Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 33. szám

394 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám. vagy e minisztériumok felügyelete alá rendelt szervezet vagy a Munkásőrség, továbbá a honvédelmi vonatkozású ügyek. (2) A Központi Döntőbizottság hatáskörébe tartoznak továbbá a különböző felügyeleti szervek alá rendelt felek között felmerült azok az ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke (15. §) a) szerződési vagy kötbérügy esetében az egymillió forintot; b) egyéb ügy esetében pedig a háromszázezer forintot meghaladja, feltéve, hogy az eljárás nem tartozik valamelyik más döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe [8. § (2) és 9. § (1) bek.] 7. §. A Központi Döntőbizottság, a Budapest Fővárosi Döntőbizottság, valamint a Pest Megyei Döntőbizottság elé tartozó építőipari elszámolási ügyekben a Központi Döntőbizottság különleges szerve, az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság jár el. Az ágazati döntőbizottságok hatásköre 8. §. (1) Az ágazati döntőbizottságok [3. § (2) bek.] hatáskörébe tartoznak az ugyanazon minisztérium vagy országos hatáskörű szerv felügyelete (56. §) alá rendelt felek között felmerült ügyek. (2) A vasúti fuvarozási szerződésből keletkezett fuvarköltség-ügyek [208/1951. (XII. 9.) MT számú rendelet melléklete 34. cikkének 2. §-a] a Közlekedés- és Postaügyi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kocsiálláspénz tekintetében keletkezett, valamint a 6. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a Központi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre. A helyi döntőbizottságok hatásköre és illetékessége 9. §• (1) A helyi döntőbizottságok [3. § (2) bek.] kizárólagos hatáskörébe tartoznak — tekintet nélkül az eljárás tárgyának értékére — a főváros; a megye, illetőleg a megyei jogú város területén működő tanács (tanácsok) felügyelete alá rendelt felek között felmerült ügyek. Ez a rendelkezés nem érinti az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottság hatáskörét (7. §), valamint a Központi Döntőbizottságnak az ügyek összefüggésén alapuló hatáskörét (12. § a) pontja). (2) A helyi döntőbizottság hatáskörébe tartoznak ezenfelül a különböző felügyeleti szervek (56. §) alá rendelt felek között felmerült azok az ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke (15 §) a) szerződési vagy kötbérügy esetében az egymillió forintot; b) egyéb ügy esetében pedig a háromszázezer forintot nem haladja meg, feltéve, hogy az eljárás nem tartozik valame-* lyik más döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe [6. § (1) és 8. § (2) bek.] 10. §. (1) . A helyi döntőbizottságok közül az eljárásra az a döntőbizottság illetékes, amelynek területén az alperes, illetőleg szerződési ügy esetében a szolgáltatóként (szállítóként, kivitelezőként, stb) megjelölt fél székhelye van. Ha az alperes vagy a szolgáltatóként megjelölt fél a megye területén működő valamelyik tanács felügyelete alá tartozik és székhelye a főváros vagy valamely megyei jogú város területén van, a rendelkezés alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha a székhelye a megye területén volna. (2) A vasúti fuvarozási ügyek a Budapest Fővárosi Döntőbizottság kizárólagos illetékessége alá tartoznak. (3) A minőségre vonatkozó vita esetében az eljárást annál a döntőbizottságnál is lehet indítani, amelynek területén a kifogásolt termék van. A hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatos egyéb szabályok 11. §• A miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője a felügyelete alá rendelt ágazati döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyek közül átadhatja a) az Építőipari Számlafelülvizsgáló Döntőbizottságnak az olyan építőipari elszámolási ügyeket, amelyekben az alperes székhelye Budapest főváros, vagy Pest megye területén van, feltéve, hogy az eljárás tárgyának értéke a háromszázezer forintot nem haladja meg; b) — a Budapest fővárosi és a Pest megyei döntőbizottság kivételével — az illetékes helyi döntőbizottságnak az olyan ügyeket, amelyek az ugyanazon megye vagy megyei jogú város területén székhellyel rendelkező felek között merültek fel, feltéve, hogy, az eljárás tárgyának értéke szerződési vagy kötbérügy esetében az egymillió forintot, egyéb ügy esetében pedig a háromszázezer forintot nem haladja meg. Ha az egyik fél székhelye a megye területén, a másiké pedig ugyanazon megyében levő megyei jogú város területén van, úgy kell tekinteni, mintha a szék-» helyük ugyanazon a helyen volna, az illetékességet pedig a 10. § (1), illetőleg (3) bekezdése szerint kell megállapítani