Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 44. szám

508 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám. fizetni, ha a behozott áruk mennyisége a 4. hasáb­ban meghatározott mennyiséget és azok összértéke a 4000 Ft-ot, csoportos útlevéllel utazó magyar állampolgárok esetében pedig az 1000 Ft-ot nem haladja meg. Azokat az árukat, amelyek a 4. hasábban megállapított mennyiséget legfeljebb egyszeres mértékben meghaladják és az áruk ér­téke a 4000 Ft-ot nem haladja meg, az Utastari­fában megállapított vámtétellel vámkezelhetők. 9. A határsávforgalomban közlekedő utasok havonként összesen legfeljebb 300 Ft belföldi fogyasztói árat meg nem haladó értékű árut hoz­hatnak be vámmentesen. 10. A 7. pontban meghatározott mennyiséget meghaladó áru kereskedelmi jellegűnek minősül, nem vámkezelhető. Az ilyen árut az utasnak jogá­ban áll külföldre visszaküldeni, vagy térítéséit szakmai vállalatnak átadni. Átadás esetén a vám az átadási ár 60%-a. 11. Az egy évet meg nem haladó, de négy hónapnál hosszabb ideig tartó hivatalos kikül­detésből vagy tanulmányútról hazatérők (ideértve az írókat, művészeket stb.-t is) a 8. pontban meg­határozott értékű árukon kívül még egy darab — 6000 Ft belföldi értéket meg nem haladó, az Utastarifa V/2, száma alá tartozó — árut is vám­mentesen hozhatnak be. 12. Az egyéni útlevéllel utazó magyar állam­polgárnak az általa behozott árukról részletes fel­sorolással kiállított Jegyzéken kell írásbeli áru­nyilatkozatot adnia. Mellőzni lehet a felsorolást abban az esetben, ha az utas a jegyzéken büntető­jogi felelősség mellett írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy az általa behozott áruk együttes bel­földi fogyasztói ára a 4000 Ft-ot, azok mennyi­sége az Utastarifa 4. hasábjában meghatározott mennyiséget nem haladja meg és azok nem tar­toznak az Utastarifa V. árucsoportjába. 13. A csoportos útlevéllel utazó magyar állam­polgárok az általuk behozott árukról — függet­lenül azok értékétől és mennyiségétől — részletes felsorolással kiállított Vám- és Devizanyilatkozn­ton kötelesek írásbeli árunyilatkozatot adni. 14. Azzal az utassal szemben, aki a 12—13. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a behozott árut a vámhivatalnak nem mutatja be, az általa eltitkolt, vagy elrejtett áruval kapcsolat­ban vámszabálysértés, illetőleg vámbűntett miatt eljárást kell lefolytatni. 15. Az utas által törvényellenesen behozott, de belföldi forgalombahozatal előtt büntetőeljárás során lefoglalt, utóbb azonban visszaadásra kerülő árukat az Utastarifa egyszeres, az utas által tör­vényellenesen behozott és belföldi forgalomba került árukat pedig az Utastarifa kétszeres vám­tételével kell vámkezelni. 16. Amennyiben az Utastarifa alapján jogi sze­mély részére történik vámkezelés, a 4, hasábban meghatározott mennyiségű keretet és a 8. pontban foglalt rendelkezést figyelmen kívül kell hagyni. ' 3- §. (1) Külföldre egyéni útlevéllel utazó magyar állampolgárok, ezek útlevelében megnevezett, velük utazó családtagok, valamint a külföldi ál­lampolgárok — a nemesfémtárgyak és a bélyeg kivételével — személyenként 400 Ft (határsáv­forgalomban havonként egy ízben 200 Ft) belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyakat vihetnek magukkal a devizahatóság külön engedélye nél­kül. (2) Az 1950. évi 30. számú törvényerejű ren­delet 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott útiholmiként az utasok személyenként szivarká­ból legfeljebb 200 db-ot, borból 2 litert, égetett szeszesitalból 1 litert vihetnek magukkal kül­földre a devizahatóság külön engedélye nélkül. (3) A 16. életévüket be nem töltött utasok szi­varkát, bort, égetett szeszesitalt a devizahatóság külön engedélye nélkül nem vihetnek magukkal külföldre. 4. §• A 3. § (2) bekezdésében felsorolt utiholminax minősülő dohány- és italneműek — az ott emlí­tett feltételek fennállása esetén — a R. 21. §-ának (31) bekezdése szerint [amelynek új számozását a 3/1958. (VIII.) 27.) Kk M számú rendelet álla­pította meg] behozatalban vámmentesek. 5. §• E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, c idejűleg a R. 30. §-ának (2) és (3) bekezdése ha­tályát veszti. Sulyok Béla s. k., Incze Jenő s. k., a pénzügyminiszter külkereskedelmi első helyettese miniszter A munkaügyi miniszter 7/1962. (VII. 5.) MÜM számú rendelete az állami szerveket kártérítés címén terhelő egyes járadékoknak az Országos Nyugdíjintézet áítal történő folyósításáról Az Országos Nyugdíjintézet felállításáról, va­lamint az ellátási díjak központi folyósításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásá­ról szóló 190/1950. (VII. 15.) M T számú rendelet 1. §-a (3) bekezdésében, 3. §-a (4) bekezdésében és 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

Next

/
Thumbnails
Contents