Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 66. szám

66. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 843 (2) A szennyvízbírság fizetése a büntetőjogi vagy a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség alól nem mentesít, és nem érinti az üzemnek a tisztítóberendezés létesítésére, korszerűsítésére és megfelelő üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségét. A védőterület 16. §. Ivóvízellátási vagy gyógyászati célokra szolgáló víz mennyiségének, illetőleg minőségének megóvása érdekében a jogszabályban meghatározott vízilétesítmények, művek és berendezések védelmére a vízügyi hatóság védőterület (védőövezet, védősáv), illetőleg védőidom (védőpillér) kialakítását rendeli el. IV.FEJEZET TULAJDONJOGI RENDELKEZÉSEK A vizek 17. §. (1) A vizek — a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, valamint ezek medre •*—, továbbá a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget az egész nép vagyonaként az állam tulajdonában vannak, és azokkal az állam e törvényben foglaltak szerint rendelkezik. (2) Az (í) bekezdésben említett vizeket, illetőleg területeket — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a vízügyi szervek kezelik. 18. §. (1) A meder szabályozására, valamint a partok védelmét szolgáló művek építésére és fenntartására — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a vízfolyás, illetőleg a természetes tó kezelője köteles. (2) A mederszabályozási művek hatására keletkezett feliszapolódások az állam tulajdonában vannak. (3) A természetes fszapolódásokat (növedék) a vízügyi szervek vízgazdálkodási érdekből — a zöldkár megtérítése mellett — bármikor eltávolíthatják. A vízilétesítmények 19- §. (1) A vizilétesítmények közcélúak, vagy üzemi és magánvízilétesítmények. (2) A közcélú vízilétesítmények építésével, felújításával, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket az állam, illetőleg — a jogszabályban meghatározott esetekben — a létesítmény megvalósításában érdekeltek viselik. A jelentősebb közcélú vízilétesítmények megvalósítása, kezelése és üzemeltetése a vízügyi szervek feladata, az egyéb közcélú vízilétesítmények megvalósítására, kezelésére és üzemeltetésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. (3) Az üzemi és a magán-vízilétesítményt — a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával — azok a jogi személyek vagy állampolgárok építtetik, kezelik, tartják fenn és üzemeltetik a saját költségükön, akiknek célját a létesítmény szolgálja. Az idegen ingatlanokra vonatkozó rendelkezések 20. §. A partmentén fekvő ingatlant tulajdonosa (kezelője, használója) úgy köteles művelni, illetőleg az azon levő létesítményeket kezelni és fenntartani, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a meder és a part, valamint a parti és a partmenti vízilétesítmények állapotát és üzemelését ne veszélyeztesse, és ne akadályozza ezek fenntartási munkáinak végzését. 21. §. (1) A vízügyi szervek jogosultak a folyók és vízfolyások mentén a jogszabály által megállapított szélességű parti sávot szakfeladataik (mérések, vizsgálatok, szemléV stb.) ellátása céljából használni. (2) A part mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni tartozik, hogy a, vízügyi szervek, az (1) bekezdésben említett szakfeladataik ellátása végett ingatlanán keresztül a víz partjához bejárjanak és ott közlekedjenek. (3) Az (1)—(2) bekezdésben említett jog gyakorlásáért térítés nem jár, ha azonban az az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen korlátozná, a tulajdonost (kezelőt, használót) az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. 22. §. A folyó, vízfolyás, vagy természetes tó partján fekvő ingatlan-tulajdonosa (kezelője, használója) a meder használatára és hasznainak szedésére vonatkozó jogát (1959. évi IV. törvény 107. §-a), amennyiben tevékenysége a vízjogi engedély megszerzésére vonatkozó rendelkezések hatálya alá esik (27. §) és a vízjogi engedély megadását kizáró feltételek nem forognak fenn (29. §), csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban megállapított módon és mértékben gyakorolhatja.