Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 41. szám

41. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 477 a) a természetnek védetté nyilvánított tárgyait elpusztítja, vagy megrongálja; b) természetvédelmi területen, vagy tájvédelmi körzetben az engedélyezésre vonatkozó szabályok megszegésével olyan építményt vagy berendezést létesít, amely a védett természeti állapotot zavarja; c) védetté nyilvánított parkban, fasorban levő fát, valamint védetté nyilvánított egyes fát az OTvH engedélye nélkül kivág, vagy megcsonkít; d) védetté nyilvánított állatot az OTvH engedélye nélkül élve elfog, tart, elejt, kikészít, vagy értékesít, védett növényt és védett madár tojásait az OTvH engedélye nélkül gyűjti, vagy értékesíti; e) védetté nyilvánított állatot és védett madár tojásait az OTvH engedélye nélkül külföldre szállít; f) barlangot az OTvH engedélye nélkül, vagy az általa jóváhagyott tervtől eltérően tár fel, illetőleg természetes alkatában megváltoztat; g) a védetté nyilvánított tárgyat, természetvédelmi területet, vagy tájvédelmi körzetet jelző táblát vagy határjelet jogosulatlanul megsemmisít, megrongál, kidönt, elvisz vagy áthelyez. 18. §. (1) Ez a rendelet 1962. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 4235V1949. (IX. 15.) MT számú rendelet hatályát veszti, az 59/1954. (IX. 9.) MT számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése pedig a 7. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosul. (2) E rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontjában, a 7. § (3) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdésében írt rendelkezések nem érintik a 9/1961. (III. 30.) Korm. számú rendelet 79—85. §-aiban, valamint a 28/1961. (VIII. 12.) Korm. számú rendeletben foglalt rendelkezések hatályát. Az e rendelkezésekbe foglalt jogok gyakorlása előtt azonban — a 28 1961. (VIII. 12.) Korm. számú rendelet alkalmazása során az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnöke és az OTvH elnöke által meghatározott esetekben — az OTvH-t meg kell hallgatni. (3) A rendelet végrehajtásáról az érdekelt mi, niszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőiI vei) egyetértésben az OTvH elnöke gondoskodik. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese Miniszteri rendelet Az igazságügyminiszter 5/1962. (VI. 19.) I M számú rendelete az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Üt.) 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Altalános rendelkezések 1. §• (1) Az ügyvédi munkaközösséget megillető munkadíj — az Üt. 14. §-a (1) bekezdésének megfelelően — e díjszabás keretei között szabad egyezkedés tárgya. (2) Ha az ügyvédi munkaközösséget megillető munkadíjat, illetőleg ügygondnoki díjat (a továbbiakban: ügyvédi munkadíj) a bíróság (hatóság) állapítja meg, e díjszabást kell alkalmazni. 2. §• Az ügyvédi munkadíj megállapításakor figyelembe kell venni az ügy jellegét (tárgyát) és jelentőségét, a megbízás teljesítéséhez előreláthatóan megkívánt — illetőleg bírósági (hatósági) megállapítás esetén a végzett — ügyvédi munkát, valamint az ügyfél személyi és vagyoni körülményeit. Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodás 3. §. (1) Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást az ügyvédi megbízás adásakor (Üt. 25. §) kell megkötni, és az ügyvédi munkadíjat az írásba foglalt tényvázlatban fel kell tüntetni. (2) A megbízás elvállalásakor — az ügyfél által közölt tényállás írásba foglalása alkalmával — a tényvázlatban a kikötött, illetőleg az előreláthatólag felmerülő munkadíj és költség (készkiadás) összegét kell feltüntetni. Ha a megbízás elvállalásakor a munkadíj és a költség összege nem állapítható meg, az erre vonatkozó megállapodást — az ügyvédi munkaközösség vezetőjének