Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)
1962 / 44. szám
508 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám. fizetni, ha a behozott áruk mennyisége a 4. hasábban meghatározott mennyiséget és azok összértéke a 4000 Ft-ot, csoportos útlevéllel utazó magyar állampolgárok esetében pedig az 1000 Ft-ot nem haladja meg. Azokat az árukat, amelyek a 4. hasábban megállapított mennyiséget legfeljebb egyszeres mértékben meghaladják és az áruk értéke a 4000 Ft-ot nem haladja meg, az Utastarifában megállapított vámtétellel vámkezelhetők. 9. A határsávforgalomban közlekedő utasok havonként összesen legfeljebb 300 Ft belföldi fogyasztói árat meg nem haladó értékű árut hozhatnak be vámmentesen. 10. A 7. pontban meghatározott mennyiséget meghaladó áru kereskedelmi jellegűnek minősül, nem vámkezelhető. Az ilyen árut az utasnak jogában áll külföldre visszaküldeni, vagy térítéséit szakmai vállalatnak átadni. Átadás esetén a vám az átadási ár 60%-a. 11. Az egy évet meg nem haladó, de négy hónapnál hosszabb ideig tartó hivatalos kiküldetésből vagy tanulmányútról hazatérők (ideértve az írókat, művészeket stb.-t is) a 8. pontban meghatározott értékű árukon kívül még egy darab — 6000 Ft belföldi értéket meg nem haladó, az Utastarifa V/2, száma alá tartozó — árut is vámmentesen hozhatnak be. 12. Az egyéni útlevéllel utazó magyar állampolgárnak az általa behozott árukról részletes felsorolással kiállított Jegyzéken kell írásbeli árunyilatkozatot adnia. Mellőzni lehet a felsorolást abban az esetben, ha az utas a jegyzéken büntetőjogi felelősség mellett írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy az általa behozott áruk együttes belföldi fogyasztói ára a 4000 Ft-ot, azok mennyisége az Utastarifa 4. hasábjában meghatározott mennyiséget nem haladja meg és azok nem tartoznak az Utastarifa V. árucsoportjába. 13. A csoportos útlevéllel utazó magyar állampolgárok az általuk behozott árukról — függetlenül azok értékétől és mennyiségétől — részletes felsorolással kiállított Vám- és Devizanyilatkoznton kötelesek írásbeli árunyilatkozatot adni. 14. Azzal az utassal szemben, aki a 12—13. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a behozott árut a vámhivatalnak nem mutatja be, az általa eltitkolt, vagy elrejtett áruval kapcsolatban vámszabálysértés, illetőleg vámbűntett miatt eljárást kell lefolytatni. 15. Az utas által törvényellenesen behozott, de belföldi forgalombahozatal előtt büntetőeljárás során lefoglalt, utóbb azonban visszaadásra kerülő árukat az Utastarifa egyszeres, az utas által törvényellenesen behozott és belföldi forgalomba került árukat pedig az Utastarifa kétszeres vámtételével kell vámkezelni. 16. Amennyiben az Utastarifa alapján jogi személy részére történik vámkezelés, a 4, hasábban meghatározott mennyiségű keretet és a 8. pontban foglalt rendelkezést figyelmen kívül kell hagyni. ' 3- §. (1) Külföldre egyéni útlevéllel utazó magyar állampolgárok, ezek útlevelében megnevezett, velük utazó családtagok, valamint a külföldi állampolgárok — a nemesfémtárgyak és a bélyeg kivételével — személyenként 400 Ft (határsávforgalomban havonként egy ízben 200 Ft) belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyakat vihetnek magukkal a devizahatóság külön engedélye nélkül. (2) Az 1950. évi 30. számú törvényerejű rendelet 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott útiholmiként az utasok személyenként szivarkából legfeljebb 200 db-ot, borból 2 litert, égetett szeszesitalból 1 litert vihetnek magukkal külföldre a devizahatóság külön engedélye nélkül. (3) A 16. életévüket be nem töltött utasok szivarkát, bort, égetett szeszesitalt a devizahatóság külön engedélye nélkül nem vihetnek magukkal külföldre. 4. §• A 3. § (2) bekezdésében felsorolt utiholminax minősülő dohány- és italneműek — az ott említett feltételek fennállása esetén — a R. 21. §-ának (31) bekezdése szerint [amelynek új számozását a 3/1958. (VIII.) 27.) Kk M számú rendelet állapította meg] behozatalban vámmentesek. 5. §• E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, c idejűleg a R. 30. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti. Sulyok Béla s. k., Incze Jenő s. k., a pénzügyminiszter külkereskedelmi első helyettese miniszter A munkaügyi miniszter 7/1962. (VII. 5.) MÜM számú rendelete az állami szerveket kártérítés címén terhelő egyes járadékoknak az Országos Nyugdíjintézet áítal történő folyósításáról Az Országos Nyugdíjintézet felállításáról, valamint az ellátási díjak központi folyósításáról és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 190/1950. (VII. 15.) M T számú rendelet 1. §-a (3) bekezdésében, 3. §-a (4) bekezdésében és 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem: