Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 56. szám

56. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 661 Vegyes rendelkezések A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a devizaszabálysértési ügyekkel kapcsolatos kérdésekről 1. A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló 1962. évi 10. BZ. tvr. (a továbbiakban: Btké.) 54. §-ának (9) bekezdése a devizaszabálysértési ügyekben az eljárást a megyei tanács székhelyén levő járási — Budapesten az V. kerületi — tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának (a továbbiakban: szabálysértési hatóság) hatáskörébe utalta. E rendelkezés következtében a Btké. 54. §-ában megjelölt cselekmények esetében a szabálysértési hatóság — a Btké. 54. §-ában foglaltakból következő eltérésekkel — a pénzügyi és vámszabálysértésekről szóló 10/ 1955. (VI. 15.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok értelemszerű alkalmazásával jár el. A Btké. idézett §-ából folyó eltérő rendelkezésekre az egységes eljárás feltétlen biztosítása érdekében az alábbiakban hívjuk fel az eljárásra illetékes pénzügyi osztályok figyelmét. 2. a) Devizaszabálysértés a devizagazdálkodásról szóló, valamint a nemesfémek és nemesfémtárgyak birtoklását és forgalmát szabályozó jogszabályokban meghatározott kötelességek vagy tilalmak megszegése vagy kijátszása, ha a sértett érdek 1000 forintot nem halad meg, úgyszintén akkor is, ha a cselekményt nem jelentős értékkel kapcsolatban gondatlanul követik el (Btké. 54. § (1) bekezdés). b) Devizaszabálysértés a devizagazdálkodást sértő bűntett (1961. évi V. törvény — a továbbiakban: Btk. — 247. §), vagy az a) pontban meghatározott devizaszabálysértés elkövetésére felhívás, ajánlkozás, vállalkozás vagy a közös elkövetésben való megállapodás (Btké. 54. § (2) bekezdés) is. c) A devizagazdálkodásról szóló jogszabályok hatályát az 1950. évi 30. sz. tvr. 1. §-a határozza meg. Ennek megfelelően a belföldi személy által akár belföldön, akár külföldön, valamint a külföldi személy által elkövetett devizaszabálysértés elbírálására az 1950. évi 30. sz. tvr. 1. §-ában foglaltak az irányadók. 3. a) Az elkövető tulajdonában levő azt a pénzt vagy. egyéb dolgot (értéket), amelyre a szabálysértést elkövették, el kell kobozni (Btké. 54. § (4) bekezdés). b) Elkobzásnak helye van akkor is, ha a pénz vagy egyéb dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a szabálysértés elkövetéséről előzetesen tudott (Btké. 54. § (5) bekezdés). c) Ha azt a pénzt vagy egyéb dolgot amelyre a szabálysértést elkövették, nem lehet elkobozni, az elkövetőt az elkozás alá eső érték megfizetésére kell kötelezni (Btké. 54. § (6) bekezdés). d) A szabálysértési hatóság az elkobzás, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés kimondását mellőzheti, ha az az elkövetőre a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene (Btké. 54. § (7) bekezdés). e) Az elkobzást akkor is ki lehet mondani, ha a szabálysértési eljárás az elkövető halála, távolléte vagy a jogszabályban meghatározott egyéb ok miat nem indult vagy azt ugyanilyen okok miatt megszüntették (Btké. 54. § (8) bekezdés). 4. Az R. 20. §-a szerint, ha az ügyben jelentős tények vagy egyéb körülmények megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértő hallgatható meg. A devizaszabálysértési ügyek természete szükségessé teszi minden esetben a Magyar Nemzeti Bank (Jogügyi osztály, Budapest, V., Szabadság tér 8.; postacím: Budapest 54.) írásbeli szakvéleményének beszerzését, valamint az elkövető és a tanú meghallgatásának határnapjáról a Magyar Nemzeti Bank Jogügyi osztályának értesítését. Abból a célból, hogy a Magyar Nemzeti Bank képviselőjének, mint szakértőnek a jelenléte biztosítható legyen, kívánatos, hogy a szabálysértési hatóság a devizaszabálysértési ügyek tárgyalását bizonyos időszakokra tömörítve közvetlenül egymást követő sorrendben tűzze ki avégett, hogy ilyen módon ugyanaz a devizaszakértő vehessen részt az azonos helyen egymást követő eljárásokban. Amennyiben az esetleges fellebbezésben előadott új tényekre *>.z MNB szakvéleménye nem terjed ki, erre vonatkozólag a fellebbezési eljárásban is szükséges az MNB írásbeli szakvéleményének beszerzése. 5. A pénzügyi szabálysértés miatt lefoglalt dolgot az R. 23. §-ának (6) bekezdése szerint az adóra vonatkozó jogszabályokban megjelölt szervhez kell beszállítani. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 110/ 1956. (IK. 10.) IM számú utasítás szerint az aranyat (ideértve mindenféle aranyérmét is), platinát, külföldi fizetőeszközt, vagy külföldi .pénzhelyettesítő eszközt (pl. csekk, takarékbetétkönyv) — éspedig az 1950. évi 30. sz. tvr. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében a lefoglalástól számított három napon belül — Budapesten közvetlenül, vidéken a Magyar Nemzeti Bank helyi Igazgatósága útján a Magyar Nemzeti Bank Emissziós osztálya Letéti főcsoportjának (Budapest, V., Szabadság tér 8.; postacím: Budapest 54.) kell megküldeni. A megküldött értékekhez mellékelni kell azok felsorolását, az elkövető nevének és a szabálysértési ügy számának megjelölésével. A Magyar Nemzeti Bank Letéti főcsoportja az átvett értékekről olyan elismervényt ad a letevő hatóságnak, amelyből az átvett értékek azonossága és valódisága kétségtelenül megállapítható. 6. A devizaszabálysértés miatt az eljárásra a megyei tanács székhelyén levő járási (Budapesten az V. kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya illetékes (Btké. 54. § (9) bekezdés). A budapesti V. kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának illetékessége Budapest területére, a megyei tanács székhelyén levő járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának illetékessége pedig az illető megye területére — beleértve a járási vagy megyei jogú város területét is — terjed ki (Btké. 54. § (9) bekezdés). Minthogy Komárom és Békés megyében a megyeszékhelyen járási tanács nincs, a Btké. említett rendelkezését e két megyében úgy kell értelmezni, hogy devizaszabálysértési ügyekben Komárom megyében a komáromi, Békés megyében a gyulai járási tanács végrehajtó bizottságinak pénzügyi osztálya jár el. 7. Ha a devizaszabálysértést több szabálysértési hatóság területén követték el, vagy ha az elkövetés helyét