Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 58. szám

55. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 679 Az Országos Tervhivatal elnökének, és a belkereskedelmi miniszternek 18/1962. (Tg É 13.) O T—Bk M számú együttes utasítása »z új lakótelepeken, lakóházakban és üzemekben létesülő belkereskedelmi létesítmények tervezéséről és kivitelezéséről A belkereskedelmi üzlethálózat fejlesztéséről szóló {0.129/1960. GB. sz. határozat értelmében az új lakótelepeken, lakóházakban és üzemekben létesülő belkereskedelmi létesítmények tervezését és kivitelezését — az építésügyi, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésjen — a következők szerint szabályozzuk. í. §• Az utasítás alá tartoznak a minisztériumok, egyéb , )rszágos hatáskörű szervek, a fővárosi, megyei (megyei ',ogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságai és ezek fel•igyélete alá tartozó szervek (a továbbiakban: építtetők), valamint a tervező, kivitelező és beruházást bonyolító vállalatok, ha központi lakásberuházási előirányzat tériére lakásokat, illetve egyéb forrásból 50 főnél több iolgozót foglalkoztató üzemet létesítenek. J 2. §. (1) Az építtetők az 1. § szerint meghatározott lakásépítési, vagy üzemi beruházás esetén kötelesek az ellálés biztosításához szükséges belkereskedelmi létesítmélyek. (boltok, vendéglátóipari egységek, üzemélelmezési sonyhák és éttermek) megtervezéséről és megépítéséről . 'gondoskodni. - (2) Családiházas településeken a szükséges belkereskeielmi létesítmények megépítése céljára alkalmas terület : oiztosításáról az illetékes tanács végrehajtó bizottsága : gondoskodik. ág (3) Az (1) bekezdésben említett beruházások programainak egyeztetésénél az; 1/1961. (XII. 9.) OT—PM—ÉM " a., együttes rendelet 30. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. tol 3. §. (1) A megépítésre kerülő minden ezer lakás után, isszesen 35 eladóhellyel és eladóhelyenként 35 m2; öszszesen 1.225 m- alapterülettel rendelkező,, m-enként 2.900 Ft-os költséggel felépülő belkereskedelmi létesít-•ményt kell megtervezni. "•• (2) A létesítmények elhelyezésénél általában arra kell törekedni, hogy azok szerkezetileg különálló és típusterv alapján készülő épületekben nyerjenek elhelyezést. (3) Az Országos Takarékpénztár által építtetett, központi lakáskeretbe tartozó lakóházaknál a belkeres. keclelmi egységek építési költségeit a lakásépítkezést lebonyolító szerv az Országos Tervhivatal által e célra "külön jóváhagyott előirányzat terhére fedezni. - (4) A tervekkel egyező berendezés kivitelezéséért a -tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt kereskedelmi :,'vá]l?lat felelős. A berendezés tervezésének és elkészítésének költségfedezetét a Belkereskedelmi Minisztérium bocsátja rendelkezésre, az Országos Tervhivatal által külön e célra megállapított eőirányzat terhére. 4. §. (1) Az építtető a jóváhagyott beruházási program egy példányát a jóváhagyástól számított 14 napon belül köteles a Belkereskedelmi Minisztériumnak is megküldeni. c (2) A belkereskedelmi létesítménynek a jóváhagyott 'terv szerinti kivitelezéséért az építtető felelős. Az építőipari munkák hitelfedezetéről az építtető tartozik gonydoskodni. 5. §. Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. D;\ Dimény Imre s. k., Halász János s. k., , az Országos Tervhivatal a belkereskedelmi ' elnökének helyettese miniszter helyettese Vegyes rendelkezések ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog Ha a Vhr. 129. §-a alapján igénybevett helyiség az építésügyi hatóság véleménye szerint különbé járatúvá tehető, ezt a kérdést az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránti perben a bíróság nem vizsgálhatja felül. A 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet (Vhr.) 129. §-a kimondja, hogy ha a lakásban lakó bérlő jogos lakásigényének mértéke csökken és ezáltal a lakásban igénybevehető lakrész van, a tulajdonos e lakrészre igényt tarthat. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 787. számú állásfoglalása szerint ehhez az is szükséges, hogy a lakásban a bérlő jogos lakásigényét meghaladó olyan lakrész legyen, amely a lakásügyi jogszabályok szerint igénybevehető. E szempontból igénybevehető lakrésznek azok a lakóhelyiségek minősülnek, amelyek elvétele esetén a bérlőnek megmaradó lakrész megfelel a jogos lakásigénye mértékének és az igénybevett lakrész teljesen önálló lakás, de legalábbis társbérleti lakás kialakítására, vagy a már egyébként is a házban lakó tulajdonos lakásához csatolására alkalmas. A 35/1956. (IX. 30.) M. T. ózámú rendelet (R) 36. §-ának (1) bekezdése szerint társbérleti jogviszony csal* különbejáratú, vagy különbejáratúvá tehető helyiségekre létesíthető. Előfordul, hogy a lakásügyi hatóság a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladó helyiséget azzal a kötelezettséggel utalja ki a tulajdonos részére, hogy a helyiséget tegye külön ' bejáratúvá. Az államigazgatási határozat hatáiyon kívül helyezése iránti perben a béri ok gyakran vitatják, hogy a helyiség különbejáratúvá tehető-e, sőt néha azt is, hogy célszerű-e a különbejárat létesítése. Előfordult hogy a bíróság ezt a kérdést szakértők útján kívánta tisztázni és az ellentétes szakértői vélemények mérlegelése alapján döntött abban a műszaki kérdésben, hogy különbejárat létesíthető-e. Felmerült a kérdés, hogy a bíróság a különbejárat létesítésének lehetőségét — mint az igénybevétel előfeltételét —, a perben vizsgálhatja-e. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban — egy legfőbb ügyészi törvényességi óvásnak helytadó határozatában — a következőkre mutatott rá: A Vhr. 79. §-ának (2) bekezdése szerint a lakásügyi hatóság a különbejárat létesítéséhez, illetőleg a lakrész elkülönítéséhez szükséges munkák elvégzését — az építésügyi hatóság véleményének beszerzése után — a kiutaló határozatban rendeli el és azokat a kijelölt bérlő saját költségén a beköltözés előtt a határozatban megállapított határidőn belül köteles elvégeztetni. Ha a kijelölt bérlő a munkát a megállapított határidőn belül nem végeztette el, a kiutaló határozatot hatálytalanítani kell. A lakásügyi hatóság tehát az igénybevételt elrendelő határozatának meghozatala előtt nem köteles részletes műszaki terveket beszerezni, nem köteles építési engedélyt megkívánni, csupán az építésügyi hatóság előzetes tájékoztató jellegű véleményének beszerzése kötelező A különbejárat létesítése általában különböző módokon oldható meg, ami elsősorban tervezési kérdés. Az építésügyi hatóság feladata a tervek ellenőrzése és a szükséges építési engedély megadása. Mindez azonban nem előfeltétele az igénybevételnek. Ha a kijelölt bérlő a munkákat a megállapított határidőn belül nem tudja elvégezni, a kiutaló határozatot a lakásügyi hatóság hatályon kívül helyezi. Az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére irányuló perben nem lehet vita tárgya, hogy a különbejárat létesítése műszakilag megoldható-e, vagy hogy a tervezett megoldás célszerű-e, milyen mérvű átalakí-