Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 64. szám

828 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 64. szám. c) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg" — a szükséghez képest — az építmény felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, átalakítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti, a városképet rontja, vagy azt a rendezési terv végrehajtása, illetőleg a műemlékvédelem érdekei megkövetelik; d) az egy épületben levő valamennyi üzlethelyiség homlokzatának, továbbá a kirakatszekrényeknek, hirdetőberendezéseknek és feliratoknak egységes tervezését és kivitelezését, ha az közérdekből, különösen a városkép előnyösebb kialakítása céljából szükséges; e) műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében — a népgazdaság érdekeire is figyelemmel — az eléktelenítő vagy idegen részek eltávolítását, továbbá az eredeti jelleg kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzését; f) az építésügyi szabályzatban vagy más jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a teleknek közterületről közvetlenül látható részén a városkép előnyösebb kialakítása céljából szükséges kertészeti munkák elvégzését. Ét. 38. §. (1) Ha az építményt építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon építették meg és az az építésekor érvényben volt rendezési terveknek, illetőleg építésügyi szabályoknak sem felelt meg, az építésügyi hatóság az építmény átalakítását, ha pedig ez a terveknek, illetőleg szabályoknak megfelelően nem lehetséges, az építmény lebontását rendelheti el. (2) Ha az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény lebontását nem rendeli el, az építményre meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges fennmaradási engedélyt adhat. A meghatározott idő eltelte, illetőleg az engedély visszavonása után az építményt le kell bontani. (3) Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény lebontását el kell rendelni, ha az közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, vagy annak állékonysága nem felel meg a műszaki követelményeknek és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg. (4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatba vételétől számított tíz éven belül intézkedhetik. Ét. 39. §. (1) Az építési munkával kapcsolatban vagy annak következtében szükségessé vált munkálatok elvégzésére, továbbá az építmény jókarbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, helyreállítására, átalakítására vagy lebontására, műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében elrendelt munkálatok elvégzésére, a telek bekerítésére, illetőleg a kertészeti munkák elvégzésére — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kell kötelezni. (2) Ha az építési munkát nem az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) végeztette, az azzal kapcsolatban vagy annak következtében szükségessé vált munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni. (3) Üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdetőberendezés és felirat jókarbantartására a bérlőt, felújítására, helyreállítására, átalakítására vagy eltávolítására pedig az azt létesítőt is lehet kötelezni. Ilyen esetben az, aki az építmény tekintetében rendelkezésre jogosult, tűrni köteles a munkálatok elvégzését. (4) Az építésügyi hatóság a rendezési terv végrehajtása érdekében a tervvel ellentétes állapot megváltoztatását állami szerv tekintetében csak a népgazdasági terv, a költségvetés, illetőleg a város- (község-) fejlesztési terv keretei között rendelheti el. Társadalmi tulajdonban álló építmény ilyen célból történő lebontásának elrendelése előtt az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) felügyeleti szervét meg kell hallgatni. Ét. 40. §. Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a kötelezettet terhelik. Vhr. 19. §. (1) Ha az építmény átalakítása a városkép előnyösebb kialakítása céljából vagy területrendezési okokból vált szükségessé, az átalakítás költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás alatt történt korlátozásából eredő károk megtérítése — a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával — a városi (községi) tanács végrehajtó bizottságát terheli. (2) Ha a városkép előnyösebb kialakítása céljából vagy területrendezési okokból az építmény lebontása vált szükségessé, az ingatlan tulajdonosát a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell. Csupán díszít tésre szolgáló épületrész vagy hirdetőberendezés lebontása esetén kártalanítás nem jár; ilyen esetben a lebontás, valamint az emiatt szükséges átalakítás költségei a városi (községi) tanács végrehajtó bizottságát terhelik. (3) Ha az építésügyi hatóság nem állami tulajdonban álló műemlék eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatokat rendelt el, az ingatlan tulajdonosa — a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával — költségeinek megtérítését követelheti. Ha az ilyen munkálatokat a hatóság végeztette el, a kötelezett az értékemelkedésnek megfelelő összeget köteles megtéríteni; az építésügyi miniszter a rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges mértéket meghaladó munkálatok költségeinek megtérítését kérelemre elengedheti.