Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 50. szám

50. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 603 6. §. A közületi bútorértékesítési terv teljesítéséről szóló sta­tisztikai jelentéseknek tartalmazniok kell a Bútorértéke­sítő Vállalat saját, valamint az állami kiskereskedelem kijelölt boltjai részére teljesített, s a 4. § (2) és (3) bekez­dései szerinti értékesítést. 7. §. (1) A kiskereskedelmi boltokban közületek élelmiszert bármilyen mennyiségben, értékhatár korlátozás nélkül sza­badon beszerezhetnek. E rendelkezés alól egyes élelmi­szerek tekintetében a belkereskedelmi miniszter kivételt tehet. (2) Az élelmiszernagykereskedelmi vállalat csak 3000,— forint értékhatáron felüli rendeléseket köteles teljesíteni. 8. §. (1) A beszerző közületek az utasításban foglaltak sze­rinti beszerzéseiket számvitelükben elkülönítve kötelesek nyilvántartani. A közületi beszerzés nyilvántartása szem­pontjából közületi beszerzésnek minősül a költségvetési és a társadalmi szervek, a minisztériumi és a tanácsi válla­latok, a fegyveres testületek, az állami gazdaságok, a gép­állomások, a földművesszövetkezetek, a kisipari szövet­kezetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok áruvásárlása a kis- és nagy­kereskedelem egységeitől, valamint az élelmiszeripari vál­lalatoktól. Közületi beszerzésnek minősül továbbá a gyógy­szertári és az üzemi vendéglátó forgalomnak az a része, amelyet a felsorolt állami és szövetkezeti szervek térí­tenek. Üzemi vendéglátó étkezést igénybe vevő valameny­nyi közület köteles az igénybevett szolgáltatás ellenérté­kének kiegyenlítésekor a szolgáltatást nyújtó vendéglátó vállalattal közölni, hogy abból mennyi a) a dolgozók befizetésének és b) a közület által fizetett étkeztetési hozzájárulásnak forint összege. A részletezési kötelezettség független a szolgáltatást igénybevevő közü­let által alkalmazott fizetési módozattól. Ha az a)—b) pontban előírt részletezés a szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítése alkalmával valamilyen okból nem közölhető, külön jegyzékben az elszámolás alkalmával kell a rész­letezést elkészíteni*es a szolgáltatást nyújtó vállalatnak haladéktalanul megküldeni. (2) A nyilvántartás szempontjából nem tekinthető közü­leti beszerzésnek, illetve közületi értékesítésnek: a) a közületeknek ipari készletező, felvásárló és kül­kereskedelmi vállalatoktól történő beszerzése; b) társhatóságok, ipari és ipari elosztó vállalatok meg­bízásából történő nagykereskedelmi értékesítés (pl. a Föld­művelésügyi Minisztérium által a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek részére beruházás céljára biztosított, vala­mint az egyéb közületek részére a TÜZÉP vállalatok és a földművesszövetkezetek telepei által megbízásból köt­béres utalvánnyal forgalombahozott építőanyagok); c) a nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknak az ipari vál­lalatok és a kisipari szövetkezetek részére kereskedelmi visszavásárlás céljából továbbfeldolgozásra történő áru ér­tékesítése: d) élelmiszeripari vállalatok továbbfeldolgozásra tör­ténő értékesítése: e) a belkereskedelmi vállalatok áruértékesítése a külke­reskedelmi vállalatok részére; f) a belkereskedelmi vállalatok egymásközötti forgalma, ha a vásárlás továbbeladás céliából történik. (3) A nyilvántartás szempontjából a közületek vásárlá­sai attól függetlenül minősülnek közületi beszerzésnek, hogv azok fedezetére (készletek, állóeszközök, jóléti esz­közök beszerzésére, stb.) milyen pénzügyi forrás szolgál. (4) A 200.— forintot meghaladó közületi kiskereskedelmi vásárlásnál könyvelési bizonylatként csak közületi blokk vagy ilyen jelzéssel ellátott számla fogadható el. A közü­leti boltok a közületi forgalmukat az áruforgalmi jelen­tésen külön kötelesek feltüntetni, különválasztva a kész­pénzes és a hiteleladásokat. A vállalati központ az érin­tett boltok áruforgalmi számlapján (boltkönyvelésben) a közületi forgalmat — készpénzes és hiteleladás bontásban — külön köteles nyilvántartani.. A boltkönyvelés feladása alapján a főkönyvi könyvelés a közületi eladásból eredő árbevételt a 911. Rendes eladási forgalom számla kereté­ben külön kell kimutatni. A földművesszövetkezeti szer­vek áruforgalmára vonatkozóan a SZÖVOSZ elnöke kü­lön rendelkezik. (5) A közületek könyvviteli nyilvántartásukban a 418. Beruházási szállítók számla, valamint a 44. Szállítók szám­lacsoport keretében a közületi beszerzéseket külön szám­lán kötelesek nyilvántartani és azon nemcsak a számla ellenében (elszámolási utalvány, átutalási forgalom, in­kasszómegbízás stb.) beszerzett tételeket, hanem érték­határ nélkül a készpénzvásárlásokat is keresztül kell ve­zetniük. (6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések alól kivé­telt képeznek a fegyveres testületek, továbbá a tanácsok felügyelete alá tartozó, kettős könyvelés vezetésére nem kötelezett költségvetési szervek. Ezeknél a nyilvántartást az érdekeltek részére közvetlenül kiadott előírás szerint kell megszervezni. (7) E szakasz (4), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltak sze­rinti forgalomról az érintett szervek a mérleg-, illetve költségvetési beszámolójukban jelentést kötelesek adni. (8) A belkereskedelemben a közületi értékesítések rend­szeres mérésére vonatkozó előírásokat a Belkereskedelmi Minisztérium, a földművesszövetkezetek esetében pedig a SZÖVOSZ azonos elvek alapján külön szabályozza. 9. §. (1) A közületek a belkereskedelmi miniszter által eseten­ként közzétett tilalmi listában szereplő cikkeket az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 200,— forint értékha­tár felett nem szerezhetik be. (2) A tilalmi listában közzétett cikkek beszerzési tilal­ma, valamint a 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott értékhatár korlátozások nem vonatkoznak: a) az élelmiszerekre (7. §), gyógyszerekre és tüzelőanya­gokra ; b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre (csoportok­ra); c) az állami gyermekotthonokra, a bölcsődékre, az óvo­dákra, valamint a szociális otthonokra; d) a művelődési otthonokra, a kultúrházakra és a Jel­mezkölcsönző Vállalatra; e) az egyenruházati kellékekre (az úttörő egyenruhá­zati kellékek kivételével). (3) Leértékelt és maradékárut a közületek a kijelölt ál­lami vagy szövetkezeti boltokban értékhatár korlátozás nélkül beszerezhetnek. (4) Bizományi Áruház Vállalat által forgalombahozott cikkeket a közületi szervek a Bizományi Áruház boltjai­ban értékhatár korlátozás nélkül jogosultak beszerezni. (5) A színházak (ideértve a filmstúdiókat és a televíziót is) a tilalmi listában, — jelen szakasz (1) bekezdés — felsorolt árukat 3000— forint értékhatárig megvásárol­hatják a kijelölt közületi boltokban. (6) A gépkocsivezetők (ide nem értve a közforgalmú fu­varozási vállalatok gépkocsivezetőit) kollektív szerződés­ben biztosított ruhajárandóságának zavartalan beszerzése érdekében a megyében (megyei jogú városokban) egy-egy boltot kell lehetőleg a megyeszékhelyen kijelölni. Az ilyen boltok kijelölésének hatálya kizárólag a gépkocsivezetők kollektív szerződésben biztosított ruhajárandóságának ki­szolgálására terjed ki. (7) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok v. b. kereskedelmi osztálya köteles a gyermekotthonok, bölcsődék, óvodák, szociális otthonok stb. kiszolgálásának biztosítása érdekében a megyében (megyei jogú városban) működő állami áruházakat, valamint az említett otthonok székhelyén működő — vagy azokhoz legközelebb eső — szakboltokat e szervek kiszolgálására kijelölni, ahol e szervek értékhatár korlátozás nélkül vásárolhatnak. (8) A jelen utasítás 3. számú mellékletében felsorolt cikkeket az állami gazdaságok és gépállomások, a ker­tészüvegek és kertgazdasági cikkek tekintetében a kerté­szeti vállalatok az állami és szövetkezeti kiskereskedelem boltjaiban értékhatár korlátozás nélkül beszerezhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents