Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 63. szám

63. szám, TANÁCSOK s . • —————— lenne. A szülő perindítási jogát nem zárja ki az, hogy az állami gondozás fennállása alatt a szülői felügyelet szünetel és a gyermek, intézeti gyámság alatt áll — s őt ebből folyóan az intézeti gy^m képviseli —, a szülőnek az a joga ugyanis, hogy a gyermeknek nála való elhelyezését per útján is szorgalmazza, nem a szülői képviseleti jogkörből, hanem a szülő és a gyermek közötti viszonyból, a szülőnek erre vonatkozó alanyi jogából fakad. Ebből következik, hogy a szülő az állami gondozás fennállása alatt is pert indíthat aziránt, hogy az állami gondozás megszüntetése esetén — ettől kezdődő hatálylyal — a gyermeket nála helyezzék el. Állami gondozásba vételre különböző okokból kerülhet sor.Az állami gondozás fennállása alatt a gyermek elhelyezése (az elhelyezés megváltoztatása) iránti pernek csak akkor van értelme, ha az állami gondozás megszüntetésére kilátás van; e kérdésben viszont a gyámhatóság hivatott nyilatkozni. A gyámhatóság egyéb vonatkozásban is érdekelt lehet abban, hogy az állami gondozás megszüntetése esetén a gyermek kinél legyen elhelyezve. Éppen ezért a bíróságnak a gyámhatóságot minden olyan perről értesítenie kell, melyet a szülő az állami gondozás fennállása alatt a gyermek elhelyezése iránt — fenti tartalommal — indít. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. eln. 20.399/964. számú határozata alapján.) A Magyar Nemzeti Bank 411/1964. MNB számú körlevele a gazdaságilag előnytelen importvásárlás esetére szóló bírság (importkészletbírság) kivetéséről A 11/1984. (VI. 10.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R) 1. §-a értelmében bármilyen árunak a népgazdaság szempontjából indokolatlan behozatala miatt importkészletbírság (a továbbiakban: bírság) kivetésének van helye. A bírság kivetésének részletes szabályait a 122/1964. (PK 16.) PM számú utasítás* (a továbbiakban: PMu.) tartalmazza. A bírságot a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Magyar Beruházási Bank veti ki aria a vállalatra, szövetkezetre vagy egyéb szervre [6/1961. (III. 7.) Korm. számú rendelet 1. § (1) bek., a továbbiakban: vállalat], amelynek az indokolatlanul behozott áru a készletében van. A Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bankkal egyetértésben, a bírság kivetésénél — a hivatkozott kormányrendelet és pénzügyminiszteri utasítás szabályozásának keretei között — az alábbiak szerint jár el. T. Általános elvek 1. A bírság bevezetésének célja elsősorban a gazdaságilag előnytelen importvásárlások megelőzése volt. * Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1964. évi 38. száma közli. KÖZLÖNYE 819 Ezért az eljáró pénzintézet (lásd: 4. pont, a továbbiakban: Bank) a bírságolás eszközét arra használja fel, hogy a gazdálkodó szerveket az imporlszükséglet gondos mérlegelésére ösztönözze és visszatartsa az előnytelen import-megrendelésektől. 2. Az importkészletbírság előrelátható összegét betervezni — a többi hasonló jellegű pénzügyi szankcióra is fennálló tilalom folytán — nem lehet. 3. Az R. 4. §-a értelmében bírság kivetésének csak akkor van helye, ha a kivetésre okot adó körülmény az R hatálybalépése után merült fel. Ennek megfelelően olyan importkészlet, után vethető ki bírság, amelyet a vállalat a) az R hatálybalépése — 1964. június 10. — után rendelt; b) az R hatálybalépése előtt rendelt ugyan meg, de 1. a szállítási szerződés szerint annak átvétele 1965. január 1. után vált esedékessé és a sztornírozás iránt intézkedés nem történt, vagy 2. — kizárólag forgóeszközöket illetően — 1965. január 1. előtt vett készletbe és a vállalat az R hatálya alá eső forgóeszköz hasznosítása, illetve selejtezése iránt nem intézkedett a társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről szóló 15/ 1963. (TgÉ. 13.) OT—PM számú együttes utasítás rendelkezései szerint. II. Az eljárásra köteles bankszervek, 4. A PMu. 9. §-a értelmében a bírságolási hatáskör a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank között működési körük szerint oszlik meg. Az eljárásra tehát az a pénzintézet illetékes, amely a bírság alá eső álló- vagy forgóeszköz-készletét tartó vállalattal az adott készlet finanszírozására bankszámla-szerződéses viszonyban áll. III. A bírság alá eső állóeszközök 5. A PMu. 1. §-ában határozza meg a bírság kivetésének általános eseteit, 2. §-ában pedig azokat a sajátosságokat rögzíti, amelyek az állóeszköz beszerzéssel kapcsolatosak. Ebből következik, hogy az állóeszköz-importtal összefüggésben bírság kivetésének nemcsak a PMu. 2. §-ában meghatározott sajátos, hanem az 1. §-ában körülírt általános esetekben is helye van. 6. A PMu. 2. §-ában foglaltak szerint — egyebek mellett — bírság kivetésének akkor van helye, ha az import állóeszköz behozatalára nem a beruházás ütemezésével és befejezési határidejével összhangban, hanem ennél indokolatlanul korábban került sor. Ennek értelmében az importvásárlás akkor minősül gazdaságilag előnytelennek, ha az állóeszközt a folyamatos beszerelés kezdő időpontját több mint hat hónappal megelőzően szállítják le. A folyamatos beszerelés kezdő időpontját a szerelési napló (illetve egyéb okmányok) adatai alapján kell megállapítani. A beszerelés munkája nem tekinthető folyamatosnak, ha az a befejezést megelőzően akár a beruházó, akár más szerv mulasztására visszavezethető okból megszakad.