Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 54. szám

54. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 685 és a legeltetési bizottság költségvetési tartozásainak ren­dezéséről a községi végrehajtó bizottság gondoskodik. Ezek szerint a termelőszövetkezet a legelőket, az ál­lami tulajdonban levő épületeket és apaállatokat ingye­nes és határidő nélküli használatra, az egyéb épületeket, felszerelési és más vagyontárgyakat térítés nélkül tulaj­donba kapja. A termelőszövetkezet ezért nem tekinthető a legeltetési bizottság jogutódjának. E mellett azért sem állapítható meg a termelőszövet­kezetek jogutódi minősége, mert a hivatkozott jogsza­bályok szerint a legeltetési bizottságok működését felszá­molás útján kellett megszüntetni és a felszámolás során megállapított követelések behajtásáról és a tartozások rendezésérő] a községi végrehajtó bizottságnak kellett gondoskodni. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. IV. 21.254/1963/3. számú határozata alapján.) A termelőszövetkezet és kívül álló személy között nem tagsági jogviszony alapján termelőszövetkezetbe került ingók kiadása iránt felmerült jogvita elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik. Előfordul, hogy egyes termelőszövetkezeti tagok bevi­teli kötelezettség alá eső ingóságai más termelőszövetke­zet használatában vannak. Az ilyen tsz tagok abból a célból, hogy beviteli kötelezettségüknek eleget tehesse­nek, a kérdéses ingó dolgok kiadása iránt pert indítottak a másik termelőszövetkezet ellen. A bíróság több ügyben a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, a Pp. 130. §-ának f) pontjára hivatkozás­sal megszüntette, mert álláspontja szerint a felmerült jogvita eldöntése az 1959. évi 7. számú tvr. 48. §-a (3) be­kezdésének f) pontja és (5) bekezdésének c) pontja ér­telmében nem a bíróság, hanem a tanács végrehajtó bi­zottságának hatáskörébe tartozik. A Legfelsőbb Bíróság konkrét ügyben tényként állapí­totta meg, hogy a felperes nem volt s nem is tagja az alperesi termelőszövetkezetnek. A megszüntető végzésben hivatkozott hatásköri szabályok pedig csak a termelőszö­vetkezet és tagja között felmerült jogvitára állapítják meg a közgyűlés, illetőleg államigazgatási hatóság ha­táskörét. Az adott esetben a jogvita tárgyát a tagsági vi­szonytól független polgári jogügyletből származó igény képezi, amelynek elbírálását sem az idézett jogszabályok, de más rendelkezés sem vonja el a bíróság hatásköréből. (Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 20.464/3. számú ha­tározata alapján.) Az Építésügyi Minisztérium Lakáspolitikai Főosztályának állásfoglalása 35. Bérlőtársi jogviszony a jogcím nélkül vissza­maradt személyek közös kérelme alapján létesít­hető akkor is, ha a lakásba nem együtt költöz­tek be. A bérleti jogviszony megszűnése után a lakás­ban jogcím nélkül visszamaradt személyek elhe­lyezéséről a 35/1956. (IX. 30.) M T sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 80. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. Az elhelyezés olymódon is történhet, hogy a la­kásügyi hatóság a bérleti jogviszony megszűnése folytán megüresedett lakást — a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 156. §-ában biztosított jogkörében — a lakásban jog­cím nélkül visszamaradt személyek részére utalja ki, ha velük szemben kizáró ok (R. 5. §) nem forog fenn. A R. 39. § (3) bekezdése szerint bérlőtársul csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt köl­töznek be. A Vhr. 88. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy bérlőtársi jogviszonyt csak a felek közös írásbeli kérelmére lehet létesíteni. A gyakorlatban vitás, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakásban jogcím nélkül visz­szamaradt személyek (pl. a volt albérlők) közös kérelmük alapján akkor is kijelölhetők-e a meg­üresedett lakás bérlőtársaiként, ha a lakásba nem együtt költöztek be. Egyes lakásügyi hatóságok arra az álláspontra helyezkednek, hogy a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyeket közös kérelmük esetén sem jelölik ki bérlőtársként, hivatkozva a R. 39. § (3) bekezdésére, illetve az együttes beköltözés hiányára. Ez az álláspont téves. A R. 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés — a helyes értelmezés szerint — arra az esetre irányadó, amikor a bérleti jogviszony fennáll. Ilyen esetben a már meglevő bérleti jogviszony — a felek közös kérelme alapján — csak akkor alakítható át bérlőtársi jogviszonnyá, ha a kérel-

Next

/
Thumbnails
Contents