Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)
1964 / 58. szám
726 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám. (3) Azok a magyar állampolgárok, akik olyan európai állam területére utaznak, ahol a kiutazás időpontjában himlőmegbetegedés van, — az Európán kívüli államok területére utazók pedig minden esetben — kötelesek magukat himlő ellen beoltatni. Az oltás eredményességét az oltást követő 7—8. napon ellenőrizni kell; eredménytelenség esetén az oltást meg kell ismételni. Az oltási bizonyítványt csak eredményes vagy egyszer megismételt oltás esetében szabad kiadni. (4) Nem kell himlő ellen beoltani (újraoltani) a (3) bekezdésben meghatározott esetben sem azokat, akik a kiutazás időpontját megelőző 3 éven belül himlő ellen oltást kaptak és erről az oltási bizonyítványt fel tudják mutatni. Nem kell beoltani azokat a csecsemőket sem, akik a kiutazás időpontjában 6 hónaposnál nem idősebbek. 8. §. A védőoltásokra vonatkozó egyéb rendelkezések (1) A védőoltási eljárások tökéletesítése és új eljárások kidolgozása érdekében új vagy módosított oltóanyagokkal való védőoltást az egészség> ügyi miniszter engedélyezhet. (2) Az oltási szövődmények gyógykezelése a fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy a járóbeteg ellátás keretében díjtalan. II. A FERTŐZŐ BETEGEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 9. §• A fertőző betegek bejelentése és nyilvántartása A fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket nyilvántartás céljából a megbetegedést (gyanút) észlelő orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó köteles az illetékes egészségügyi szervnek bejelenteni. 10. §. A fertőző betegek laboratóriumi vizsgálata (1) Fertőző betegség vagy annak gyanúja esetében a betegség, illetőleg a fertőzőképesség megállapításához szükséges, kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben, az igénybe vehető laboratóriumi vizsgálatokat pedig szükség szerint el kell végezni. (2) A járási egészségügyi csoport vezetője, illetőleg a területileg illetékes körzeti orvos (a továbbiakban a kettő együtt: egészségügyi szerv) felhívására a fertőző beteg, vagy arra gyanús személy, valamint mindazok a személyek, akiktől a beteg fertőződhetett, illetőleg, akiket a beteg fertőzhetett, kötelesek magukat a vizsgálatnak alávetni és laboratóriumi vizsgálat céljára vizsgáilati anyagot adni. 11. §. / A fertőző betegek elkülönítése (1) A fertőző beteget és az arra gyanús személyt arra az időre, amíg a fertőzést más személyre átviheti, illetőleg az róla feltételezhető, el kell különíteni. Az elkülönítés módját és időtartamát az egészségügyi szerv határozza meg. (2) Ázsiai kolera, diftéria, hastífusz, himlő, járványos agyhártyalob, járványos agyvelőlob, járványos gyermekbénulás, kiütéses tífusz, paratífusz, pestis, takonykór, tüdő és bélanthrax (lép-^ fene), visszatérő láz, valamint veszettség esetében a beteget vagy betegségre gyanús személyt fekvőbeteg-gyógyintézetben (a továbbiakban: kórház) kell elkülöníteni. A tetanuszos, vagy arra gyanús személyt az ilyen betegek ápolására kijelölt kórházban kell elhelyezni. (3) Ha a fertőző beteget lakásán a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, vagy a beteg gyógykezelése, illetőleg ápolása lakásán nem lehetséges, a beteget abban az esetben is kórházban kell elkülöníteni, ha nem a (2) bekezdésben felsorolt fertőzőbetegségek valamelyikében szenved.