Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 387 Kézbesíthetetlen küldemények i 11. §. (1) A Magyar Posta azt a küldeményt, amelyet sem a címzett részére kézbesíteni, sem a feladó részére visszajuttatni nem lehet (kézbe­síthetetlen küldemény), a szabályzat rendelkezé­sei szerint értékesíti; ha nem értékesíthető, meg­semmisíti, illetőleg megőrzéséről gondoskodik. Ugyanígy jár el a Magyar Posta, ha a külde­ményt terhelő díjat sem a címzettől, sem a fel­adótól nem lehet beszedni. (2) A Magyar Posta a kézbesíthetetlen pénzkül­deményt, továbbá azt a pénzt, amelyet kézbesít­hetetlen küldeményben talált, vagy kézbesíthe­tetlen küldemény értékesítéséből szedett be, a" fel­adás napjától számított egy éven belül a jelent­kező igényjogosultnak kifizeti. Egy év elteltével az igényt érvényesíteni nem lehet; a visszama­radt összeget a Magyar Posta köteles az állam javára befizetni. A posta felelőssége 12. §. A postai és távközlési szolgáltatások tel­jesítéséért a Magyar Posta e törvényben megha­tározott keretek között felel. Nemzetközi forga­lomban a nemzetközi szerződések rendelkezései az irányadók. 13. §. A szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Magyar Posta a közönséges levélpostai küldemény díja kivételével köteles a fizetett díjat a szabályzatok rendelkezései szerint, egészben vagy részben visszafizetni. 14. §. (1) A szolgáltatás nem, vagy nem meg­felelő teljesítése esetén a Magyar Posta köteles az okozott kárt az alábbiak szerint megtéríteni: a) ajánlott levélpostai küldemény elveszése esetén — tekintet nélkül annak tartalmára — a szabályzatban meghatározott átalányösszeget; b) csomag teljes vagy részleges elveszése vagy sérülése esetében értéknyilvánítással (biztosítás­sal) feladott csomagoknál az igazolt kárt, legfel­jebb azonban a nyilvánított értéket, értéknyilvá­nítás nélkül feladott csomagnál az igazolt kárt, legfeljebb azonban a szabályzatban meghatáro­zott átalányösszeget; cj gyorsan romló tartalmú csomag késedelmes kézbesítése esetén ab) pont szerinti kártérítést, ha a küldemény tartalmát a feladó ilyennek tün­tette fel és a küldemény azért romlott el vagy vált használhatatlanná, mert továbbítása és kéz­besítése a szabályzatban meghatározott idő alatt nem történt meg; d) pénz- és értékküldemény teljes vagy rész­leges elveszése vagy sérülése esetén az igazolt kárt, legfeljebb azonban a nyilvánított értéket. (2) Nem felel a Magyar Posta a) a közönséges levélpostai küldemény téves kézbesítéséből, elveszéséből, megsérüléséből, vagy megsemmisüléséből eredő károkért; b) a szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kárért, kivéve az (1) bekezdés c) pontjában meg­határozott esetet; c) a közvetett kárért, az elmaradt haszonért; d) ha a kárt ellenállhatatlan erő, a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, vagy az elégtelen cím­zés okozta, vagy annak következtében állt elő, hogy a szabályzatokban megállapított feltételeket nem tartották meg; e) a távközlési szolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért. (3) Közvetett kézbesítés esetén [7. § (2) bek.] a Magyar Posta felelőssége a küldemény átadásá­val az átvevőre száll át. ' 15. §. (1) A Magyar Posta ellen támasztható kártérítési igény elévülési ideje egy év. (2) A kártérítésre jogosult igényét bíróság, il­letőleg döntőbizottság előtt csak a szabályzatok­ban előírt eljárás befejezése után érvényesítheti. Kisajátítás 16. §. Postai és távközlési létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezésére ingatlan kisajátításának van helye. Jogok idegen ingatlanon 17. §. (1) E törvény keretei között a Magyar Posta jogosult az ingatlanokat, a vizeket és a léi giteret postai és távközlési célból használni. (2) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, haszná­lója) tűrni köteles, hogy a Magyar Posta az in­gatlanon, az alatt vagy felett vezetékeket, kábe­leket, tartóoszlopokat, jelzőköveket és szerelvé­nyeket (a továbbiakban: vezeték), az épület vagy más létesítmény (a továbbiakban: épület) megfe­lelő helyén (tető, padlástér, lépcsőház, pince, ke­rítés stb.) postai és távközlési berendezést helyez­zen el, azokat javítsa és karbantartsa. (3) Ha a vezeték vagy berendezés elhelyezései illetőleg használata az ingatlan, épület rendelte­tésszerű használatát lényegesen nem akadályozza,; az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) té­rítést nem igényelhet, egyébként az akadályoz­tatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. (4) A Magyar Posta a távközlési összeköttetés biztosítása érdekében — kártalanítás ellenében — jogosult a vezeték nyomvonalában levő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit eltá-1 volítani, ha azt a vezeték létesítése, karbantar­tása, javítása vagy az üzemzavarok megakadályo­zása szükségessé teszi. (5) Az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) a vezeték vagy berendezés elhe­lyezésével, javításával, karbantartásával vagy el­távolításával járó munkák során okozott károkat meg kell téríteni a polgári jog szabályai szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents