Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 66. szám

66. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 863 jából vízgazdálkodási állandó bizottságot alakít­hatnak. (A Vt. 42. §-ához) 97. §. A vízügyi hatóság a határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehaj thatónak nyilváníthatja akkor is, ha a végrehajtás késedelme a vízgazdál­kodás érdekét közvetlenül veszélyezteti vagy a népgazdaságra jelentős kárral járhat. 98. §. Az államigazgatási eljárás általános szabályai­ról szóló 1957. évi IV. törvény VI. fejezetében fog­lalt rendelkezések szerint a bíróság előtt megtá­madható a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének a helyi jelentőségű köz­célú vízilétesítmények költségeihez való érdekelt­ségi hozzájárulás megállapítása tárgyában hozott határozata [48. §. (1) bek.]. (A Vt. 43. §-ához.) 99. §. i A vízügyi felügyelet gyakorlása érdekében min­denki köteles — az erre vonatkozó szabályok meg­tartásával — a tulajdonában (kezelésében, hasz­nálatában) álló ingatlanra a belépést megengedni, vízilétesítményeit hozzáférhetővé, üzemüket ellen­őrizhetővé tenni, a felügyelet ellátásához szük­séges adatokat és okmányokat (pl. műszaki tervek) rendelkezésre bocsátani, a kért felvilágosításokat, megadni és az ellenőrzést egyébként is minden­ben elősegíteni. (A Vt. 44. §-ához) 100. §. A vízikönyv és a vízkészletnyilvántartás veze­tésének részletes szabályait az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője utasítással állapítja meg. (A Vt. 46. §-ához) 101. §. Az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelet 43. §-ában megállapítotton felül szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható az is, aki a) vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tar­tozó vízimunkát vagy vízilétesítményt vízjogi en­gedély nélkül vagy az előírások megszegésével vé­gez, illetőlog valósít meg vagy üzemeltet, továbbá aki a vízhasználatot, illetőleg a meder engedély­hez kötött használatát ilyen módon gyakorolja; b) a vizek és vízilétesítmények védőterületére (védősávjára) vonatkozó tilalmakat, illetőleg kor­látozásokat megszegi; c) fertőző vagy károsan szennyező anyagnak a talajba juttatásával a felszínalatti vizeket szeny­nyezi, avagy szennyvíztisztító berendezés nélkül épít vagy üzemeltet olyan létesítményt, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését okoz­hatja; d) a vizek medrébe olyan tárgyat vagy anyagot juttat, amely a víz lefolyását akadályozza, vagy megváltoztatja; e) a vízmennyiség csökkenése esetén a vízhasz­nálatot korlátozó intézkedéseket megszegi; f) forrásvíz feltörését, vagy nem víz feltárására irányuló kút fúrása során víz feltörését — annak észlelésétől számított 24 órán belül — az illetékes vízügyi igazgatóságnak nem jelenti. 102. §. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 1965. július 1. napján lép hatályba. 103. §. (1) Ez a rendelet 1965. évi július hó 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével a felszabadulás előtt alkotott vízügyi tárgyú jogszabályok, illető­leg a jogszabályoknak ilyen tárgyú rendelkezései hatályukat vesztik. A felszabadulás után alkotott és hatályukat vesztő jogszabályokat e rendelet melléklete sorolja fel. Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese Melléklet a 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelethez A rendelet 103. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján hatályukat vesztő felszabadulás után alkotott jogszabályok jegyzéke A vízjogi eljárási szabályok megállapítása tár­gyában kiadott 2/1952. (I. 8.) M T számú rendelet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság létrehozásá­ról szóló 1060/1953. (IX. 30.) számú miniszterta­nácsi határozat, az 1060/1953. (IX. 30.) számú minisztertanácsi határozat IV/6. pontjának módosításáról szóló 1109 1954. (XII. 31.) számú minisztertanácsi ha­tározat, az árvíz- és belvízvédekezésről, valamint a he­lyi vízkárelhárításról szóló 10/1955. (II. 15.) MT számú rendelet,

Next

/
Thumbnails
Contents