Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 47. szám

582 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. szám 4. A névváltoztatás folytán szükségessé váló teendők végrehajtása iránt az illetékes megye tanácsának végrehajtó bizottsága intézkedjék. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kiss Károly s. k.. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 18/1964. számú határozata egyes területátcsatolásokról 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli, hogy a) Baranya megye sásdi járásához tartozó Szágy község területéből mintegy 23 kh. nagyságú határrészt Baranya megye szigetvári járásához tartozó Csebény községhez kell átcsatolni; b) A Békés megyéhez tartozó Békéscsaba járási jogú város területéből mintegy 410 kh. nagyságú határrészt Békés megye gyulai járásához tartozó Űjkígyós községhez kell átcsatolni. 2. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyja: a) Győr-Sopron megyei tanács 17/1964. számú határozatát, melyben a kapuvári járáshoz tartozó Babót községtől az ugyanazon járáshoz tartozó Kapuvár községhez, b) a Hajdú-Bihar megyei tanács 14/1964. számú határozatát, melyben a biharkereszlesi járáshoz tartozó Magyarhomorog községtől az ugyanazon járáshoz tartozó Kornádi községhez, c) a Pest megyei tanács 15/1964. számú határozatát, melyben a monori járáshoz tartozó Mende községtől az ugj'anazon járáshoz tartozó Gyömrő községhez, d) a Somogy megyei tanács 19,1964. számú határozatát, melyben a csurgói járáshoz tartozó Csurgó és Csurgónagymarton községek között kölcsönösen területátcsatolást rendelt el. 3. A területátcsatolások következtében felmerülő tanácsi választókerületi kérdéseket úgy kell megoldani, hogy új választás tartása ne váljék szükségessé. 4. A jelen határozatban foglaltak végrehajtásáról az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodjék. Dobi István s. k.. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kiss Károly s. k , a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Miniszteri rendeletek és utasítások Az építésügyi miniszter 3/1964. (VIII. 28.) É M számú rendelete az építési engedélyezési eljárásról Az épületek és egyes építmények építésének engedélyezésére vonatkozó eljárást — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — a következőképpen szabályozom. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az építési engedélyhez kötött építési munkák köre 1- §• A következő építési munkák csak építési engedély alapján végezhetők: 1. bármilyen célra szolgáló épület építése, bővítése, magasítása, emelése, süllyesztése, eltolása, a bejelentési kötelezettség alá eső épületekkel kapcsolatos ilyen építési munkák kivételével; 2. épület vagy épületrész olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, továbbá az épülettel kapcsolatos minden olyan építési munka, amely a) az állékonyság, az egészségvédelem, az életvagy közbiztonság, illetőleg a városkép követelményeire kihatással jár; b) teherhordó szerkezet létesítésével vagy átalakításával jár; c) az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját megváltoztatja; d) a szomszédok (az építési munkával érintett ingatlan vagy helyiség bérlője, továbbá az ingatlannal közvetlenül szomszédos és a szemben fekvő ingatlanok tulajdonosai, kezelői, illetőleg használói) jogos érdekeit közvetlenül érinti; 3. lakások létesítése céljából emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítása, továbbá lakás műszaki megosztása; 4. — városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén — épület tetőzetének vagy közterületről látható homlokzatainak felújítása, átalakítása; 5. — városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén — épület közterületről látható homlokzatain ajtó vagy ablak nyitása, megszüntetése, átalakítása, ideértve ajtónak ablakká vagy ablaknak ajtóvá történő átalakítását is; 6. — városban, üdülőterületen, továbbá községben főútvonal mentén — üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető) vagy üzleti ernyőszerkezet építése, átalakítása, lebontása;