Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11 kezéseit az alábbi (2)—(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A minőséghibás árut a kereskedelmi szerv (kereskedő) a (6) és (7) bekezdés szerint azonnal köteles kicserélni, vagy visszavenni; minőségvizsgáló intézet szakvéleményének kikérésére csak ezt követően a kereskedelmi szerv (kereskedő) saját- tájékoztatása céljából kerülhet sor. Ha az árucikk fogyasztása vagy használata a vásárló panasza szerint az egészségre káros volt, az utólagos minőségvizsgálat kötelező. Ilyen esetekben — a szakvélemény alapján — haladéktalanul dönteni kell a még raktáron levő készlet további forgalombahozatala, vagy annak megszüntetése kérdésében. (3) A vásárlónak lehetőség szerint abba a boltba kell visszavinnie a minőséghibás árut, amelyben vásárolta. Az állami és szövetkezeti bolt azonban nem kérheti a profiljába tartozó árucikkek tekintetében a vásárlás tényének fizetési jegyzékkel (blokkal) vagy más módon való igazolását. (4) Minőségi hiba esetén — ideértve a zárt csomagolású élelmiszerek és háztartási vegyiáruk minőségi hibáját is — a vásárló a minőségi kifogást az áru szavatossági idején belül jogosult bejelenteni. Ha a szavatossági időt vagy annak lejártát az árun nem, vagy a vásárló számára nem érthető módon (pl. rejtjelesen) tüntették fel, a minőségi kifogást az árura megállapított szavatossági időtől, vagy annak lejártától függetlenül kell elbírálni. (5) Közvetlenül fogyasztásra kerülő, illetve gyorsan romló élelmiszerek (hentesáru, sajt stb.) nyílt hibájára vonatkozó minőségi kifogás csak addig fogadható el, amíg a vásárló az árut a boltból ki nem vitte. (6) A minőséghibás árut a vásárló választása szerint: a) ki kell cserélni, vagy b) vissza kell venni és a vételárat vissza kell téríteni. (7) Minőséghibás kozmetikai cikkeket csak egyenértékű azonos, kifogástalan minőségű cikkre szabad cserélni. 11. §• (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 5/1960. (VI. 29.) Bk M számú, illetőleg az azt módosító 2 1963. (V. 21.) Bk M számú rendelet hatályát veszti. (2) E rendeletnek a vásárlók jogaira vonatkozó rendelkezéseire a vásárló figyelmét a boltban jól látható helyen fel kell hívni. Sebes Sándor s, k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese Az élelmezésügyi miniszter 102 1964. (Élip É 2.) Éim M számú utasítása a többéves termelési és áruértékesítési szerződéses rendszer kiterjesztéséről a háztáji állattartásból származó egyes termékekre Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött többéves termelési szerződések kedvező tapasztalatai alapján a 10.233/1963. GB sz. határozat szerint a többéves termelési és értékesítési szerződések rendszerét ki kell terjeszteni a háztáji állattartásból származó egyes termékekre. A határozat végrehajtása érdekében — a SZGVOSZ elnökével egyetértésben — az alábbiakat rendelem: 1. A termelőszövetkezeti tagok és egyéni termelők háztáji gazdaságuk állattartásából származó borjúszaporulatra, süldőre, valamint baromfira — elsősorban libára — és tojásra köthetnek az 1964—1966. évekre szóló többéves szerződést. 2. A háztáji tehén tartásból származó borjúszaporulat nevelésére, illetőleg hizlalására az állatforgalmi vállalatok az 1. sz. melléjeiét feltételei szerint tehén tartó* termelőszövetkezeti tagokkai és egyéni állattartókkal köthetnek többéves szerződést. A többéves szerződésben a felek a termelő háztáji gazdaságában tenyésztésben tartott tehén három egymást követő leelléséből származó szaporulatának átadására, illetőleg átvételére vállalnak kötelezettséget. 3. Három évre szóló kocatartási és süldőnevelési szerződést az állatforgalmi vállalatok a 2. sz. melléklet szerint kocát tartó termelőszövetkezeti tagokkal és egyéni állattartókkal köthetnek. A három évre szóló szerződésben a felek a háztáji gazdaságban' levő továbbszaporításra alkalmas koca szaporulatából évenként legalább 3 db süldő átadására, illetőleg átvételére vállalnak kötelezettséget. 4. Három évre szóló baromfinevelési és hizlalási, valamint tojásértékesítési szerződést a földművesszövetkezetek a 3. és 4. sz. mellékletben foglalt minta szerint a termelőszövetkezeti tagokkal és egyéni baromfitartókkal köthetnek. A három évre szóló szerződésben a felek a háztáji gazdaságból származó baromfinak és tojásnak három egymást követő évben — évenként meghatározott mennyiségben való — átadására, illetőleg átvételére vállalnak kötelezettséget. 5. A süldőre, valamint baromfira és tojásra vonatkozó többéves szerződés a felek árukapcsolatának valamennyi feltételét tartalmazza. A háztáji tehéntartásból származó borjúszaporulat felnevelésére (hizlalására) és értékesítésére kötött szerződés olyan többéves szerződés, amelynek alapján az egyes években esedékes kötelezettségekre — a többéves szerződésben meghatározott időpontig — évenként külön növendékmarha nevelési, vagy hizlalási szerződési kell kötni. 6. Az állatforgalmi vállalatok és a földművesszövetkezetek kötelesek a többéves szerződések kötését haladéktalanul megkezdeni. Ezzel egyidejűleg széles körben tudatosítani kell a többéves szerződésekben biztosított előnyöket. (Borj5szaporulatra és süldőre a jelenleg érvényes szerződéses árak, előlegek és takarmányjuttatások garantálása, emelkedés esetén az emelt szolgáltatá* sok nyújtása, tojásnál a szerződésben foglalt védőár biztosítása, naposbaromfi juttatása, tojás, liba és pulyka szerződéseknél takarmánykiutalás, az összes többéves szerződéseknél a kötelezettséget meghaladó mennyiségek átvételének biztosítása stb.) 7. Az állatforgalmi vállalatok és a földművesszövetkezetek a többéves szerződéskötések számszerű alakulásáról — évenkénti bontásban — kötelesek mindazokat a szerveket tájékoztatni, amelyek részére az éves szerződéskötések alakulásáról jelentést tesznek. A jelentéseket ugyanazon időpontban és ugyanolyan részletezésben kell