Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 173 Területi szakkör a helységben (község, város, városi kerület) lévő több üzem szakmunkásai­nak, legjobb dolgozóinak vagy más érdeklődők­nek a bevonásával valamelyik mezőgazdasági üzemhez — esetleg tagozatonként más-más üzemhez — kapcsolódva működik. A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Üttörők Szövetsége irányításával az általános iskolákban is működnek mezőgazdasági szak­körök. Helyes és szükséges, hogy az üzemi vagy területi mezőgazdasági szakkörök — az ugyan­abban a helységben működő iskolai szakköröket — mint a későbbi utánpótlás bázisait — támo­gassák és patronálják. A szakkörökön belül az üzem (üzemek) ter­melési igényeinek megfelelően az alábbi szakmai tagozatok működhetnek: a) növénytermesztési, b) állattenyésztési, c) kertészeti, d) gépészeti tagozat. A szakkör egy szakmai tagozattal is működhet. A szakkör az egész üzem életének problémáit érintő tevékenységét a szakmai tagozatok együt­tes szakköri foglalkozásain, a szakmai tagozat körébe tartozó speciális feladatokat pedig a ta­gozati foglalkozásokon valósítja meg. A szakkör szervezése és irányítása Szakkör minden olyan üzemben vagy hely­ségben szervezhető, ahol a személyi, dologi és tárgyi feltételek biztosítottak, elsősorban ott, ahol már elegendő számban szakmunkások dol­goznak, vagy szakmunkásképző tanfolyamok vannak. A tanfolyammal párhuzamosan tevé­kenykedő szakkör elősegíti a szakmunkások kép­zését és továbbképzését és megalapozza a tanfo­lyam befejezésével a szakkör színvonalasabb működését. A szakköröket a megyei (fővárosi, megyei jo­gú városi) tanács vb. mezőgazdasági osztályától (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) kapott útmutatások alapján a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács vb. mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) bekapcsolásával a mezőgazdasági nagy­üzemek, vállalatok, intézetek vezetősége és a községi (városi, városi kerületi) tanácsok végre­hajtó bizottságai szervezik. A helyileg kezdemé­nyezett szervezést tudomásulvétel céljából a já­rási tanács vb. mezőgazdasági osztályához be kell jelenteni. A szakkör, illetve a szakmai tagozat legkisebb létszáma 15 fő lehet. Ha egy szakmai tagozatba 30 főnél többen jelentkeznek, párhuzamos tago­zatokat lehet alakítani. A szakkört működtető üzem vezetősége, illető-? leg a községi (városi, városi kerületi) tanács vég­rehajtó bizottsága (a továbbiakban: működtető szerv vezetősége) határozza meg, hogy a szak-* körön belül milyen tagozatok működjenek. A szakkör tagjai A szakkörnek az üzem (helység) mezőgazda­sági szakmunkásai, betanított munkásai, továbbá olyan mezőgazdasági vagy más munkakörben dolgozó érdeklődők lehetnek tagjai, akik egy­egy szakterületen bizonyos szakmai ismerettel már rendelkeznek, s ezt az általános műveltség gükkel együtt növelni kívánják. Azok a szakköri tagok, akik nem szakmunká­sok, ha a szakköri tevékenységben rendszeresen részt vesznek, a szakmunkásképző tanfolyami felvételnél előnyben részesülnek. A szakkörbe tagként való felvételt jelentkezési lapon (1. sz. melléklet) lehet kérni, amelyen a jelentkező kötelezi magát a szakköri rendszabá­lyok megtartására. A szakköri tagok a szakköri foglalkozásokon való rendszeres és eredményes részvételükről évenként igazolást kapnak. Nem adható igazolás annak, aki a szakköri foglalkozások több mint egyharmadán nem vett részt. A szakkörben jó munkát végző tagokat jutal­mazni lehet. A szakköri tagok szervezéséhez kérni kell a társadalmi és tömegszervezetek segítségét. A szakkör tevékenysége A szakkör éves munkaterv alapján folytatja tevékenységét. A munkatervben a szakköri íog-. lalkozások napját fel kell tüntetni (pl. minden kedden). A munkaterv egységbe foglalja a szak­mai tagozatok részmunkaterveit és az egész szakköri tevékenységet érintő közös feladatokat, A munkaterv meghatározza az üzemi életre vonatkozó és a szakköri tagok (szakmunkások) továbbképzését biztosító konkrét elméleti és

Next

/
Thumbnails
Contents