Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 52. szám

618 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám, az állami költségvetésből történjék a bérbeadó terhére. A bérlő szempontjából az államigazgatási út igénybevétele előnyösebb, mert lényegesen gyorsabb az általában szakértői bizonyítás foganatosítása mellett folyó peres eljárásnál másrészről, mert államigazgatási eljárás esetén a helyreállítás költségeit nem a bérlőnek kell előlegeznie. Annak az álláspontnak helyességére, hogy a bírósághoz csupán a bérbeszámítás kérdésében keletkezett vita miatt lehet fordulni, következtetni lehet egyébként a Ptk. 440. §-a (1) és (3) bekezdése, és a 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet (Vhr.) 47. §-a rendelkezéseinek egybevetéséből is. A Ptk. 440. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyanis a jogszabály a bérbeadónak a Ptk. 440. §-a szerinti megtérítési kötelezettségét korlátozhatja. Ez a korlátozás kifejezett rendelkezés hiányában nem csupán összegszerű korlátozást jelenthet. Az ez idő szerint ilyen korlátozó jogszabálynak tekintendő Vhr. 47. §-a pedig a bérlő részére a R. 21. §-ának (1) bekezdése alapján elvégzett munkára fordított költségek erejéig csupán bérbeszámítási jogot biztosít, következésképpen a bérlő bírói úton nem követelheti az időszakonként esedékes tiszta bér és törvényes járulékai 70%-át meghaladó költségeinek egyösszegben való megtérítését, hanem a költségeket — a Ptk. törvénytervezetének 440. §-ához fűzött indokolásából is kitűnően — a bérleti jogviszony fennállása alatt a lakásbérleti jog szerint a bérbeadó bérkövetelésébe kell beszámítani. Ebből pedig okszerűen folyik az is, hogy a bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt bírói úton nem köteleztetheti a bérbeadót a karbantartási és kijavítási munkálatok elvégzésére sem, mivel ez a bérbeadó oldalán lényegesen súlyosabb teherként jelentkezik, mint a bérlőnek a bérbeszámításra való feljogosítása esetén az ebből folyó következmények Minthogy a felperesnek nem beszámításra, hanem a bérlemény kijavítására irányuló kereseti igényének érvényesítése a fentiek szerint nem tartozik bírói útra, nem helytálló a megtámadott törvényességi határozatnak a Pp. 22. §-ára történt hivatkozása sem. Ez az eljárási szabály arra az esetre írja elő a bérleti jogviszonyból származó perekre a járásbíróság hatáskörét, ha a bérbeadó és bérlő közötti jogvita bírói úton rendezhető, nem feladata azonban és nem is szabja meg a lakásbérleti szerződésből folyó és bírói úton rendezhető jogvitáknak a körét. A fentiek folytán tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a per érdemi tárgyalásába bocsátkoztak ahelyett, hogy a keresetet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasították, illetőleg a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntették volna. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv eln. tan. 20.455 1962. •^mú határozata alapján.) Az ipar gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések rendezése 1. Televízió javítása A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal egyetértésben kialakított álláspont szerint a televízió vevőkészülékek javítása a rádiószerelő kisiparosok és a rádiószerelésre jogosított villanyszerelő és műszerész kisiparosok tevékenységi körébe tartozik. E javító tevékenyégek elválasztása szakmailag nem is lehetséges, mert annyi közöttük a közös elem, hogy külön televíziójavítást rádiószerelő ipari ismeretek nélkül végezni nem is lehetne. Azt, hogy a rádiószerelő ipar munkakörébe a televízió készülékek javítása is beletartozik, a szakmai gyakorlaton felül alátámasztja az is, hogy az 1/1958. (II. 26.) KPM. sz. rendelet a rádió „Üz^ letszabályzat" hatályát kiterjesztette a televízióra is. Ebből következően mindazoknak a rádiószerelő kisiparosoknak (rádiószerelésre jogosított villany-* szerelő és műszerész kisiparosoknak), akik televíziójavítással is foglalkoznak, televízió előfizetőknek kell lenniök. Ezt az álláspontot foglalta el a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a KIOSZhoz intézett 111.543/1959. XI. A. üo. átiratában, s ez idő óta az érdekelt kisiparosok még akkor is kötelesek előfizetni a televízióra, ha maguk televíziókészüléket nem is üzemeltetnek. Végeredményben tehát a televízió javítás a rá-> diószerelő kisiparosok és a postaigazgatósági engedéllyel rendelkező villanyszerelő és műszerész kisiparosok tevékenységi körébe tartozik. Feltétlen kívánatos viszont, hogy a rádiószerelő kiiparosok televíziós továbbképző tanfolyamot végezzenek, hogy bármilyen gyártmányú vagy típusú készüléket meg tudjanak javítani, és ha szükséges, a hibás alkatrészeket is pótolják, (124—7—1/1962. I. 12. sz. ügyirat.) 2. Csavaráru előállítása A 127—7—1/1961. K. sz. körleirat 28. pontja hatálytalan, tehát a csavarárukészítés mind a vas- és fémesztergályos, mind pedig a lakatos és a műszerész ipar tevékenységi körébe egyaránt