Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 41. szám

466 TANÁCSOK KÜZLOiNYE 41. szám. akár fő-, akár mellékbüntetést, továbbá az ilyen határozatban foglalt egyéb intézkedést a korábbi jogszabály alapulvételével kell végrehajtani. 6. §. (1) A jogerősen kiszabott életfogytig tartó börtönt tizenöt évi szabadságvesztésként kell végrehajtani. (2) Az Elnöki Tanács által halálbüntetés helyett kegyelemből életfogytig tartó börtönre átváltoztatott büntetést húsz évi szabadságvesztésként kell végrehajtani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján végrehajtandó szabadságvesztést töltő elítéUet feltételes szabadságra bocsátani nem lehet. A (2) bekezdés esetében az elítélt csak akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha büntetéséből tizenöt évet már letöltött. 7. §. A jogerős határozattal kiszabott javítónevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatása esetében a Btk 44. §-ának* (2) bekezdését kell alkalmazni. 8. §. A Btk hatálybalépése előtt jogerősen börtönre ítélt a Btk 39. §-ában foglalt rendelkezések szerint bocsátható feltételes szabadságra. 9. §. (1) A Btk-nak a büntetés elévülésére vonatkozó rendelkezéseit (58. és 59. §) a hatálybalépése előtt jogerősen kiszabott büntetések tekintetében is alkalmazni kell. (2) A Btk hatálybalépése előtt, a korábbi jogszabály szerint már bekövetkezett elévülés hatálya érintetlenül marad. 10. §. (1) A Btk-nak a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezéseit (78—84. és 102. §) a hatálybalépése előtt, illetve a Btk 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés alapján a hatálybalépése után meghozott büntető ítéletek tekintetében is alkalmazni kell. (2) A Btk hatálybalépése előtt már beállott mentesítés hatálya változatlan marad. 11. §. A jogerős határozattal alkalmazott biztonsági őrizetet a Btk hatálybalépését követően kényszergyógykezelésként kell végrehajtani. E célból az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a Btk hatálybalépését követő három hónapon belül köteles az ügyet megvizsgálni és határozni a biztonsági őrizet megszüntetése, vagy kényszergyógykezelésre átváltoztatása és végrehajtásának módja felől. II. Cím A Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűntettek 12. §. (1) A Btk hatálybalépése előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amely a korábbi jogszabályok értelmében hivatalból, a Btk szerint azonban magánindítvány alapján büntethető, a Btk hatálybalépése után az eljárás megindításának csak magánindítványra (Btk 27. §) van helye. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az indítványi határidőt [Btk 29. § (1) bekezdés] B Btk hatálybalépésének napjától kell számítani. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűntett miatt az eljárás hivatalból megindult, azt a Btk hatálybalépése után is hivatalból kell folytatni. 13. §. A Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűntett miatt a Btk hatálybalépését követően kiszabott pénzbüntetést a Btk 47. §-ában foglalt rendelkezés szerint kell átváltoztatni. 14. §. A Btk-nak a kényszergyógykezelésre (61. §) és a kényszerelvonó-kezelésre (62. §) vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépése előtt elkövetett cselekmények esetében is alkalmazni kell. 15. §. Azokat a rendelkezéseket, amelyek a mellékbüntetések összbüntetésbe foglalását tiltják (Btk 76. §), a Btk hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalása esetében is alkalmazni kell. III. FEJEZET A BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA I. Cím A Btk Általános Részével kapcsolatos rendelkezések Javító-nevelő munka 16. §. A javító-nevelő munkára ítélt a bíróság által meghatározott természetű munkát a) ha az ítélet meghozatalának időpontjában munkaviszonyban áll, rendszerint az eddigi munkahelyén, b) egyéb esetekben — ha a végrehajtás feltételei az ítélethozatalkor a terhelt lakóhelyén vagy annak környékén biztosíthatók — a kijelölt munkahelyen végzi. 17. §. (1) Amennyiben az elítélt az ítélethozatal idején munkaviszonyban állott, e munkaviszony a javító-nevelő munka végrehajtása alatt szünetel. (2) A javító-nevelő munkára ítélés nem létesít munkaviszonyt. 18. §. Az állami szerv (Btk 114. §) vagy a szövetkezet, ahol a javító-nevelő munkát végrehajtják, köteles — az elítélttel együtt dolgozóknak, valamint az ott működő társadalmi szervezeteknek, különösen a szakszervezetnek és az ifjúsági szervezetnek közreműködésével — a büntetés nevelő célját szolgá'ó feltételeket biztosítani. 19. §. (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy az elítélt a munkakötelezettségének alapos ok nélkül nem tett eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított, a javító-nevelő munkának e körülmények bekövetkezésekor még hátralevő részét akkor is át kell változtatnia szabadságvesztésre, ha azt az átváltoztatást kimondó határozat hozatalakor részben vagy egészben javító-nevelő munkaként már végrehajtották. (2) Javító-nevelő munkának szabadságvesztésre változtatása esetében az elítélt számára vissza kell téríteni a munkabérének arra az időre levont részét, amely helyett szabadságvesztést kell kitöltenie,