Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 67. szám

67. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 873 xnított naponkénti 0,5%-át, ha a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki. Az a fél; aki kötbérigényt kíván érvényesíteni, köteles azt a végső teljesítési határidőtől számított 30 napon belül a másik féllel írásban közölni. A közlés elmulasztása a kötbérigény elvesztésével jár. A termelő a közlést a községi tanács vb-nak jegyzőkönyvbe is mondhatja. A kötbérigényről értesített fél a közlés vételétől számított 15 napon belül írásban köteles nyilatkozni a kötbérigény elismerése felől. A termelő ezt a nyilatkozatát is jegyzőkönyvbe monhatja a községi tanács vb-nál. Az értesítő fél a kötbérigényét a nyilatkozattételre engedett határidő elteltétől számított 60 napon belül a 9. b) pont szerinti előzetes eljárást követően az illetékes járásbíróság előtt keresettel érvényesítheti. E határidő eltelte után a kötbérigényt érvényesíteni nem lehet 9. Vitás kérdések eldöntése: a) A minőség kérdésében felmerülő vitákat az átvétel helye szerint illetékes községi állatorvos dönti el. b) A szerződésből eredő jogvitás ügyekben, ideértve az elszámolással kapcsolatos vitákat is, a termelők lakhelye szerint illetékes járásbíróság határoz. Termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet esetében a szerződésből származó igény bíróság előtti érvényesítését megelőzően egyezség megkísérlése végett egyeztető eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetési eljárás lefolytatására a megyei jogú városokban, valamint a járási székhelyeken működő egyeztető bizottságok jogosultak. Az egyeztető eljárást annál a bizottságnál kell kezdeményezni, amelynek működési területén a termelő lakhelye van. Ha az érdekelt fél az egyeztetési eljárás után igényének érvényesítése végett a bírósághoz fordul, a keresetlevélhez az egyeztető bizottság által kiadott jegyzőkönyv egy példányát is csatolni köteles. 10. Egyéb rendelkezések: A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 24/ 1960. (V. 10.) Korm. sz. rendelet1, illetőleg a szerződés alapján felmerült vitás kérdések rendezéséről szóló 1/ 1962. (VIII. 12.) Élm M—FM számú együttes rendelet2, valamint a kötbér és késedelmi kamat tekintetében a 8/1960. (VI. 24.) ÉlmM számú rendelet3 rendelkezései az Irányadók. 1 A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1960. évi 32. száma közli. 2 A rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1960. évi 41. számában. 3 A rendelet a Tanácsok Közlönye 1962. évi 55. számában jelent meg. 36/1964. (Kip. É. 42.) Kip. M. szám A népgazdasági tervezési-, beruházási- és műszaki ellenőri munkakörben dolgozók szakmai képzéséről Az Országos Tervhivatal elnökének a népgazdasági tervezés dolgozóinak szakmai képzéséről szóló 1/1958. (Tg. É. 3.) O. T. számú utasítás 16. § (2) bekezdése, valamint a beruházási munkakörben dolgozók szakmai képzéséről szóló 6/1964. (Tg. É. 8.) O. T. számú utasítás 7. §-a alapján — az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben — az alábbiakat rendelem: I. Általános rendelkezések 1. A Könnyűipari Minisztériumban, valamint az irányítása -alá tartozó trösztöknél (iroda), vállalatoknál (továbbiakban: vállalatok) és az állami helyi ipari válla'atoknál (továbbiakban: vállalatok) a megüresedett vagy újonnan szervezett tervezési-, beruházási- és műszaki ellenőri munkakörök ellátására 1965. január hó 1-től kezdődően csak azok alkalmazhatók, akik a jelen utasítás alapján szakképesítésnek elismert képesítéssel rendelkeznek, illetve akik a jelen utasításban meghatározott szakvizsgát letették. 2. A munkáltatónak azokat a dolgozókat, akik a jelen utasítás hatálybalépésekor már tervezési-, beruházási- és műszaki ellenőri beosztásban dolgoznak, de az előírt szakképesítéssel nem rendelkeznek, — határidő kitűzésével — az előírt szakképesítés megszerzésére kell köteleznie. A határidő nem lehet hosszabb a kötelezés közlésétől számított 3 évnél. 3. Akik alacsonyabb képesítéshez kötött munkakörből magasabb képesítéshez kötött munkakörbe kerülnek, kötelesek a magasabb képesítést megszerezni, éspedig a középfokú képesítést a magasabb munkakörbe helyezéstől számított 1 éven belül, illetve a felsőfokú képesítést 2 éven belül. II. Szakvizsgák előfeltételei 1. Tervezési vagy beruházási munkakörben dolgozók közül közép- vagy felsőfokú szakvizsgát csak azok tehetnek, akik közgazdasági technikumi, vagy azzal egyenértékű képesítéssel, illetve középfokú oklevéllel rendelkeznek. Középfokú szakvizsgára bocsátható az is, aki középvagy felsőfokú anyag- és árugazdálkodási oklevéllel rendelkezik. Alapfokú képesítésnek kell tekinteni a közgazdasági technikumi vagy azzal egyenértékű végzettséget. Felsőfokú szakvizsgát középfokú oklevél megszerzése nélkül csak az tehet, aki egyetemi végzettséggel rendelkezik és tervezési- vagy beruházási munkakörben legalább 2 éve dolgozik. Felsőfokú szakvizsgát tehet továbbá az, aki tervezésivagy beruházási munkakörben dolgozik, a középfokú szakvizsgát letette és az oklevél kiállítása óta 1 év gyakorlatot szerzett. 2. Műszaki ellenőri munkakörben dolgozók közül középfokú szakvizsgát csak azok tehetnek, akik a) felsőfokú szaktechnikumi, vagy felsőipariskolai oklevéllel és legalább 3 évi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. b) technikumi végzettséggel és legalább 5 évi szakmai gyakorlattal, valamint alapfokú műszaki ellenőri szakképesítéssel rendelkeznek, c) középiskolai végzettséggel és legalább 10 évi szakmai gyakorlattal, valamint alapfokú műszaki . ellenőri szakképesítéssel, d) kőműves mesteri illetve egyéb építőipari mestervizsgával vagy épületgépészeti, szerelőipari szakmunkásképesítéssel, valamint 10 év^feletti szakmai gyakorlattal és alapfokú műszaki ellenőri szakvizsgával rendelkeznek. Alapfokú szakvizsgát csak azok tehetnek, akik a) technikumi végzettséggel, vagy b) középiskolai végzettséggel és 5 évet meghaladó szakmai gyakorlattal, c) kőműves mesteri, illetve egyéb építőipari mestervizsgával és 5 évet meghaladó szakmai gyakorlattá^ vagy épületgépészeti szerelőipari szakmunkás képesítéssel és 5 évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkeznek. III. Tervezési munkakörben dolgozók vizsga-kötelezettsége 1. Felsőfokú szakvizsgát kötelesek tenni: minisztériumi ipar területén a) a minisztérium osztály-, csoportvezetői, főelőadói, b) vállalatok olyan osztályvezetői (üzemgazdasági-j terv-), akik munkájukat legalább 3 beosztott ügyintéző igénybevételével látják el. Az állami helyi ipar területén a Fővárosi Tanács VB. Ipari osztályának tervezési munkakőrben foglalkoztatott csoportvezetői.