési programmal együtt ismertessék a dolgozók előtt. — Az alkalmazotti létszámmegtakarításból eredő béralap megtakarítás munkásátlagkereset emelésre felhasználható. A munkáslétszámból eredő béralapmegtakarítást az alkalmazotti állománycsoport átlagkereset növelésére felhasználni nem lehet. — A megtakarított béraíap félhasználása mind negyedéves, mind éves szinten a ténylegesen bekövetkezett létszámmegtakarítás figyelembevételével, utólag engedélyezhető. Értelemszerűen a létszámmegtakarítás nem eredményezheti a túlórák arányának és az állománykívüli béralapnak a növekedését. A túlórák arányának a' teljesített órákhoz viszonyított emelkedése esetén, az átlagkereset növelésére felhasználható bérösszeget anynyival kell csökkenteni, amennyivel növekedett a túlórákra kifizetett bérek aránya. b) A műszaki és adminisztratív dolgozók premizálása során az előző évben megtakarított és á vonatkozó 84/ 7—3/1963. K. sz. helyi ipari főosztályi utasítás szerint a tárgyévre áthozható prémiumkeret felhasználás miatti alkalmazotti átlagkereset túllépés igazoltnak tekintendő. Ha a tervben előírt munkás átlagkereseti színvonalhoz képest a tárgynegyedév végén megtakarítás mutatkozik (a létszámmegtakarítástól függetlenül) a fennmaradó részt — a megtakarítás felét a munkás állományban levő dolgozók részére — előre meghatározott feladatok teljesítéséért — a következő negyedévben prémiumként lehet folyósítani. Az éves átlagkereset betartásának biz-