Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 41. szám

41. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 481 20. §. Mind a polgári, mind a büntető ügyben a törvényességi óvás kezdeményezésére irányuló beadvány elkészítéséért, úgyszintén a törvényességi óvás tárgyában tartott nyilvános ülésen kifejtett tevékenységért a 11. § szerinti munkadíj számítható fel. Ha a törvényességi óvás folytán az ügy bírósági tárgyalására kerül sor, a 18. § rendelkezései irányadók. 21. §. (1) Ha a perújítás vagy a törvényességi óvás folytán megindult bírósági eljárásban másodfokú eljárásra kerül sor, — a 17. § (1), illetőleg (2) bekezdésének megfelelően — az elsőfokú eljárásra e rendelet által megszabott díj 40, illetőleg 80%-áig terjedő összeget lehet felszámítani. (2) Ha az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ellen perújítási kérelmet vagy törvényességi óvást nyújtottak be, s ennek folytán az ügy bírósági tárgyalására kerül sor, e rendelet által megszabott díj felső határáig terjedő összeg számítható fel olyan esetben is, amikor az ügyfelet ugyanaz a munkaközösség képviseli, amely a képviseletet a korábbi eljárásban is ellátta. Munkadíj több ügyfél képviselete esetén 22. §. (1) Ugyanazon ügyben több ügyfél képviselete esetén csak egy ügyfél után számíthat fel díjat az ügyvédi munkaközösség, ha — az ügyfelek közös igényére vagy tartozására tekintettel, illetőleg egyéb okból — képviseletük során külön munkát nem okoz az, hogy többen vannak. (2) Ha ugyanabban az ügyben képviselt több ügyfél esetén külön munkával jár az, hogy többen vannak, az ügyvédi munkaközösség egy ügyfél után e rendelet által megszabott díj felső határáig, egy további ügyfél után 60%-ig, minden további ügyfél után 40%-ig terjedő díjat számíthat fel. (3) Több ügyfél képviselete esetén a díj az egyes ügyfeleket egymás közti megállapodásuk arányában, ha pedig megállapodásuk nincs, a képviseletükkel járó munka arányában terheli. (4) Nincs helye az (1)—(3) bekezdés alkalmazásának, ha az ügyben nem ugyanaz az ügyintéző, hanem — az egyes ügyfelek képviseletében — külön-külön ügyintéző jár el; ilyen esetben a munkadíj minden külön képviselt ügyféllel szemben az általános szabályok szerint számítható fel. Munkadíj a működési helyen kívül végzett eljárás esetén 23. §. (1) Ha az ügyvédi munkaközösség tagja a működési helye szerint illetékes járásbíróság (városi bíróság) székhelyén kívül, illetőleg, ha a működési helye Budapest, a főváros területén kívül jár el, az ügyvédi munkadíj — a székhelytől távol végzendő eljárási cselekmények száma, a velük járó munka és a ráfordított idő figyelembevételével — legfeljebb 20%-kal felemelhető. (2) Nincs helye az (1) bekezdés alkalmazásának, ha az eljárást az ügyvédi munkaközösség tagjának működési helyén vagy lakóhelyén kell lefolytatni. Helyettesítési díj 24. §. (1) A helyettesítést ellátó ügyvédi munkaközösség az adott eljárásra megszabott díjnak az általa végzett munkával arányban álló részét számíthatja fel a helyettesített ügyvédi munkaközösséggel szemben; a helyettesítést ellátó és a helyettesített ügyvédi munkaközösség azonban másként is megállapodhat. (2) A helyettesítést ellátó ügyvédi munkaközösség által felszámított munkadíj az ügyféllel szemben külön nem számítható fel. Átalány-munkadíj 25. §. (1) Az ügyvédi munkaközösség — a jogszabályokban előírt feltételek mellett, meghatározott, illetőleg határozatlan időre szóló megbízás alapján — az állami szervekkel (vállalatokkal), szövetkezetekkel és társadalmi szervezetekkel, továbbá a magánfelekkel meghatározott összegű díjazásért (átalányért) megállapodhat jogi ügyeik intézésére nézve. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött megállapodást a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottjának be kell mutatni. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás az ellenérdekű féllel szemben történő költségmegállapítást nem érinti. Az ellenérdekű féltől jáio