Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 35. szám

35. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 421 b) egyéb esetben a bevonult állandó lakóhelye szerint illetékes községi, illetőleg városi, fővárosi (megyei jogú városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szerve (továbbiakban: szakigazgatási szerv) állapítja meg és intézkedik annak folyósításából. Vhr. 11. §. A R. 5. § b) pontja alpján megál­lapított családi segélyt az illetékes megyei (me­gyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére kell folyósítani. R. 6. §. A családi segélyt az eltartásra szoruló hozzá­tartozó részére, ha pedig a bevonult egyedülálló, az általa megjelölt személy kezéhez kell folyósí­tani. R. 7. §. (1) A családi segélyt a munkáltató, illetőleg a szakigazgatási szerv a bevonult, vagy hozzátar­tozója kérelmére állapítja meg és folyósítja. A kérelemhez csatolni kell a családi segélyre való jogosultság elbírálásához szükséges igazolásokat. (2) A családi segély megállapításával és folyó­sításával kapcsolatban a munkáltató és a bevonult dolgozó között felmerült vita esetén a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. (3) A szakigazgatási szervnek a családi segély tárgyában hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül egyfokú fellebbezésnek van helye. Vtir. 12. §. (1) A határozott időre, vagy megha­tározott munka elvégzésére létesített munkavi­szony esetén a munkáltató a családi segélyt a munKaviszony megszűnése napjáig köteles fo­lyósítani. A munkaviszony megszűnése napját követő naptól kezdve a családi segély megállapí­tására és folyósítására a R. 5. §-ának b) pont­jában megjelölt szerv illetékes. Ilyen esetben a családi segély megállapításakor a munkáltató a bevonulttal, illetőleg hozzátartozójával közölni köteles, hogy a családi segélyt a munkaviszony alapján meddig folyósíthatja, továbbá a munkavi­szony megszűnésével egyidejűleg köteles a családi segély újbóli megállapítására és folyósítására a R. 5. §-ának b) pontja szerint illetékes szakigaz­gatási szervet hivatalból megkeresni, feltéve, hogy a katonai szolgálat még fennáll, (2) A szakigazgatási szervhez küldendő meg­keresésben a munkáltatónak közölnie kell mind­azokat az adatokat, amelyek alapján a családi segélyt megállapította, továbbá, hogy azt mely időponttól kezdődően, meddig és milyen összeg­ben folyósítja. (3) A szakigazgatási szerv a családi segélyt a R. 2. §-ának (3) bekezdése szerinti összegben állapítja meg. A megállapítás előtt azonban köte­les az illetékes kiegészítő parancsnokságtól iga­zolást kérni arra vonatkozóan, hogy a bevonult még katonai szolgálatot teljesít-e. Vhr. 13. §. (1) A munkáltató a családi segély összegének megállapításánál figyelembe jövő eltartásra szoruló hozzátartozók igény jogosult­ságát a szakigazgatási szerv erről szóló igazolása alapján állapítja meg. Ha a családi segély meg­állapításához szükséges adatok rendelkezésre ál­lanak, akkor a szakigazgatási szerv igazolása nem szükséges. (2) Ha a családi segély megállapítása és folyó­sítása a szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, az eltartásra szorulók igény jogosultságát is ez állapítja meg. Vhr. 14. §. (1) A katonai szolgálatra való be­vonulást aj ha a családi oegélyt a munkáltató állapítja meg és folyósítja: a behívóparanccsal; bj ha a családi segélyt a szakigazgatási szerv állapítja meg és folyósítja: — amennyiben a bevonult kisipari (háziipari) vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, a termelőszövetkezet vezetőségének a behívópa­rancs alapján kiállított igazolásával — egyéb esetben a kiegészítő parancsnokság által kiállított igazolvánnyal kell igazolni. (2) A kiegészítő parancsnokság az igazolást kö­teles haladéktalanul kiadni. Vhr. 15. §. (1) A munkaképtelenség, illetve csök­kent munkaképesség bizonyításához a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézet igazo­lását kell mellékelni, ha a munkaképességcsök­kenést véleményező orvosi bizottság által kiállí­tott érvényes igazolás nem áll rendelkezésre. A szakorvosi rendelőintézet a tartalékos katonai szolgálatra bevonult járóképes hozzátartozóját a rendelőintézetben vizsgálja meg, ha azonban a kezelőorvos igazolja a hozzátartozó járóképtelen­ségét, a vizsgálat elvégzéséről a hozzátartozó ál­lapotának megfelelő módon kell gondoskodni.

Next

/
Thumbnails
Contents