Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 54. szám

54. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 685 és a legeltetési bizottság költségvetési tartozásainak rendezéséről a községi végrehajtó bizottság gondoskodik. Ezek szerint a termelőszövetkezet a legelőket, az állami tulajdonban levő épületeket és apaállatokat ingyenes és határidő nélküli használatra, az egyéb épületeket, felszerelési és más vagyontárgyakat térítés nélkül tulajdonba kapja. A termelőszövetkezet ezért nem tekinthető a legeltetési bizottság jogutódjának. E mellett azért sem állapítható meg a termelőszövetkezetek jogutódi minősége, mert a hivatkozott jogszabályok szerint a legeltetési bizottságok működését felszámolás útján kellett megszüntetni és a felszámolás során megállapított követelések behajtásáról és a tartozások rendezésérő] a községi végrehajtó bizottságnak kellett gondoskodni. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. IV. 21.254/1963/3. számú határozata alapján.) A termelőszövetkezet és kívül álló személy között nem tagsági jogviszony alapján termelőszövetkezetbe került ingók kiadása iránt felmerült jogvita elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik. Előfordul, hogy egyes termelőszövetkezeti tagok beviteli kötelezettség alá eső ingóságai más termelőszövetkezet használatában vannak. Az ilyen tsz tagok abból a célból, hogy beviteli kötelezettségüknek eleget tehessenek, a kérdéses ingó dolgok kiadása iránt pert indítottak a másik termelőszövetkezet ellen. A bíróság több ügyben a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján, a Pp. 130. §-ának f) pontjára hivatkozással megszüntette, mert álláspontja szerint a felmerült jogvita eldöntése az 1959. évi 7. számú tvr. 48. §-a (3) bekezdésének f) pontja és (5) bekezdésének c) pontja értelmében nem a bíróság, hanem a tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik. A Legfelsőbb Bíróság konkrét ügyben tényként állapította meg, hogy a felperes nem volt s nem is tagja az alperesi termelőszövetkezetnek. A megszüntető végzésben hivatkozott hatásköri szabályok pedig csak a termelőszövetkezet és tagja között felmerült jogvitára állapítják meg a közgyűlés, illetőleg államigazgatási hatóság hatáskörét. Az adott esetben a jogvita tárgyát a tagsági viszonytól független polgári jogügyletből származó igény képezi, amelynek elbírálását sem az idézett jogszabályok, de más rendelkezés sem vonja el a bíróság hatásköréből. (Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 20.464/3. számú határozata alapján.) Az Építésügyi Minisztérium Lakáspolitikai Főosztályának állásfoglalása 35. Bérlőtársi jogviszony a jogcím nélkül visszamaradt személyek közös kérelme alapján létesíthető akkor is, ha a lakásba nem együtt költöztek be. A bérleti jogviszony megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyek elhelyezéséről a 35/1956. (IX. 30.) M T sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 80. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. Az elhelyezés olymódon is történhet, hogy a lakásügyi hatóság a bérleti jogviszony megszűnése folytán megüresedett lakást — a 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 156. §-ában biztosított jogkörében — a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyek részére utalja ki, ha velük szemben kizáró ok (R. 5. §) nem forog fenn. A R. 39. § (3) bekezdése szerint bérlőtársul csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt költöznek be. A Vhr. 88. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy bérlőtársi jogviszonyt csak a felek közös írásbeli kérelmére lehet létesíteni. A gyakorlatban vitás, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakásban jogcím nélkül viszszamaradt személyek (pl. a volt albérlők) közös kérelmük alapján akkor is kijelölhetők-e a megüresedett lakás bérlőtársaiként, ha a lakásba nem együtt költöztek be. Egyes lakásügyi hatóságok arra az álláspontra helyezkednek, hogy a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyeket közös kérelmük esetén sem jelölik ki bérlőtársként, hivatkozva a R. 39. § (3) bekezdésére, illetve az együttes beköltözés hiányára. Ez az álláspont téves. A R. 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés — a helyes értelmezés szerint — arra az esetre irányadó, amikor a bérleti jogviszony fennáll. Ilyen esetben a már meglevő bérleti jogviszony — a felek közös kérelme alapján — csak akkor alakítható át bérlőtársi jogviszonnyá, ha a kérel-