Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59 31. §. A Függelék 3. cikkének címe, valamint 1. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „A vezetői engedély megszerzésének általános feltételei 1. Gépjárművezetői vizsgára az bocsátható, aki 18. életévét betöltötte, gépjárművezetésre orvosi és közbiztonsági szempontból alkalmas, és ha gépjárművezetői állás vállalására jogosító vizsgát kíván tenni, pályaalkalmassági szempontból is megfelel." „3. Vezetői engedélyt az kaphat, aki az előírt gépjárművezetői vizsgát sikerrel letette." 32. §. A Függelék 4. cikke helyébe a következő rendelkezés lép: „A vezetői engedély, illetőleg a gépjárművezetői igazolvány visszavonása 4. cikk 1. A rendőrhatóság a vezetői engedélyt meghatározott időre ideiglenesen vagy véglegesen viszszavonhatja, ha: a) a gépjárművezető testi vagy szellemi fogyatékossága miatt a gépjármű vezetésére alkalmatlanná válik — az alkalmatlanság időtartamára; b) a gépjárművezető ellen a közúti közlekedés körében elkövetett bűntett miatt eljárás indult — a büntetőeljárás jogerős befejezéséig; c) a gépjárművezető olyan cselekményt követ el, vagy olyan magatartást tanúsít, amelyre tekintettel közbiztonsági vagy közlekedésrendészeti szempontból a gépjármű vezetésére alkalmatlanná vált; d) a bíróság a gépjárművezetőt ettől a foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltotta — az ítéletben meghatározott időre; e) a gépjárművezető 3, számú ellenőrzőlapját bevonták. 2. A gépjárművezetőtől az állás vállalására jogosító vezetői engedélynek az 1. pont c) alpontja alapján történő visszávonásához ügyészi jóváhagyás szükséges, amennyiben a vezetői engedély munkakörének betöltéséhez nélkülözhetetlen. 3. A vezetői engedélyt, illetőleg az ideiglenes igazolványt vagy a gyakorló igazolványt az intézkedő rendőr a helyszínen elveheti, ha: a) a gépjárművezető halálos vagy tömeges balesetet okozott; b) a helyszínen kétséget kizáróan megállapítható, hogy a gépjármű vezetője ittasan vezetett; c) a vezetői engedély, illetőleg az ideiglenes igazolvány vagy a gyakorló igazolvány érvénytelen, hamis, adatait meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek. 4. Ha a vezetői engedélyt, illetőleg az ideiglenes igazolványt vagy a gyakorló igazolványt a helyszínen az intézkedő rendőr vette el, azt az el-' vételtől számított 24 órán belül a rendőrhatosághoz — a visszavonás tárgyában hozandó döntés, céljából — fel kell terjeszteni. A rendőrhatóság 30 napon belül határozattal köteles a visszavonás tárgyában dönteni. 5. Az egy évnél hosszabb időre visszavont vezetői engedély csak újabb gépjárművezetői vizsga sikeres letétele után adható vissza. 6. Ha a vezetői engedélyt meghatározott időre vonják vissza, a visszavonás időtartama — feltéve, hogy bírói ítélet a foglalkozástól eltiltás tárgyában másként nem rendelkezik — az elvétel napjától számított öt évig terjedhet. 7. Az elsőfokú rendőrhatóságnak e cikk alapján hozott határozata ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. 8. Az előző pontokban foglalt rendelkezéseket a villamos, a trolibusz, a segédmotoros kerékpár vezetői, valamint a munkagépvezetői igazolványokra is alkalmazni kell." 33. §. A Függelék 6. cikkének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A gépjárművezető vezetés közben legalább három olvashatóan kitöltött betétlapot köteles magánál tartani." 34. §. A Függelék 7. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek: „7. cikk 1. A gépjárművezető — az autóbuszvezető kivételével — három évenként, az autóbusz, a villamos- és a trolibuszvezető pedig két évenként köteles időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton megjelenni. 2. Ha a járművezető az. előírt határidőn belül időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát, járművet mindaddig nem vezethet, amíg az orvos jármű vezetésére alkalmasnak nem nyilvánítja. 3. A rendőrhatóság indokolt esetben a járműd vezető orvosi vizsgálatát az 1. pontban meghatározott időtartamon belül is elrendelheti." 35. §. A Függelék 17. cikke 1. pontjának i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: J) a személyautó hátulján jobb és bal oldalon egyenlő magasságban, a személyautó szélétől egyenlő távolságban elhelyezett egy-egy olyan lámpával, amely a lábfék használata esetén kigyullad, és erősen szembetűnő vörös, vagy narancssárga fényt ad; a lámpákat a személyautó szélétől legfeljebb 40, egymástól legalább 60 cm távolságra, az úttest szintjétől 40—120 cm magasságban