Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 34. szám

34. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 373 Ha a vevő a termelőnek az elszámolás alapján járó összeget késedelmesen fizeti ki, napi 0.05% késedelmi kamatot köteles fizetni. 5. Akadályközlési kötelezettség. Ha a szerződés megkötése u án olyan körülmény merül fel, amelynek következtében valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást kellő időben írásban értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. 6. Zsák rendelkezésre bocsátása. A termelő a vevő kívánságára köteles a nyers vetőmagot zsákban szállítani. A szállításhoz szükséges zsákokat a vevő költségmentesen bocsátja a termelő rendelkezésére. A nyers áru szállításához fel nem használt zsákokat a termelő tartozik használatlanul a szállítási határidő lejártától számított 5 napon belül, amennyiben pedig szállítási kötelezettségének egészben, vagy részben nem tesz eleget, a felhasználásra nem kerülő zsákoknak hozzá való beérkezésétől számított 5 r.apon belül a Gabona Tröszt Szolgáltató Vállalatának a vevő által megjelölt kirendeltségéhez visszaküldeni. Késedelmes visszaküldés esetén a vevő naponta és darabonként 12 fillér zsákkölcsöndíjat jogosult felszámítani. Fémzárolt áru szállítása esetén a vevő darabonként napi 3 fillér kölcsöndíj mellett bocsátja a zsákokat termelő rendelkezésére. Amennyiben a vevő a vetőmagot szeptember 25-e után kívánja szállíttatni, ettől az időponttól kezdődően zsákkölcsöndíj felszámítására nem jogosult. 7. Kötbér. Ennek a szerződésnek alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni: a) a szerződésben lekötött vetőmag pénzbeni értéke után számított napi 0.25%-ot, isszesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződésben lekötött vetőmagot késedelmesen adja át; b) a szerződésben lekötött vetőmag pénzbeni értékét, ha a vetőmagot nem, vagy . em teljes mértékben adja át, illetőleg az azt helyettesítő szokvány árut nem adja át, vagy az átadott szokvány áru rendeltetésszerű felhasználására alkalmatlan. A vevő kötbér fejében köteles megfizetni: a) a szerződésben lekötött vetőmag pénzbeni érteke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a vetőmagot késedelmesen veszi át; b) a szerződésben lekötött vetőmag pénzbeni értékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő vetőmagot nem, vagy nem teljes egészében • veszi át; c) a szerződésben lekötött vetőmag pénzbeni értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel. Részteljesítésre vonatkozó sze ződésszegés esetében a kötbért csak a nem teljesített rész után kell számítani. Kötbér fizetési kötelezettség a termelőt és a vevőt abban az esetben terheli, ha olyan okból, amelyért felelős, nem teljesít, késedelembe esik, vagy hibásan teljesít. 8. Kötbérigény érvényesítése. Az a fél, aki kötbérigényt kíván érvényesíteni, köteles azt legkésőbb az igény megnyíltától számított 30 napon belül — az igény alapjául szolgáló körülmény megjelölésével — a másik féllel írásban közölni. A közlés elmulasztása a kötbérigény elvesztésével jár. A kötbérigényről értesített fél a közlés vételétől számított 15 napon belül írásban köteles nyilatkozni a kötbérigény elismerése felől. Ha az értesített fél a kötbérigényt nem ismeri el, vagy a közlésre nem nyilatkozik, a jogosult fél a kötbérigényét a nyilatkozattételre engedélyezett határidő elteltétől számított 60 napon belül — a 9/b. pont szerinti előzetes eljárást követően — az illetékes járásbíróság előtt keresettel érvényesítheti. E határidő eltelte után a kötbérigényt érvényesíteni nem lehet. 9. Vitás ügyek eldöntése. a) A vetőmag minősége tekint.'.ében felmerülő vitát az Országos Vetőmagfelügyelőség dönti el, a termelő és a vevő, vagy megbízottak által közösen pecsételt minta alapján; b) A szerződésből eredő jogvitás ügyekben — ideértve az elszámolással kapcsolatos vitákat is — a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járásbíróság határoz. A szerződésből származó igény bíróság előtti érvényesítését megelőzően — egyezség megkísérlése végett — egyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetési eljárás lefolytatására a Budapesten, illetve a megyei jogú városokban, valamint a járási székhelyeken működő felvásárlási egyeztető bizottságok jogosultak, s az eljárást annál az egyeztető bizottságnál kell kezdeményezni, amelynek működési területén a termelőszövetkezet székhelye van. Ha az érdekelt fél az egyeztetési eljárás lefolytatása után a jogvitás ügyben igényének érvényesítése végett a bírósághoz fordul, a keresetlevélhez az egyeztető bizottság által kiadott jegyzőkönyv egy példányát is köteles csatolni. 10. Egyéb. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a 24/1960. (V. 10.) Korm. sz. rendelet2, illetőleg a szerződés alapján felmerülő egyes vitás kérdések rendezéséről szóló 2 Megjelent a Tanácsok Közlönye 1960. évi 32. számába^