Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 41. szám

41. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 477 a) a természetnek védetté nyilvánított tárgyait elpusztítja, vagy megrongálja; b) természetvédelmi területen, vagy tájvé­delmi körzetben az engedélyezésre vonatkozó sza­bályok megszegésével olyan építményt vagy be­rendezést létesít, amely a védett természeti álla­potot zavarja; c) védetté nyilvánított parkban, fasorban levő fát, valamint védetté nyilvánított egyes fát az OTvH engedélye nélkül kivág, vagy megcsonkít; d) védetté nyilvánított állatot az OTvH enge­délye nélkül élve elfog, tart, elejt, kikészít, vagy értékesít, védett növényt és védett madár tojásait az OTvH engedélye nélkül gyűjti, vagy értékesíti; e) védetté nyilvánított állatot és védett madár tojásait az OTvH engedélye nélkül külföldre szál­lít; f) barlangot az OTvH engedélye nélkül, vagy az általa jóváhagyott tervtől eltérően tár fel, ille­tőleg természetes alkatában megváltoztat; g) a védetté nyilvánított tárgyat, természetvé­delmi területet, vagy tájvédelmi körzetet jelző táblát vagy határjelet jogosulatlanul megsemmi­sít, megrongál, kidönt, elvisz vagy áthelyez. 18. §. (1) Ez a rendelet 1962. július 1. napján lép ha­tályba; egyidejűleg a 4235V1949. (IX. 15.) MT számú rendelet hatályát veszti, az 59/1954. (IX. 9.) MT számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése pe­dig a 7. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfe­lelően módosul. (2) E rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontjában, a 7. § (3) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdésében írt rendelkezések nem érintik a 9/1961. (III. 30.) Korm. számú rendelet 79—85. §-aiban, valamint a 28/1961. (VIII. 12.) Korm. számú rendeletben foglalt rendelkezések hatályát. Az e rendelkezé­sekbe foglalt jogok gyakorlása előtt azonban — a 28 1961. (VIII. 12.) Korm. számú rendelet alkal­mazása során az Állami Földmérési és Térképé­szeti Hivatal elnöke és az OTvH elnöke által meghatározott esetekben — az OTvH-t meg kell hallgatni. (3) A rendelet végrehajtásáról az érdekelt mi­, niszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetői­I vei) egyetértésben az OTvH elnöke gondoskodik. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese Miniszteri rendelet Az igazságügyminiszter 5/1962. (VI. 19.) I M számú rendelete az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügy­védek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Üt.) 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Altalános rendelkezések 1. §• (1) Az ügyvédi munkaközösséget megillető munkadíj — az Üt. 14. §-a (1) bekezdésének meg­felelően — e díjszabás keretei között szabad egyezkedés tárgya. (2) Ha az ügyvédi munkaközösséget megillető munkadíjat, illetőleg ügygondnoki díjat (a továb­biakban: ügyvédi munkadíj) a bíróság (hatóság) állapítja meg, e díjszabást kell alkalmazni. 2. §• Az ügyvédi munkadíj megállapításakor figye­lembe kell venni az ügy jellegét (tárgyát) és je­lentőségét, a megbízás teljesítéséhez előrelátha­tóan megkívánt — illetőleg bírósági (hatósági) megállapítás esetén a végzett — ügyvédi munkát, valamint az ügyfél személyi és vagyoni körülmé­nyeit. Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodás 3. §. (1) Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megálla­podást az ügyvédi megbízás adásakor (Üt. 25. §) kell megkötni, és az ügyvédi munkadíjat az írás­ba foglalt tényvázlatban fel kell tüntetni. (2) A megbízás elvállalásakor — az ügyfél ál­tal közölt tényállás írásba foglalása alkalmával — a tényvázlatban a kikötött, illetőleg az előre­láthatólag felmerülő munkadíj és költség (kész­kiadás) összegét kell feltüntetni. Ha a megbízás elvállalásakor a munkadíj és a költség összege nem állapítható meg, az erre vonatkozó megálla­podást — az ügyvédi munkaközösség vezetőjének

Next

/
Thumbnails
Contents