Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 14. szám

170 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám róság előtt érvényesíthetné a tulajdonon alapuló birtoklási igényét. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 21.174/1963. számú határozata alapján.) A kisajátított ingatlant terhelő haszonélvezeti jogért járó kártalanítás megállapítása nem az államigazgatási szerv, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. A kisajátításról szóló 1955. évi 23. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 56/1955. (VIII. 31.) M. T. számú rendelet 27. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ingatlanra jelzálogos követelés, kikötmény, vagv más egyéb teher is van bekebelezve, az iratokat a vételár felosztása végett a telekkönyvi hatósághoz kell áttenni, amely a kártalanítási összeg felosztása felől sorrendi tárgyaláson határoz. A telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/1960. (XII. 25.) I M. számú rendelet 114. §-a szerint sorrendi tárgyalás esetén az eljárásra — bizonyos eltérésekkel — a végrehajtási eljárásra vonatkozó jogszabályoknak a végrehajtás során befolyt összeg felosztását szabályozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. számú tvr. 123. §-a értelmében ingatlannak a haszonélvezeti jog fenntartása nélkül történő árverése esetén a bíróság állapít meg megfelelő kártalanítást, amely a végrehajtás során befolyt összegből a haszonélvezeti jog telekkönyvi bejegyzésének rangsorában kerül kielégítésre. E jogszabályok egybevetéséből egyértelműen következik, hogy a kisajátításra került ingatlant terhelő haszonélvezeti jog fejében járó kártalanítás megállapítása nem a- államigazgatási szerv, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Tehát ha a kisajátítást szenvedőknek járó kártalanítási összeg felosztása ''elől tartott sorrendi tárgyaláson, amelyre az összes érdekelteket, köztük a telekkönyvből kitűnő haszonélvezetre jogosultat is meg kell idézni, kiderül, hogy az ingatlanra haszonélvezet is van bejegyezve és a kisajátítást szenvedő, valamint a haszonélvezetre jogosult között megegyezés nincs, úgy a kisajátítást szenvedőt fel kell hívni a megszűnt haszonélvezeti jog feiében járó. kártalanítás összegének perenkívüli bírói úton leendő megállapítására. Ennek az eljárásnak jogerős befejezése után kerülhet sor a telekkönyvi hatóságnál a kártalanítási összegnek a kisajátítást szenvedő és a haszonélvezetre jogosult közötti felosztására. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 21.143/1963/2. számú határozata alapján.) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel munkaviszonyban álló vezetőállású dolgozók munkaügyi vitáinak elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel munkaviszonyban álló, vezető állást betöltő dolgozók felmondással és áthelyezéssel kapcs latos munkaügyi vitáiban egyes bíróságok a hatáskör kérdésében nem egyszer törvénysértő álláspontra helyezkednek. Az is több ízben előfordul, hogy a bíróság és az áthelyezést elrendelő közvetlen felügyeleti szerv vezetője is hatáskörének hiányát megállapító határozatot hoz és ekként negatív hatásköri összeütközés keletkezik. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban a következőket mondotta ki: A Mt. 149. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a Mt. XVII. fejezetének szabályai szerint elbírálandó munkaügyi vitákra vonatkozik. A Mt. V. 234. §-ának (1) bekezdése értelmében a termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaügyi vitáiban a Mt. XVII. fejezetének rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, e viták elbírálására a járásbíróságnak van hatásköre. Ehhez képest a termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló, vezetőállású dolgozó munkaviszonyának a Mt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján történő megszüntetéséből eredő munkaügyi vita elbírálása is a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. IV. 20.790/1963. számú törvényességi határozata alapján.) Megjegyzendő, hogy a kisipari termelőszövetkezetek munkaviszonyban álló vezetőállású dolgozóinak munkaügyi vitáira a 34/1961. (X. 7.) Korm. számú rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a Mt. XVII. fejezetének rendelkezései az irányadók, ezek tehát a Mt.' 149. § (2) bekezdése értelmében szolgálati útra tartoznak. A termelőszövetkezetek közgyűlésének kizárólagos hatás* körébe tartozik a munkaegységre stb., vonatkozó vita el* döntése, ha a követelés értéke meghaladja a 300,— Ft-ot, E határozat a bíróság előtt keresettel csak akkor támad* ható, ha a vita a közgyűlésnek kilépéssel, átlépéssel, a tag* sági viszony megszüntetésével, vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről döntő határozat ellen indított perben merül fel. Az 1961. évi 8. számú tvr-rel módosított és kiegészített 1959. évi 7. számú tvr. 48. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerint kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a munkaegységre, valamint a munkán alapuló jövedelemrészesedésre vagy a szociális segélyre vonatkozó, illetőleg általában a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerülő vita eldöntése, ha a követelés értéke meghaladja a 300,— Ft-ot. Ez azt jelenti, hogy ha az említett követelések tárgyában a termelőszövetkezet és tagja között a tagsági viszony fennállása alatt vita keletkezik, annak eldöntése a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Minthogy a közgyűlésnek ilyen tárgyban hozott határozata nincs felsorolva azok között a közgyűlési határozatok között, amelyeket a bíróság előtt meg lehet tá* madmi, a bíróság hatásköre az ilyen viták eldöntésére nem terjed ki. A tvr. idézett szakasza (4) bekezdésének d) pontja viszont úgy rendelkezik, hogy a kilépéssel, átlépéssel, a tagsági viszony szüneteltetésével vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről döntő határozat ellen — kivéve a földkijelölés táigyában hozott határozatot —, á bíróság előtt keresetet lehet indítani. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 800/17. számú állásfoglalása e rendelkezést értelmezve azt emelte ki, hogy a bíróság hatásköre a termelőszövetkezet közgyűlésének a kilépéssel, átlépéssel, a tagsági viszony szüneteltetésével, vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről döntő határozata ellen indított perben olyan vagyonjogi igény elbírálására is kiterjed, amelynek elbírálása a tagsági viszony fennállása alatt egyébként nem tartozna hatáskörébe. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 20.927/1963/2. számú határozata alapján.) Az Építésügyi Minisztérium Lakáspolitikai Főosztályának állásfoglalása 34. Az állami erőből épülő új lakások elosztására vonatkozó szabályok helyes alkalmazása. [A szövegben „R." alatt a 39/1959. (IX. 20.) Korm. számú rendelettel módosított 35/1956. (IX, 30.) M. T. számú rendelet, „Vhr." alatt pedig a 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet értendő.l Az állami erőből épülő új lakások elosztásánál! rendjéről szóló 1.074/1957. (VIII. 29.) Korm. számú határozat (a továbbiakban: kormányhatározat) " az elosztás módszerét és szabályait illetően — küJ lönbséget tesz egyfelől a tanácsok beruházásé'