Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 51. szám

51. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 611 ként a családjához való utazás és visszautazás költségére, ugyancsak a 33/1951. (I. 31.) MT. számú rendelet, illetőleg az ezt módosító 113/1951. (V. 27) MT. számú rendelet előírásai szerint. A népgazdasági érdekből áthelyezett dolgozó munkaviszonya természetesen szintén folyamatos marad. A Mt. 134. §-ának (1) bekezdése értelmében mind a saját kérelemre, mind a népgazdasági érdekből történő áthelyezésre — ha az nem a vállalaton belül történik — a két vállalat közös felügyeleti szerve, ha ilyen nincs, a két miniszter együttesen jogosult. A miniszter azonban az áthelyezés jogát a vállalatok igazgatóira átruházhatja. A termelőszövetkezeteknek és a vállalatoknak közös felügyeleti szerve nincs és a termelőszövetkezeteket munkaviszony létesítésére a miniszter sem utasíthatja- Ebből következik, hogy dolgozónak termelőszövetkezethez való áthelyezésére felügyeleti intézkedéssel nem kerülhet sor és nincs lehetőség arra sem, hogy a miniszter által átruházott áthelyezési jogkörben a vállalat helyezzen át dolgozót a termelőszövetkezethez, ha a termelőszövetkezet az áthelyezést nem kéri. Termelőszövetkezethez való áthelyezésre tehát csak akkor van lehetőség, ha a termelőszövetkezet azt kéri és a dolgozó vállalatát errevonatkozólaq írásban megkeresi. Közös felügyeleti szerv hiányában az áthelyezéshez a termelőszövetkezet részéről a vezetőség (illetőleg, ha a közgyűlés a dolgozók alkalmazásának jogát magának tartotta fenn, a közgyűlés) idevonatkozó határozata elégséges; a vállalat a termelőszövetkezet „kikérő levelére" a ránézve irányadó szabályok szerint a dolgozót áthelyezéssel átengedheti.Abból, hogy az áthelyezés csak a termelőszövetkezet kikérésére jöhet létre, következik az is, hegy az áthelyezésre nézve a termelőszövetkezetnek előzőleg a dolgozóval is meg kell állapodnia. Ilyen megállapodás hiányában a dolgozó kikérésének nincs helye. Azt a kérdést, hogy az áthelyezésre népgazdasági érdekből vagy a dolgozó kérésére kerül-e sor, még az áthelyezés megtörténte előtt tisztázni és az áthelyezésről szóló rendelkezésben a dolgozóval is közölni kell! A ^népgazdasági érdek" fennforgását az adott körülmények alapján esetenként kell elbírálni; az a körülmény, hogy a kikérésre nézve a termelőszövetkezet a dolgozóval előzetesen megállapodik, a népgazdasági érdek fennforgását nem zárja ki. Általában népgazdasági érdekből történik a dolgozó áthelyezése, ha a dolgozó munkájára a termelőszövetkezetben a szakmai vezetés megerősítése, vagy egyes különleges szakértelmet igénylő feladatok ellátása érdekében szükség van, különösen, ha a dolgozó korábbi munkakörében nem szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be és az áthelyezést a termelőszövetkezet kezdeményezi. Nem forog fenn népgazdasági érdek, ha az áthelyezésre kifejezetten a dolgozó kérésére kerül sor és ahhoz nagyobb súllyal csak a dolgozónak fűződik személyes érdeke. A kérdést azért kell előzetesen mindenképpen tisztázni, mert ha a termelőszövetkezet az áthelyezését kifejezetten népgazdasági érdekből kéri, az áthelyezéssel kapcsolatos költségeket (költözködési költség, különélési díj) a már említett rendeletek szerint köteles a dolgozónak megtéríteni. Ha az áthelyezés a dolgozó saját kérelmére történik, a termelőszövetkezetet ilyen anyagi kötelezettség nem terheli. Az áthelyezésről szóló rendelkezésben a vállalatnak ugyanúgy meg kell jelölnie a dolgozó »*új munkakörét, mintha az áthelyezés vállalathoz történnék. A munkakönyvbe is ugyanúgy kell bejegyezni az áthelyezés tényét, mintha az áthelyezésre vállalatok között kerülne sor. Az áthelyező vállalat tehát a dolgozó munkakönyvébe nemcsak az „áthelyezve" megjelölést, hanem a „Munkáltató neve és székhelye" rovatba annak a termelőszövetkezetnek a megnevezését is köteles beírni, ahova az áthelyezés szól. A termelőszövetkezet az áthelyezett dolgozót sem alkalmazhatja az úgynevezett „Munkavállalói igazolási lap" (MIL lap") nélkül; ha a termelőszövetkezet az áthelyezett dolgozótól ezt az okmányt nem kéri be, vagy a járandóságok folyósításánál a munkavállalói igazolási lapon feltüntetett tartozásokat figyelmen kívül hagyja, felelős a dolgozót terhelő tartozásoknak azokért a részeiért, amelyeket ennek folytán nem vont le [25/1951. (I. 27.) MT. számú rendelet].