Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 42. szám

42. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 489 b) halászati tilalmi időben a hal eredetének igazolása nélkül halat szállít vagy forgalomba hoz [Tvr. 15. § (1) bek., Vhr. 29. § (1) bek.]; c) anélkül, hogy a halászatra jogosult lenne, fogásra kész halászeszközzel víz partján vagy vízen tartózkodik (Tvr. 16. §); d) — mint a parton fekvő föld tulajdonosa (használója) — a halászatra jogosultnak a parton való közlekedését vagy a halászatot zavarja, vagy megakadályozza a kíméleti területek határának táblával való megjelölését (Tvr. 17. §); e) az ellenőrzésre jogosult személyek felszólítására a halászatra való jogosultságát igazoló okmányát vagy halászzsákmányát nem mutatja fel, illetőleg személyazonosságát nem igazolja [Tvr. 19. § (1) bek.]; f) a haltelepítést nem a megállapított szabályok szerint végzi [Tvr. 20. § (1) bek. c) pont, Vhr. 35. §]; g) a kíméleti terület megjelölésére szolgáló táblát megrongálja, jogosulatlanul áthelyezi vagy eltávolítja [Tvr. 21. § (3) bek.]. 52. §. (1) A szabálysértési eljárás során hozott határozatban rendelkezni kell a halász-, illetőleg horgászjegynek a megbírságolt személytől való visszavonása vagy a visszavonás mellőzése iránt. A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos szabálysértések 1 1962. (II. 9.) Korm. sz. rendelet3 53. §. (1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést * követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki vadászjegy nélkül, illetve úgy vadászik, hogy a vadászat gyakorlására jogosító, e rendelet 11. §-ában meghatározott személyi feltételeknek nem felel meg. (2) Szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a vadászt, aki a) tilalmi időben, tiltott módon, helyen, tilalmazott, illetve olyan vadfajra vadászik, amelyre az országos erdészeti hatóság vezetője vadászati idényt nem állapított meg; b) idegen vadászterületen a vadászatra jogosított, illetve az országos erdészeti hatóság vezetőjének engedélye nélkül vadászik. 54. §. (1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki a) a hasznos vad tojásait vagy ivadékait elpusztítja; « A Tanácsok Közlönye ez évi 12. száma közli. b) engedély nélkül hasznos vadat befog, hasznos madár tojásait szedi, vagy élő hasznos vadat szállít; c) vadászterületen nem honos vadfajtát az országos erdészeti hatóság hozzájárulása nélkül megtelepít; d) a vadászatra jogosítottat a vadgazdálkodás gyakorlásában akadályozza. (2) Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani annak a vadászatra jogosított szervnek a vezetőjét (igaz-* gatóját, elnökét), amelyik vadászatra jogosított a vadállományban fellépő fertőző betegség bejelentését elmulasztja, vagy a fertőző állatbetegség felszámolása érdekében kiadott rendelkezést nem hajtja végre. (3) Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig ter-» jedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a vadászt, aki a) engedély nélkül az éves vadgazdálkodási tervben meghatározottól eltérő fajú, mennyiségű, ivarú vagy minőségű vadat ejt el vagy fog be; b) tilalom ellenére apróvadas vadászterületen egyéni vadászatot folytat vagy nagyvadra vadászik; c) kíméleti területen hasznos vadra vadászik, azon vadat meghajt vagy arról elterel. 56. §. A szabálysértési hatóság a vadgazdálkodással kapcsolatban szabálysértést megállapító határozatát a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnek is köteles megküldeni. 57. §. A vadgazdálkodással kapcsolatban elkövetett szabálysértés miatt induló eljárások során a vadászatra jogosított — ha kára keletkezik — polgári jogi igényét érvényesíteni köteles. A természetvédelemmel kapcsolatos szabálysértések 23/1962. (VI. 17.) Korm. sz. rendelet4 17. §. Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedő pénz-* bírsággal sújtható az, aki a) a természetnek védetté nyilvánított tárgyait elpusztítja, vagy megrongálja; * A Tanácsok Közlönye ez évi 41. száma közli.