Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 28. szám

314 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám. (4) A 3. §-ban említett ráépítéssel kapcsolatban a tanácsi házkezelési szervet terhelő költségek évenként szükséges fedezetét a házkezelési szerv — a Bank útján — épületenként egy összegben köteles az építtető szerv rendelkezésére bocsátani. 18. §. (1) Az építtető szerv a ráépítéssel kapcsolatos építési szerződést csak akkor kötheti meg, ha a Takarékpénztár a kijelölt bérlőket, továbbá — a 3. §-ban említett ráépítés esetében — a tanácsi házkezelési szerv az őt terhelő költségek fedezetét rendelkezésére bocsátotta. (2) A kijelölt bérlőket terhelő műszaki tervezési költségek fedezetét az épületet kezelő szerv köteles a lakóház javítási (felújítási) előirányzata terhére előlegezni. Az előlegezett műszaki tervezési költségfedezetet a Takarékpénztár a ráépítés kivitelezésével kapcsolatos költségek fedezetével együtt visszatéríti az épületet kezelő szerv részére. (3) A 3. §-ban említett ráépítés esetében a ráépítésre vonatkozó költségvetést, illetőleg végszámlát Budapesten a Takarékpénztár, vidéken pedig az épületet kezelő szerv is köteles felülvizsgálni és ennek megtörténtét igazolni. Ráépítés személyi tulajdonban álló épületen 19. §. (1) Kizárólag személyi és olyan vegyes tulajdonban álló lakó-, illetőleg vegyes célra szolgáló épületeken és társasházakon, amelyekben az állam tulajdoni hányada az 50%-ot nem éri el, ráépítést személyes lakásszükségletének kielégítése céljából — a tulajdonostársakkal a polgári jog szabályai szerint kötött megállapodás alapján — bárki végeztethet. Állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet ilyen épületeken ráépítést nem végeztethet. (2) A ráépítéssel kapcsolatban felmerülő költségek az építkezőt terhelik. Az építkező részére a Takarékpénztár — az általános lakásépítési akció kölcsönnyújtási feltételei szerint — hosszúlejáratú kölcsönt engedélyezhet. (3) A ráépítés folytán keletkezett épületrész (öröklakás) tulajdonjoga — a megállapodásban, illetőleg a társasház alapító okiratában megállapított tulajdoni hányad arányában — az építkezőt illeti meg. (4) A 2. § (1) bekezdésében, az 5. § (2) és (3) bekezdésében, a 7 § (2) bekezdésében, továbbá a 8—10. §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen § alapján végeztetett ráépítések esetében is alkalmazni kell. Vegyes rendelkezések 20. §. (1) Az építtető szerv, illetőleg az építkező a kivitelezés megkezdése előtt — az épületet kezelő szerv, a lakóbizottság és a kivitelező közreműködésével — lakógyűlésen köteles ismertetni az épület bérlőivel és használóival a ráépítéssel kapcsolatban elvégzésre kerülő munkákat, azok elvégzésének sorrendjét és időbeli ütemezését, Ha a kivitelezés során lakások vagy egyéb helyiségek kiürítése válik szükségessé, ismertetni kell azok kiürítésének és használatba való visszaadásának előrelátható időpontját is. A lakógyű-* lésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az építési naplóhoz kell mellékelni. (2) Az érdekeltek kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó műszaki terveknek megfelelő ráépítéssel kapcsolatos munkálatok elvégzését. Az építésügyi hatóság —• az építtető szerv, illetőleg az építkező kérelmére — azt, aki a munkálatok elvégzését akadályozza, a 1957. évi IV. törvény 77. §-a alapján a tűrésre kötelezi és ezer forintig terjedő bírság kiszabásával a kötelezettség teljesítésére szorítja. 21. §. (1) A ráépítést úgy kell végezni, hogy az a la-* kások és egyéb helyiségek bérlőit (használóit) a helyiségek rendeltetésszerű használatában szükségtelenül ne akadályozza, illetőleg korlátozza* (2) A ráépítés során a bérlőnek (használónak) okozott kárt az építtető szerv, illetőleg az építkező a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni. (3) Ha a bérlőt a ráépítéssel kapcsolatos munkálatok végzése a bérlemény rendeltetésszerű használatában megakadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza, a bérlő a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok szerint követelheti a bérbe-* adótól az esedékes bér elengedését, illetőleg mérséklését. A bérlő az akadályozás (korlátozás) tartama alatt a lakbérpótlék-fizetési kötelezettség alól is mentesül. 22. §. (1) Ha a ráépítéssel kapcsolatos munkálatokat másképpen elvégezni nem lehet, az érintett lakások és egyéb helyiségek bérlői (használói) a lakásokból (helyiségekből) ideiglenes jelleggel kiköltöztethetők. A kiköltöztetés szükségességének kérdésében — vita esetén — az építésügyi ha-* tóság határoz. A kiköltöztetést a lakásügyi hatóság foganatosítja. (2) A lakás bérlője (használója) részére — a kiköltöztetés tartamára — másik megfelelő lakást vagy lakás céljára alkalmas helyiséget kell biztosítani. (3) Megfelelő a lakás (helyiség), ha ugyanannak a városnak, vagy községnek a területén van és van annyi szobája, mint amennyire a bérlő (használó) igényt tarthat, vagy — ha a lakás a bérlő (használó) jogos lakásigényét nem éri el, illetőleg nem haladja meg — legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő lakásban rendelkezésén állt.