Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 2. szám

6 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám. 8. A 7. pontban meghatározott mennyiséget meghaladó mennyiségű áru kereskedelmi jellegű­nek minősül, nem vámkezelhető. Az ilyen árut az utas külföldre visszaküldheti vagy térítésért szakmai vállalatnak átadhatja. Átadás esetén a vám az átadási ár 60%_a­9. Amennyiben a 7. pontban meghatározott mennyiségű áruk belföldi fogyasztói ára a 8000,— Ft-ot, csoportos útlevéllel utazó magyar állampol­gárok esetében a 2000,— Ft-ot, a határsáv forga­lomban közlekedő utasok esetében pedig havon­ként a 600,— Ft-ot meghaladja, az említett fo­rintkereteken felül behozott áruk vámkezelésé­hez a Külkereskedelmi Minisztérium Vámfőigaz­gatóságnak az engedélye szükséges. A 8000,— Ft-ot meghaladó értékű áruk vámkezeléséhez még a Magyar Nemzeti Banknak az engedélyére is szükség van. Engedélyek hiányában a 8. pont rendelkezései az irányadók. 10. Nem kell a vámot megfizetni az Utastarifa I—IV. árucsoportjába tartozó és a 7. pontban foglaltak szerint vámkezelhető áruk után, ha azok belföldi fogyasztói ára a 4000,— Ft-ot, csoportos útlevéllel utazó magyar állampolgárok esetében az 1000,— Ft-ot, a határsáv forgalomban közle­kedő utasok esetében pedig — amennyiben nem­zetközi megállapodás eltérő rendelkezést nem tar­talmaz — havonként a 300,— Ft-ot nem haladja meg. Ez a rendelkezés az Utastarifa V. árucso-­portjába tartozó árukra is alkalmazható, ha a vá­sárlás külföldön szabadon felhasználható fizető­eszközből történt. 11. Az egy évet meg nem haladó, de négy hó­napnál hosszabb ideig tartó hivatalos kiküldetés­ből vagy tanulmányútról végleg hazatérők (ide­értve az írókat, művészeket stb. is) a 10. pontban meghatározott értékű árukon kívül még egy da^ rab 6000,— Ft belföldi értéket meg nem hala­dó, az Utastarifa V/2, száma alá tartozó árut is vámmentesen hozhatnak be." 3- §• A R. 1. számú mellékletét képező és az 1/1962. (VII. 5.) PM—KkM számú együttes rendelettel megállapított Utastarifa Végrehajtási Utasítása 13. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,13. A csoportos útlevéllel utazó magyar állam­polgárok az általuk behozott árukról — függetle­nül azok értékétől és mennyiségétől — részletes felsorolással kiállított Vám- és Devizanyilatkoza­ton kötelesek írásbeli árunyilatkozatot adni. Cso­portos útlevéllel utazó magyar állampolgárok megjelölésen a magyar utazási irodák (IBUSZ, Expressz), továbbá a SZOT által szervezett, ezek megbízottja által vezetett csoportos külföldi uta­zásban résztvevő és az említett utazási irodák, il­letőleg a SZOT részvételi jegyével ellátott sze­mélyeket kell érteni." 4- §• A R. 1. számú mellékletét képező és az 1/1962. (VII 5.) P M—Kk M számú együttes rendelettel megállapított Utastarifa Végrehajtási Utasítása 16. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „16. Amennyiben az Utastarifa alapján jogi sze­mély részére történik vámkezelés, az árut meny-* nyiségére tekintet nélkül az Utastarifa 3. hasáb­jában megállapított vámtétellel kell vámkezelni, azonban a 10. pontban említett kedvezmény nem alkalmazható. Ha az ilyen áruk belföldi fogyasz­tói ára az 1000,— Ft-ot meghaladja, a vámkeze­léshez a Külkereskedelmi Minisztérium Vámfő­igazgatóságnak az engedélye szükséges." 5. §. Az 1/1962. (VII. 5.) PM—KkM számú együttes rendelet 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. §. (1) Az 1950. évi 30. számú törvényerejű rendelet 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott útiholmiként az utasok személyenként élelmi­szerből legfeljebb 3 napra vaíót, szivarkából ?g­feljebb 200 db-ot, borból legfeljebb 2 litert, ége­tett szeszesitalból legfeljebb 1 litert vihetnek magukkal külföldre a devizahatóság külön enge­délye nélkül. (2) A 16. életévüket be nem töltött utasok szi­varkát, bort, és égetett szeszesitalt a devizaható-* ság külön engedélye nélkül nem vihetnek maguk­kal külföldre.

Next

/
Thumbnails
Contents